Belföld

Évtizedekig gyógyíthatatlan maradhat az Alzheimer-kór

Korábban a témában:

Az Alzheimer-kór napjaink egyik legsúlyosabb egészségügyi kihívása. A világon nagyjából 50 millió ember él demenciával, de a számuk 2050-re óvatos becslések szerint is megtriplázódik. A betegség pokoli, családokat tesz tönkre, és nincs rá gyógyszer. És belátható időn belül várhatóan nem is lesz.

Pislogsz kettőt, és valaki megint gyógyíthatatlan beteg lesz
A világon három másodpercenként eggyel nő a demenciával élők száma. A betegség eredetét az orvostudomány nem érti, ezért gyógyszer sincs rá.

Ha valaki az utóbbi időszakban rendszeresen olvasott híreket vagy jelen van a közösségi médiában, találkozhatott olyan anyagokkal, amelyekben arról írtak, hogy áttörést sikerült elérni az Alzheimer-kór gyógyításában, vagy hogy megtalálták az elbutulás okát. Sorra jelennek meg az erről szóló cikkek, de sajnos mindegyiknek nagyobb a füstje, mint a lángja.

Bár a betegség jellemzőit Alois Alzheimer már 1907-ben leírta, csak bő 70 évvel később kezdett el vele komolyabban foglalkozni az orvostudomány. A világ több mint fél évszázadot elfecsérelt, de akkor is hiába kezdtek el rohamtempóban kutatni a gyógymód után, szinte az összes próbálkozás kudarcba fulladt.

Az utóbbi két évtizedben több mint négyszáz gyógyszert vetettek alá klinikai vizsgálatnak, és azok majdnem 100 százalékban hatástalannak bizonyultak, holott a rák esetében ugyanez az arány csak 81 százalék. Jelenleg mindössze ötféle gyógyszert forgalmaznak, azokat is csak az Alzheimer-kór okozta tünetek lassítására. A legutóbbit tizenöt éve engedélyeztették.

Ennek az oka több összetevős, de a legfontosabb a betegségről rendelkezésre álló ismeretek hiánya.

Fotó:BURGER/PHANIE/AFP

A legtöbb tudós alapvetően egyetért abban, hogy az agyban két fehérje tehető felelőssé a betegség kialakulásáért.

  • Az egyik a béta-amiloid, amiből plakkok képződnek az idegsejtek nyúlványainak és kapcsolódási pontjainak a felületén az Alzheimer-kóros betegek agyában.
  • A másik a tau. Az Alzheimer-kóros betegeknél a tau fehérjekötegei olyan módosuláson esnek át, amelynek eredményeként megcsavarodnak és blokkolják a neuronokat.

Amit a kutatók nem tudnak, hogy ez a két fehérje milyen viszonyban van egymással, és mi okozza, hogy ilyen ártalmas mértékben legyenek jelen az agyban. Ezzel viszont az a baj, hogy a tesztelt gyógyszerek 88 százaléka ugyanarra a hipotézisre épült, ami egy ennyire komplex betegségnél nem lehet nyerő stratégia. Egyszerű példával élve olyan ez, mintha úgy próbálnánk megsütni egy süteményt, hogy nem tudjuk, mik a hozzávalók.

115 éves korig is boldogan lehet élni Alzheimer-kórral
Haláláig akar dolgozni és mindenkinek ezt ajánlja Dr. Kappéter István. A 87 éves orvos több mint egy évtizede Alzheimer-kóros, de azért nem lesz soha teljesen elbutult, mert van értelme az életének. Most könyvet ír, hogy minél több emberhez eljuthasson az üzenete.

A 2013-as G8-csúcson David Cameron akkori brit miniszterelnök és Nicolas Sarkozy volt francia elnök ígéretet tett rá, hogy 2025-re megtalálják az Alzheimer-kór gyógymódját. Ez az ígéret azonban több mint valószínű, hogy nem válik valóra.

Fotó: Lionel Bonaventure / AFP

A gyógyszerek tesztelésénél három fázis van:

  • az első fázis általában nagyon kis volumenű, a kutatók ilyenkor vizsgálják meg, hogy biztonságos-e a gyógyszer fogyasztása, milyen mellékhatásai vannak, hogyan reagál rá a szervezet, és hogy van-e egyáltalán hatása a betegségre.
  • A második fázisban további speciális vizsgálatokat végeznek, és több tesztalanyt is bevonnak.
  • Ha ez is sikeres, akkor a harmadik szakaszban már sok ember részvételével tanulmányozzák a gyógyszer hatásait, és ha a teszt eredményes, akkor engedélyeztethetik.

Ez a folyamat általában legalább tíz évig tart. Ahhoz, hogy egy gyógyszert 2025-ben engedélyeztessenek, már a második vagy a harmadik fázisnál kellene járnia.

Erre viszont vajmi kevés az esély, tekintve az Alzheimer-gyógyszerek elképesztően magas hibaarányát és azt, hogy a páciensek nagyon különbözőképp reagálnak a pirulákra.

Az is komoly probléma, hogy a hatástalan gyógyszerekről az orvostudomány nem osztja meg egymással az információkat, pedig ezekből sokat lehetne tanulni. Az Alzheimer-kór kutatásban a következő években biztosan nagyobb átláthatóságra és szervezettségre lenne szükség, másként egymás dolgát nehezítik meg az orvosok.

Az Alzheimer-kór esetében amúgy is kérdőjeles a gyógymód szó használata. Még ha feltalálnak is egy gyógyszert, amely 100 százalékos hatékonyságú, az alzheimeres betegek agyában a károsodás súlyos és széleskörű. Az emberi agynak limitált módszerei vannak a sejtek helyreállítására, pláne ha egy idősről beszélünk.

Tegyük fel, hogy a gyógyszer megállítja az Alzheimer-kór által okozott károsodást a neuronokon. Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy a dolgok jobbá válnak. Még ha kicserélnénk is az agysejteket a sérült területeken, gyógyításról csak akkor arról beszélhetnénk, ha ugyanúgy tudnánk összekapcsolni azokat, ahogyan eredetileg voltak. A legtöbb tudós szerint jelenleg a legtöbb, amit tehetnek, hogy kitolják a betegség kialakulásának idejét.

Igazi áttörést persze az hozhatna, ha a világvezetők komolyan vennék a betegséget – Magyarországon nem teszik –, és elkezdenék komolyan támogatni az ügyet.

Több dollármilliárdos egyébként már súlyos pénzösszegeket áldoz az Alzheimer gyógyítására. Bill Gates, a Microsoft alapítója például az idén bejelentette, hogy 100 millió dollárt bocsát a kutatók rendelkezésére. Nem véletlen a kiállása a probléma mellett, édesapja ugyanis maga is Alzheimer-kóros, az üzletember tehát tisztában van vele, hogy mivel kell szembenéznie családok millióinak világszerte.

Fotó: Alessandro Di Ciommo/NurPhoto/AFP
Ez a betegség a poklok pokla a hozzátartozóknak
Elszöknek éjszaka, meggyűlölik a gyereküket és két percenként felteszik ugyanazokat a kérdéseket. Az Alzheimer-kórral élő betegeket akár egy évtizeden át kell gondoznia a hozzátartozóknak, akiknek emiatt fel kell adniuk az álmaikat. Előbb vagy utóbb pedig mindenki beleroppan a kialakult helyzetbe.

Kiemelt kép: BURGER/PHANIE/ AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Agresszív szúnyogok terjednek hazánkban

A tigrisszúnyog rámenős, nappal is támad, és sok veszélyes betegség terjesztésére képes – még az is lehet, hogy tőle származnak a „múlni nem akaró” csípések.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.