Belföld
Employee in general store slicing meat in kitchen

Kihajtanák a dolgozókból a szuszt is, jön a modern rabszolgaság

24.hu
24.hu

2018. 11. 23. 09:57

Kiakadtak a szakszervezetek a kormány 400 túlórás tervén. Nem csak a dolgozókkal kitolás, a munkáltatóknak sem jó, a munkaerőhiányt pedig nem kezeli.
Korábban a témában:

A kormány tervei, illetve a fideszes Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos által közösen benyújtott egyéni képviselői indítvány alapján módosítanák a Munka Törvénykönyvét.

  • a jelenlegi maximum 1 évről 3 évre terjesztenék ki a munkaidőkeretet,
  • kollektív szerződés megléte esetén a jelenlegi 300 óráról 400 órára növelnék az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértékét,
  • és ha nincs kollektív szerződés, akkor 250-ről szintén 400 órára emelkedne a az elrendelt éves túlórák száma,

.

Two business colleagues working overtime in an office, analysing contracts. Focus on the man
Száz órával többet túlóráztathatnának a cégek
A kormány a pozitív gazdasági változásokkal indokolja, miért lehetne sokkal többet dolgoztatni a munkavállalókat.

A szakszervezetek kiakadtak a terven, mert az erősen hátrányosan érinti a dolgozókat. A Magyar Szakszervezeti Szövetség aznapi közleménye szerint ha a javaslatot az Országgyűlés elfogadná, az azt jelentené, hogy a dolgozók jelentős részét a munkaadók szinte tetszésük szerint kötelezhetnék túlmunkára.

Budapest, 2016. február 29.
Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelõs államtitkára (b), Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetõje (j) és Halász János, a Fidesz frakcióvezetõ-helyettese az Országgyûlés plenáris ülésén 2016. február 29-én.
MTI Fotó: Illyés Tibor
Szatmáry Kristóf, Kósa Lajos és Halász János, az Országgyűlés plenáris ülésén
(Fotó: Illyés Tibor / MTI)

A kereskedelemben így is sok a túlóra

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete is elfogadhatatlannak tartja az indítványt, mert az kifejezetten hátrányos a munkavállalókra nézve, sőt, még a munkáltatók érdekét sem szolgálja, mert nem megoldás  a munkaerőhiányra, továbbá gyakorlati tényeket, a munkavállalókra gyakorolt káros hatást, annak következményét nem veszi figyelembe.

Álláspontjuk szerint  ahhoz, hogy a kereskedelemben megszűnjön a munkavállalói elvándorlás legalább 40 százalékos béremelésre lenne szükség. Hozzátették, a legkisebb bért bruttó  280-300 ezer forintra emelve sem érné el az összeg vásárlóerő-paritáson számolva a nyugat-európai kereskedelmi dolgozók alsó bértételeinek a 80 százalékát.
Ezen túl a munkakörülmények, a munkaidő-beosztás, a hétvégi  munkavégzés, a munkahelyi légkör az, amin javítani kellene.
Példaként említették, hogy a SPAR-nál etikai vizsgálat indult a napokban az egyik helyi vezetővel szemben, mert a munkavállalók nem tudják elfogadni a folyamatos napi szintű túlórák elrendelését és a helyi vezető nyomásgyakorlással próbálta megtörni a dolgozói ellenállást.

A túlmunka nagyban hozzájárul az egészségromláshoz, növeli a táppénzen töltött órák számát és óriási kockázatot jelent a társadalom számára, írták, kérve a képviselőket, hogy ne támogassák a javaslatot.

A járművezetőket nem lehet tovább terhelni

Nem akarnak még többet túlórázni a közúti közlekedésben dolgozó autóbusz-vezetők sem, ezért határozottan tiltakoznak egyebek mellett a 400 túlóra bevezetése ellen. A Volán társaságok zöménél most is kimerítik a kollektív szerződésben megengedett 300 túlórát, életveszélyes ennél többször kiküldeni őket az utakra. A Közúti Közlekedési Szakszervezet tiltakozik a változtatás ellen. Baranyai Zoltán leszögezte: a közúti közösségi közlekedésben foglalkoztatott autóbusz-vezetők szinte minden cégnél már eddig is évi 300 órát túlórázhatnak a kollektív szerződések alapján. Ennél többet nem akarnak, hiszen ezen felül még így is átlagosan havi 30-40 óra pluszt töltenek a munkahelyen. Ez nem munkaidő, csupán rendelkezésre állás. Így összesen átlagosan napi 9 órát dolgoznak, ami valójában 11-12 óra jelenlét a munkahelyen. Ez az idő jövőre tovább nőne, amennyiben a parlament elfogadná az ominózus tervezetet.

Sárospatak, 2015. augusztus 13.
Egy busz visszapillantó tükrében tükrözõdik a Borsod Volán Ikarus 200-as autóbusza a sárospataki autóbusz-végállomáson 2015. augusztus 13-án.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Hol van a nyolcórás foglalkoztatás, a 40 órás munkahét?

– kérdezi Baranyai. A munkaerőhiányt szerinte sem így, hanem béremeléssel kell megoldani. A kormánykommunikáció szerint fókuszban a család, ám ha a szülőknek többet kell majd dolgozniuk, akkor a mostaninál is kevesebbet lehetnek együtt a gyerekekkel – érvel az elnök.

A modern kori rabszolgaság bevezetésére készül a kormány

Ezt a Vasutasok Szakszervezete állította a sunyinak is nevezett tervezet kapcsán. A változtatás az ő olvasatukban egyebek között azt jelentené, hogy a munkavállalókat gátlástalanul bármikor be lehet rendelni túlmunkára úgy, hogy azt a munkáltató ráér háromévente elszámolni, kifizetni.  Vagyis a VSZ szerinta törvény szentesítene egy modern kori rabszolgaságot.Meleg János elnök szerint ez a munkavállalók elleni durva merénylet, amely ráadásul uniós előírásba ütközik, mert ellentétes „a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól” szóló irányelvvel, ezért képtelenség a magyar jogba átültetni.

Óriási tévedés azt gondolni – ha egyáltalán bárki is komolyan elgondolkozott az egyéni indítvány következményein – hogy ezzel majd frappánsan megoldja a kormány a munkaerőhiányt, tette hozzá az elnök. Felidézte továbbá, hogy erre a változtatásra már tavaly is tett kísérletet a kormány, ám akkor végül visszalépett. Most viszont, hogy az előzetes egyeztetést és vitát kizárja, egyéni indítványnak álcázva ismét nekifut. Amennyiben a javaslat átmegy a törvényhozókon, a szakszervezeti vívmányok legfontosabb eleme, a kollektív szerződés is erejét veszíti, hiszen eddig legalább abban szabályozták a túlórát, amelynek felső határa a ksz-ek szerint legfeljebb 300 lehet.  A túlóra drasztikus megnövelésének lehetősége pedig megnehezítené a szabadnapok korrekt és törvényes kiadását is.

Ez a hajmeresztő, a munkaadóknak szinte szabad kezet adó rendelkezés jogilag súlyosan aggályos, akár uniós kötelezettségszegési eljárást is maga után vonhat.

A VSZ követeli, hogy a Fidesz vonja vissza az indítványt, egyeztessen a szakszervezetekkel, s vegye figyelembe azokat a pontosításokat, amelyeket a munkavállalói oldal feltétlenül fontosnak tart.

Kiemelt kép: heshphoto / AFP

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Megint lezárták a körutat

A Margit híd felé mennek a tüntetők.

Élő videó: Megint lezárták a körutat