Belföld

Két hónapjuk van a vörösiszap-per vádlottjainak, hogy eldöntsék mit mondanak az utolsó szó jogán

Kolontár Krisztián
Kolontár Krisztián

újságíró. 2018. 11. 15. 17:20

Hamarosan befejeződik minden idők legnagyobb hazai ipari és ökológiai katasztrófájának pere. A mai tárgyalási napon már csak egy védő tartott védőbeszédet, továbbá az I. r. vádlott élt a felszólalás jogával, amelyet az ügyészi viszontválasz, majd a II. r. vádlott védőjének és az I. r. vádlottnak a viszonválasza követett. Már csak az utolsó szó jogán tett nyilatkozatok vannak hátra. Erre január 21-én kerül sor. Ez azt jelenti, hogy a vádlottaknak jó két hónapjuk van még arra, hogy kitalálják mit mondjanak. Az ügyész mindenesetre nem kímélte őket.

Az egy héttel ezelőtti három órán tartó beszédében többek között elmondta, hogy a vörösiszap-tározó kazetta fala 2010. őszén átszakadt, amelynek következtében közel 2 millió köbméter lúgos hatású víz és vörösiszap kiömlött, közveszélyt előidézve. A katasztrófa tíz ember halálát, 227 ember sérülését, 427 személy ingó- és ingatlanvagyonának károsodását idézte elő, a vasúti közlekedést megzavarta, valamint természet- és környezetkárosodást okozott.

Az ügyész szerint a vádlottak tehát az eddigi legnagyobb ipari és ökológiai katasztrófát idézték elő. Hangsúlyozta, hogy a tervezési, kivitelezési és ellenőrzési hiányosságok miatt előállt katasztrófahelyzetbe nem avatkoztak be, és a veszély felismerését követően az értesítési kötelezettségüknek sem tettek eleget, továbbá nem nyújtottak segítséget a bajba jutott településeknek.

Az ügyészi álláspont szerint a vádlottak ugyan felismerték a gátszakadás lehetőségét a szivárgási foltok 2010. nyarán történt megjelenését követően, továbbá a tárolt víz lúgosságát és mennyiségét sem a valós nagyságban adták meg, a gát átszakadásának megelőzésére mégsem tettek semmilyen intézkedést, tehát a valóban jó karbantartási kötelezettségeiknek sem tettek eleget.

A túlzott mennyiségű víz tárolása és annak magas lúgkoncentrációja az altalaj tönkremenetelét meggyorsította, ez pedig tulajdonképpen a katasztrófa bekövetkezésének meghatározó tényezőjévé vált. Az ügyész szerint a vádlottaknak kötelezettsége lett volna, hogy az eredmény bekövetkezését megakadályozzák, megelőzzék, illetve a katasztrófa bekövetkeztét követően eleget tegyenek értesítési kötelezettségeiknek.

Elmondta, hogy a gátszakadás után a vádlottak csak egymással beszéltek telefonon, és bár felismerték a katasztrófa nagyságát, hírzárlatot rendeltek el. Ha hatékonyan cselekedtek volna, akkor viszont számos sérülés elkerülhető lett volna, és az emberek vagyonában is lényegesen kevesebb kár keletkezik.

Az ügyész halált előidéző gondatlan közveszélyokozás, különösen nagy kárt okozó közveszélyokozás, valamint hulladékgazdálkodás és környezetkárosítás miatt tizenhárom vádlott bűnösségének a megállapítását és végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását kérte a bíróságtól.

A vörösiszap-katasztrófa még 2010. október 4. napján történt, amikor a MAL Zrt. tulajdonában álló Ajkai Timföldgyár Ajka és Kolontár között létesített vörösiszap-tárolójának gátja átszakadt és a kiömlött anyag elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely településeket.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

2018.12.07. Semmelweis Budapest Award.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.