Belföld

Nem elég a büntetés, az eljárással külön megalázzák a hajléktalanokat

Abcúg
Abcúg

2018. 10. 30. 13:14

A bíróságok tehetnek legtöbbet azért, hogy megsemmisítsék az október közepén életbe lépett hajléktalantörvényt, ami büntetéssel sújtja azokat, akik a rendőrség szerint életvitelszerűen tartózkodnak az utcán, mondta Kalota Ágnes, a hajléktalan embereket segítő Utcajogász egyik alapítója, miután a kaposvári testület pénteken alkotmányellenességre hivatkozva megszüntette az eljárást. Két budapesti perben az Utcajogász képviselte azokat a hajléktalanokat, akiket már az új jogszabály alapján állítottak bíróság elé. Az egyesület szerint a jogszabály betarthatatlan és tele van hibákkal, maga az eljárás pedig megalázó és embertelen. Az Abcúg interjúja az Utcajogász ügyvédeivel. 

A Kaposvári Járásbíróság egy 54 éves hajléktalan ember ügyében felfüggesztette az eljárást, és kezdeményezte az Alkotmánybíróság egyedi normakontroll eljárását, mert szerintük a szabálysértési törvény alkotmányellenes. Indítványozták, hogy az AB semmisítse meg az október 15-én életbe lépett jogszabályt. Mit szóltak a döntéséhez? Min múlhatott, hogy nem a budapesti bíróságokon született hasonló eredmény?

Kalota Ágnes: Azért nagyon jó hír ez a döntés, mert mi is arra törekedtünk a perekben, hogy a bíróság függessze fel az eljárást és forduljon az Alkotmánybírósághoz. Örömteli, hogy volt egy olyan bíróság, amelyik meglépte ezt. A legkomolyabb fegyver a jogszabály kilövéséhez a bíró kezében van: ha bíró kéri az Alkotmánybíróság vizsgálatát, akkor az AB-nek 90 napon belül döntést kell hoznia. ( Hétfőn a Székesfehérvári Járásbíróság hasonló döntést hozott, az interjú korábban készült – a szerk.)

Molnár Noémi: Én arra számítottam, hogy ez Budapesten történik meg először, mivel itt érződik leginkább a jogszabály hatása. Másrészt a fővárosban dolgoznak a legnagyobb ügyteherrel a bírók. A bíróság függetlenségéből adódóan nem látunk bele, hogy min múlott a döntés. Sokat számít, hogy az adott ügyben eljáró bíró csoportja hogyan viszonyul a kérdéshez, kapnak-e megfelelő szakmai támogatást. Ez egy olyan típusú indítvány, amit nagyon komoly munka megírni, valószínűleg nem egyedül csinálta a bíró.

Hogyan befolyásolja a kaposvári döntés a jövőbeli pereket?

Mekler Kinga: Jogi értelemben nem befolyásolja, de teremthet olyan precendenst, ami alapján más bírók is felfüggesztik az eljárást. Lehet rájuk hatással, de nem kötelező a bíróságoknak követniük a kaposváriak példáját.

M.N.: Nem lenne elegáns, hogy miközben egy bíró azt gondolja, hogy a törvény több ponton alkotmányellenes, egy másik bíró nyugodtan alkalmazza. Ez könnyen alááshatja az ítélkezésbe és a bíróságokba vetett bizalmat.

Mire számítanak, lesznek még perek? A jogszabály életbelépése után gyorsan lement három per, azóta talán a nemzeti ünnepnek köszönhetően Budapesten nem indult új eljárás. A hosszú hétvége alatt egyetlen hajléktalant figyelmeztettek a rendőrök.

K.Á.: A következő hosszú hétvége és a Halottak napja miatt arra számítunk, hogy a rendőrség nem ezzel lesz elfoglalva. Inkább az a kérdés, hogy a november ötödikei héten folytatják-e.

Elsősorban a rendőrség kapacitásain múlik ez?

K.Á.: Nagyrészt azon múlik, , ugyanakkor nagyon látványosnak tartom, hogy társadalmilag mennyire negatív fogadtatása van a jogszabálynak. Kontraproduktív lett, inkább mérgesek az emberek.

M.N.: Az emberek könnyebben azonosulnak a „saját szegényeikkel”, az első perekben megismert élettörténetek ilyenek voltak. Büntetlen előéletű, korábban középosztálybeli emberek utcára kerülését ismerhette meg a nyilvánosság. Szerintem az is számít, hogy embertelen lett az eljárás; keveseket érdekelne, ha humánusnak tűnő körülmények között ítélnék el a hajléktalanok embereket. Megalázták őket és ettől felébredtek az emberek. Ami számomra furcsa, hogy úgy tűnik, a kormány nem akar beleállni a kérdésbe; én azt hittem, rögtön támadni fognak minket és felvesznek egy harcos retorikát, amiben hangsúlyozzák, hogy a hajléktalanok koszosak, közegészségügyi kockázatot jelentenek.

Ügyvédek petícióban tiltakoztak a jogszabály ellen. Később orvosok és társadalomkutatók is csatlakoztak ehhez. Mit szóltak ehhez?

K.Á.: Meglepett, nem gondoltam volna, hogy ilyen szintű megmozdulás lesz. Főleg, hogy még a nyáron fogadták el a törvénymódosítást.

M.N.: Csodálkoztam, mert az elmúlt nyolc évben csomó olyan jogszabály volt, amely érzékenyen érinthette az ügyvédeket, mégis ez a kérdés váltott ki tiltakozást. Ennek talán az az oka, hogy fizikailag el voltunk vágva a védencünktől, és ez minden jogállamiság iránt elkötelezett ügyvédnél bekapcsolta a kritikát.

Az ügyvédekhez hasonlóan a bírók is hangot adhatnak véleményüknek?

K.Á.: A bírói függetlenség fenntartása miatt, és bírói etikai kódex szerint is kerülniük kell a nyilvános véleménynyilvánítás formáit, például nem vehetnek részt tüntetéseken. Nem is várjuk bíróktól, hogy petíciót indítsanak, mi azt várjuk, hogy döntsenek jól, ahogy az Kaposváron is történt.

Fotó: Hajdú D. András

Mindkét perben, ahol az Utcajogász képviselte a hajléktalan embereket, a bíróság videóközvetítés útján hallgatta meg őket, ők nem voltak jelen a tárgyalóban, tévén és mikrofonon keresztül kommunikáltak a bíróval. Milyen esetekben indokolt ennek használata?

K.Á.: Ehhez a tényálláshoz külön beleírták a jogszabályba, hogy meg lehet a tárgyalást ilyen módon tartani, a szabálysértési törvényben egyetlen más esetben sincs így.

M.N.: Büntetőügyekben is ritka. Általában valamilyen személy – tanú, sértett vagy szakértő – védelme indokolhatja, illetve ha olyan körülmény merül fel, ami nagyban megnövelné a költségeket vagy lelassítaná az eljárást, például messziről kell a tárgyalás helyszínére utaztatni a tanút. Álláspontunk szerint egyik perben sem volt indokolt a telekommunikációs eszköz használata: hiszen egyikük sem volt veszélyes, egyikük sem volt veszélyben. A Gyorskocsi utcai intézményben van egy rész, amit külön hajléktalan embereknek hoztak létre. A meghallgató szoba  úgy van kialakítva, hogy a fehérre meszelt falakon és az átlátszó műanyag székeken azonnal meglátszódjon a kosz. Ez néhány méterre van a bírósági tárgyalótól, tehát a pénz sem lehetett szempont.

Mi lehetett a jogszabályalkotók célja ezzel?

M.K.: Csak tippelni tudunk, talán a bíróságnak kellemetlen lenne egy légtérben lenni egy hajléktalan emberrel.

M.N.: Nincs hivatalos indoklás a jogszabályban és a bíróság nem magyarázta meg, miért így jár el. A jogalkotó célja az lehetett ezzel, hogy tovább gyorsítsa az eleve gyorsított eljárást.

K.Á.: Ehhez képest pont az ellenkező hatása volt. A tárgyalás alatt folyamatosan érintkezhetünk a védencünkkel, és megkérdeztük, hogyan fog ez történni. Kaptunk egy telefont és ha akartunk vele beszélni, akkor szünetet kellett elrendelnie a bírónak, mi pedig a folyosóról tudtuk felhívni az ügyfelünket.

M.N.: Sok helyen nem valósítható meg a videóközvetítés. Eredetileg a Hungária körúti bírósági irodaházban tárgyalták volna a pert, de mivel ott nincs kiépítve telekommunikációs rendszer, ezért végül a Fő utcai komplexumban folytatták le az eljárást.

A bíróság azzal érvelt a videóközvetítés mellett, hogy így akarja megőrizni a vádlott méltóságát.

M.N.: A bírósági titkár azt mondta, azért sérülne a méltósága, mert vezetőszáron kéne áthozni a kihallgatóból. Akkor már látszott, hogy semmiről nem tudjuk meggyőzni, például hogy a bilincs alkalmazása sem indokolt, mert Anita együttműködő volt.

K.Á.: Ha a vádlott kéri, hogy személyesen részt vehessen a saját tárgyalásán, akkor a bíróság ezt igenis engedje meg.

Miért van egyáltalán szükség a bilincshasználatra egy ilyen perben? Milyen esetekben indokolt?

M.N.: A bilincshasználat független attól, milyen típusú ügyről van szó. Abban az esetben, ha együttműködő vagy, akkor vádolhatnak akár gyilkossággal is, nem kötelező bilincset használni. Az Utcajogász egyik korábbi perében a Kúria kimondta, hogy csak azért nem használhat bilincset a rendőrség, mert úgy kényelmesebb nekik. Mindig az adott ügyben kell mérlegelnie a rendőrnek, hogy indokolt-e a bilincs.

Ezek szerint a rendőrség döntése volt, hogy megbilincselték a hajléktalan embereket??

M.N.: Biztos, hogy nem volt indokolt, ennek ellenére ebben nem látok rossz szándékot, évtizedek óta ez ez a rendőrség gyakorlata, de kezd megváltozni. Ez nem a hajléktalan emberek ellen szól.

Hogyan élték meg a pereket?

K.Á.: Nagyon rosszul, ha röviden kell összefoglalnom.

M.K.: Szürreális volt, amikor a rendőrök megjelentek gumikesztyűben és bilincsben hozták az ügyfelünket. Utána pedig, hogy engedélyt kellett kérnünk a bíróságtól, hogy egyikünk ott maradhasson vele a kihallgató szobában.

M.N.: Azért is volt fontos, hogy Kinga ott lehetett Zoltán mellett, mert ezzel demonstrálhattuk a bíróság felé is, hogy az ügyvédek nem félnek a hajléktalan emberektől, nincs okuk az elkülönítésre.

Hogyan kerültek kapcsolatban Zoltánnal és Anitával?

M.N.: Pénteken kiadott egy közleményt az ORFK, hogy Budapesten megvan az első hajléktalan ember, akit bíróság elé állítanak. Kezdettől az volt a célunk, hogy ügyfeleket szerezzünk és meghekkeljük a rendszert azzal, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulunk, ezért elkezdtük hívogatni a kerületi rendőrségeket, hogy hol tartják fogva Anitát. Találomra berohantunk a Gyorskocsi utcai fogdába, ahol már a portán azzal fogadtak, hogy “maga jött a nőhöz?” Nagyon rossz állapotban volt, addigra már hat órája volt bent. Egy órát beszélgettem vele, mire belement, hogy mi képviseljük.

Fotó: Hajdú D. András

A perek alapján egyértelműsödött, hogy a rendőrök milyen szempontok alapján indítanak valaki ellen eljárást életvitelszerű közterülethasználat címszó alatt?

M.N.: A törvény szövegében benne van ez a fajta szubjektivitás. Az indítványunkban is kitértünk erre, hogy büntető-jogszabályban nem lehet ilyen fokú szubjektivitás, egyértelműnek kell lennie a tényállásnak. Mire valaki érdemben tudja vitatni ennek jogosságát, addigra lehet, hogy már 72 órája van őrizetben.

Ugyancsak pénteki hír, hogy a Pilisi Parkerdő Zrt. Kispesten jelzés nélkül lerombolta 15 hajléktalan ember kunyhóját. Joga volt ehhez az állami cégnek?

K.Á.: A szabálysértési törvényben szereplő közterület fogalom nagyon tág, de semmiképp sem vonatkozik elzárt területre, és mi azt mondjuk – szerintem jól – hogy emiatt a jogszabály nem vonatkozik a kunyhókra. Hiába hajléktalan valaki, ha bent van a kunyhójában, akkor nem valósul meg az életvitelszerű közterület használat, mert a kunyhón belüli terület nem minősülhet közterületnek. Másrészt álláspontunk szerint a kunyhó építménynek számít, amit csak megfelelő hatósági eljárás után szabad elbontani.

Abban az esetben is kell a hatóság jóváhagyása, ha engedély nélkül építették a kunyhókat?

K.Á.: Igen, ha például egy lakóparkban engedély nélkül négy helyett hat emelet épül, akkor sem állítanak oda egy buldózert, hogy lerombolják a plusz két emeletet. Először az építési hatóságnak kell megállapítania, hogy ez szabálytalan és utána elrendelheti a bontást. A Pilisi Parkerdő alkalmazottja nincs abban a helyzetben, hogy erről döntsön, ez gyakorlatilag önbíráskodás.  Az önkormányzat tulajdonosként indíthat eljárást, de annak lefolytatása nem egy-két nap.

M.N.: Négy éve Zuglóban volt egy hasonló ügy, a bíróság jogerősen kimondta, hogy hatósági eljárás nélkül nem lehet elbontani a kunyhókat. Tehát ez nem egy új helyzet, van rá precendens.

Hogyan látták az eljárást lefolytató bírósági titkárok munkáját?

K.Á.: Anita perében az volt számomra furcsa, hogy a bírósági titkár gépiesen járt el, úgy tűnt, el sem gondolkodott az előadott indítványokon. Láttam, hogy nem is jegyzetelt, csak betűket írt a papírra. Mintha meg sem fordult volna a fejében, hogy helyzeténél fogva ő hozhat önálló döntést. Azzal is érveltünk, hogy nem valósult meg a szabálysértés, mert negyedik alkalommal Anita pakolta a holmijait, nem életvitelszerűen tartózkodott az utcán. Ezt is lesöpörte a bíró, pedig szerepelt a rendőrség jegyzőkönyvében is.

M.N.: Valószínűleg azzal sem számolt, hogy a tárgyaláson ott lesz a teljes magyar sajtó és elhúzódik az eljárás. Ez persze nem mentség.

M.K.: Zoltán tárgyalásán sokkal felkészültebb volt a bíró, érdemben foglalkozott a felvetéseinkkel,  ő engedte meg, hogy beüljek Zoltán mellé, majd pedig megszüntette a gyorsított eljárást. Miközben sokkal bizonytalanabb volt, látszott rajta, hogy komolyan vette az eljárást. Ez is azt mutatja, mennyi múlik az adott bíró személyén.

Eddig minden ügyben figyelmeztetésben részesítették a hajléktalanokat. Milyen következménnyel jár, ha valaki rövid időn belül több figyelmeztetést kap?

K.Á.: Két évig nyoma van, ha valaki szabálysértési ügyben figyelmeztetést kapott. Ha 60 napon belül két jogerős ítélete van az illetőnek, akkor utána közérdekű munka vagy figyelmeztetés már nem szabható ki.

M.N.: Ezért javasoljuk minden ügyfelünknek, hogy fellebbezzenek, mert így később válik jogerőssé az ítélet. Azoknál az ügyeknél, ahol kirendelt védő volt, ott azonnal elfogadták az ítéletet. Ezzel az a baj, hogy így nem tudunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni.

Abszurdnak tűnik, hogy egyik esetben sem készültek el időre az orvosi igazolások, amelyek a közérdekű munkához szükségesek.

K.Á.: Zoltán esetében pont ez akasztotta meg az eljárást, a bíró érzékelte, hogy az igazolások hiánya kizárhatja az elzárás vagy a közérdekű munka lehetőségét.

M.N.: Ezeket a papírokat normál eljárásban körülbelül egy hónap beszerezni.

K.Á.: Tele van a jogszabály ehhez hasonló bénaságokkal.

Tudna még mondani hasonlót?

K.Á.: Minden előállításnál a Gyorskocsi utcai fogdába viszik majd a hajléktalan embereket, mert ott alakították ki ezt a fehérre meszelt meghallgatót. Ugyanakkor a területileg illetékes kerületi rendőrkapitányságok hallgatják meg az előállítottakat. Azaz két rendőrnek ott kell maradnia a fogdában, míg bíróság elé nem állítják az eljárás alá vont hajléktalan embert, ez akár több óra is lehet. Ez akkor lehet igazán problémás, ha több kerületből egyszerre szállítanak be embereket. Nincsenek meg a feltételei az eljárás lefolytatásának, mintha a jogszabály megalkotói sem gondolták volna komolyan, hogy nagyüzemben mennek majd a perek.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Pécs, 2018. november 24.
A ködből kiemelkedő Mecsek Pécs közelében 2018. november 24.
MTI/Sóki Tamás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.