Belföld
Patient examination, emergency department in a private hospital, France. 
Clinique Francheville 

BURGER/PHANIE

Már program sincs, csak a botrányok érik egymást az egészségügyben

Spirk József
Spirk József

újságíró. 2018. 10. 03. 06:02

Példátlan gyorsasággal, négy hónap alatt bukott el a negyedik Orbán-kormány egészségügyi államtitkára, Nagy Anikó. Bár a humán tárcát Kásler Miklós személyében egy orvos vezeti, április óta szinte semmi előrelépés nem történt, az egészségügyben egymást érik a botrányok, a problémák megoldása késik, noha a sürgősségi osztályok válságát például már a 2011-es Semmelweis Terv leírta.

Régen letelt az újabb Orbán-kormány első száz napja, de az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető Kásler Miklósnak a májusi kormányalakítás óta nem volt elég ideje ahhoz, hogy átfogó szakmai programmal álljon elő. A korábban televíziós műsoraival szélesebb ismertséget szerző onkológusprofesszor az utóbbi hónapokban nyilvános szereplésein leginkább a Tízparancsolat propagálásával töltötte az időt. Szerinte e bibliai szabályok jelentik az igazi népegészségügyi programot, betartásukkal akár 90 százalékos hatékonysággal meg lehet előzni a betegségeket, így az a program is, amit a minisztérium összeállított, a Tízparancsolatból következik.

Kásler Miklós
Fotó: Bielik István / 24.hu

Káslerrel ellentétben az Emmi új, egészségügyért felelős államtitkárának a nevét sem igazán ismerhette meg a nagyközönség, a hírekbe voltaképpen keddi lemondásával került be először igazán mint az első távozó kormánytag.

Nagy Anikó a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet sikeres főigazgatójaként került a csúcsminisztériumba, a kiválasztásában azonban a Pesti Srácok szerint a miniszterelnök feleségével, Lévai Anikóval fenntartott közeli ismeretsége is közrejátszott. Nagy a kinevezése óta csak egy-két kormánylapnak adott interjút, kerülete a szakmai fórumokat, szinte lehetetlen volt elérni, ám a színfalak mögött így is hamar mély konfliktus alakult ki közte és Kásler között. Ez vezetett lemondásához, amiről a Népszava számolt be először, okokat is említve. Ezek közé tartozik a lap szerint, hogy hiába közvetített sikeresen Székely László szívsebész ügyében az államtitkár a főorvos és a kardiológiai intézet főigazgatója között, aminek eredményeképpen megoperálhatta volna a műtétre váró betegeit az elbocsátott sebész, a miniszter személyesen tiltotta meg a főigazgatónak, hogy visszalépjen az azonnali hatályú fölmondástól.

Az Emmi válaszközleményében nem győzte hangsúlyozni: nem Kásler „bűne” például a sürgősségi ellátás országos programjának csúszása, a tárca szerint az egészségügyi államtitkárság készített hiányos előterjesztést, ami miatt a miniszter korrekciót rendelt el.

Pedig Nagy Anikó egyik júniusi interjúban optimistán még azt nyilatkozta, hogy nem egy, hanem rögtön öt nagy nemzeti egészségprogramot készítenek elő, amelyek kapcsolódnak majd a népegészségügyi cselekvési tervhez.

Az államtitkár által említett népegészségügyi program állítólag már majdnem elkészült, de biztosan nem az ő nevéhez kötődik majd.

Budapest, 2018. m‡rcius 14.
Nagy Anik— f?igazgat— az EgŽszsŽges Budapest Program keretŽben megval—sul— fejlesztŽsekr?l tartott sajt—t‡jŽkoztat—n a budapesti Heim P‡l Gyermekk—rh‡zban 2018. m‡rcius 14-Žn.
MTI Fot—: Balogh Zolt‡n
Nagy Anikó
Fotó: Balogh Zoltán

Átfogó egészségügyi programokból Orbán Viktor kormányaiban sosem volt hiány. Az ellátórendszer súlyos problémáinak kezelésére, amelyek az elmúlt hónapokban is számos válságos pillanatot okoztak, papíron már az előző ciklusokban kidolgoztak terveket. Káslerék, ha lenne folytonosság az egymást követő kormányok között, akár gyors válaszokat is találhattak volna ezekben az ügyekben.

Augusztusban és szeptemberben több kórházban is a működőképesség határára sodródtak a sürgősségi, illetve intenzív osztályok. Először a Honvédkórház sürgősségijén, majd az ajkai kórházban kellett rendkívüli intézkedéseket hozni, hogy az intenzív osztályon fennmaradjon a folyamatos orvosi ellátás.

Budapest, 2016. február 27.
Egy szirénázó menőautó halad el a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ épülete előtt a főváros XIII. kerületében, a Pap Károly utcában.
MTVA/Bizományosi: Róka László 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
Sürgősségi: addig jó, amíg nem történik egy komolyabb buszbaleset
Nemcsak a Honvédkórház sürgősségi osztálya van bajban, hanem az egész budapesti ellátás, amiben a Zacher Gábor által is jelzett ember- és eszközhiány csak egy a problémák közül.

Pedig a sürgősségi ellátórendszer fejlesztési programját már 2010-ben elkészítette a hatalomra került Orbán-kormány a Szócska Miklós egészségügyi államtitkár idején összeállított Semmelweis Tervben. Szakértők szerint a terv beválthatta volna a benne szereplő ígéretet, hogy 5-10 éven belül felszámolja a rendszer működési problémáit. Az Újraélesztett egészségügy, gyógyuló Magyarország alcímet viselő tanulmány figyelemre méltóan őszinte megállapításai szerint például a sürgősségi ellátásban

  • még kevesebb lett a szakorvos, mint a Gyurcsány-érában volt,
  • a fizetések elmaradtak az elvárható szinttől,
  • a sürgősségi osztályok alulfinanszírozottak maradtak,
  • nem jött létre ágazati szintű programmenedzsment.

Hét-nyolc évvel a Semmelweis Terv elkészülte után azonban még mindig ott tartunk, hogy a Magyar Orvosi Kamara nyílt levélben kénytelen követelni a sürgősségi rendszer reformját, azt hangoztatva, hogy az egyik legsürgetőbb intézkedésként biztosítani kell a szakdolgozók megfelelő létszámát, például a Honvédkórházban.

Budapest, 2016. febru‡r 27.
A Magyar HonvŽdsŽg EgŽszsŽgŸgyi Kšzpont Žs az çllami EgŽszsŽgŸgyi Kšzpont ŽpŸletegyŸttese a f?v‡ros XIII. kerŸletŽben, a Pap K‡roly utc‡ban.
MTVA/Bizom‡nyosi: R—ka L‡szl— 
***************************
Kedves Felhaszn‡l—!
Ez a fot— nem a Duna MŽdiaszolg‡ltat— Zrt./MTI ‡ltal kŽsz’tett Žs kiadott fŽnykŽpfelvŽtel, ’gy harmadik szemŽly ‡ltal t‡masztott b‡rminem? Ð kŸlšnšsen szerz?i jogi, szomszŽdos jogi Žs szemŽlyisŽgi jogi Ð igŽnyŽrt a fot— kŽsz’t?je kšzvetlenŸl maga ‡ll helyt, az MTVA felel?ssŽge e kšrben kiz‡rt.
Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László

Az egészségügyi kormányzat négyévente, sőt néha gyakrabban is produkált új terveket a kórházak, a gyógyszerellátás vagy a rendszer más elemeinek reformjára, de a sorjázó személycserékkel nagy részük rögtön a süllyesztőbe is kerül. Hiába volt például kész a program a 2010 és 2014 közötti Orbán-kormány idején a sürgősségi ellátással kapcsolatban, a sokadik államtitkárváltás után 2018-ban a jelek szerint újra ki kell találni a receptet. Ami annak ellenére sem látszik sikerülni, hogy Balog Zoltán helyett immáron egy orvos vezeti az emberminisztériumot.

2015-ben a Zombor Gábor államtitkár is összeállított egy középtávú fejlesztési programot. Ebben meghatározta a 2020-ig tartó időszak legfontosabb fejlesztési területeit. Zombor programjának egyik fontos eleme volt, hogy a szakorvosképzést új alapokra helyezve elfogadható szintre emelje a pályakezdő orvosok fizetését, meggátolva ezzel a szakemberek külföldre vándorlását.

Zombor azonban rövid regnálás után 2015 nyarán szívbetegségére hivatkozva lemondott, reformjavaslatai pedig lekerültek a napirendről. A terveket állítólag Lázár János kancelláriaminiszter környezete vétózta meg.

Gy?r, 2015. jœlius 16.
Zombor G‡bor, az Emberi Er?forr‡sok MinisztŽrium‡nak egŽszsŽgŸgyŽrt felel?s ‡llamtitk‡ra egy œj sug‡rter‡pi‡s berendezŽs mellett a gy?ri Petz Alad‡r Megyei Oktat— K—rh‡z onkol—giai centrum‡ban megval—sult 1,2 milli‡rd forintos fejlesztŽs ‡tad‡s‡n 2015. jœlius 16-‡n. A 2013 okt—berŽben kezd?dštt beruh‡z‡s keretŽben œjakra cserŽltŽk az elavult eszkšzšket, amelyekkel a daganatos betegsŽgek mintegy kilencven sz‡zalŽk‡t tudj‡k diagnosztiz‡lni Žs kezelni.
MTI Fot—: Krizs‡n Csaba
Zombor Gábor egy sugárterápiás berendezés mellett áll a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház onkológiai centrumában megvalósult 1,2 milliárd forintos fejlesztés átadásán
(Fotó: Krizsán Csaba / MTI)

2017-ben egy újabb hivatalban lévő Emmi-vezető tett radikális javaslatot egy szakmai fórumon, azt javasolva, hogy az országnak értékalapú egészségpolitikára kellene áttérni. A Mészáros János helyettes államtitkár és Polyvás György főosztályvezető nevével fémjelzett tanulmány virágnyelven ugyan, de kezdeményezte, hogy a kormányzat vessen véget az egészségügy alulfinanszírozásának, és megszakítva a folyamatos eladósodás és az azt követő kényszer-konszolidáció ördögi körét, támogassa olyan értéken az ellátást a beavatkozások terén és a gyógyszerellátásban is, amennyit azok valójában érnek.

Ehhez persze fel kellene mérni a valós költségeket, de ilyen típusú széles körű kutatás az 1990-es években volt utoljára a magyar egészségügyben.

Budapest, 2017. jœnius 12.
MŽsz‡ros J‡nos, az egŽszsŽgŸgyi ell‡t—rendszer m?kšdtetŽsŽŽrt felel?s helyettes ‡llamtitk‡r, Lad‡nyi M‡rta egŽszsŽgŸgyi ‡gazati koordin‡ci—s helyettes ‡llamtitk‡r Žs înodi-Sz?cs Zolt‡n egŽszsŽgŸgyŽrt felel?s ‡llamtitk‡r (b-j) a korm‡nytisztvisel?k sz‡m‡ra rendezett vŽrad‡son az Emberi Er?forr‡sok MinisztŽrium‡ban (Emmi) 2017. jœnius 12-Žn.
MTI Fot—: So—s Lajos
Mészáros János helyettes államtitkár, Ladányi Márta egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár és Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár a kormánytisztviselők számára rendezett véradáson 2017. júniusában
(Fotó: Soós Lajos / MTI)

Mindenesetre az értékalapú szolgáltatásokhoz szükséges felmérésről eddig egyetlen szót sem ejtett az áprilisban kinevezett új egészségügyi garnitúra.

Pontos adatok hiányában a szakemberek is csak találgatnak, hogy mekkora összeget kellene a magyar egészségügy teljes konszolidációjára átcsoportosítani. Abban viszont egyetértenek, hogy sikerről csak akkor lehet majd beszélni, ha a magyar orvosok a nyugati munkakörülmények és fizetések ismeretében is az itthoni karriert választanák. Ehhez a legpesszimistább változat szerint

2500 milliárd forintra lenne szükség.

Az ingatlanok, az eszközpark, a szolgáltatások és bérek fejlesztése után a rendszer szinten tartásához évente 600-1000 milliárd pluszra lenne szükség az egészségügyi költségvetésben.

Kiemelt kép: Burger / Phanie / AFP

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.