Úgy néz ki, Révfülöp elveszíti a legértékesebb vízparti területét
– reagált lapunknak egy helyi lakos arra a hírre, hogy újabb kikötő épülhet a Balatonon, miután a kormányhivatal megállapította, hogy a révfülöpi 133 férőhelyes kikötő létesítésével „jelentős környezeti károk nem származnak”. Civilek próbálták megakadályozni a beruházást, de a hatóság zöld utat adott az önkormányzatnak, így kezdődhet a tervezési folyamat. A helyzet Révfülöpön is ugyanaz, mint több balatoni településen: az önkormányzat a kikötő megépítését fejlesztésnek tekinti, a helyiek egy része viszont rombolásnak, amit megszenved a község, a környezet, és attól fél, megváltozik a település hangulata, forgalma, vendégköre.
Kásler Miklós nem akarta
Drégely György német állampolgár, ausztriai lakos, 25 éve üdül Révfülöpön. Nem érti, miért kell egy ilyen szép üdülőhelyre egy második kikötőt építeni, amikor onnan nem messze már van egy 47 férőhelyes. Miért nem azt bővítik? – kérdezi, de erre a parti büfé asztalánál üldögélők közül senki nem tudja a választ. Az sem világos számára, hogy az ügyről miért nem szavaztak, miközben jelentős hatással van a helyi lakosokra:
Ezt az önkormányzat döntötte el, a lakosság beleegyezése nélkül. Pedig ez minden helyi lakost érint. Ez a vezérszó, hogy fejlődés, pedig ebből csak rombolás lesz.
Változtatnának a helyi népszavazáson
Húsz helyi fogadott minket péntek délután a révfülöpi öbölben, a fotózást viszont nem mindenki vállalta. Elmondták, miért ellenzik a kikötő megépítését, ötleteltek, hogyan lehetne megakadályozni a beruházást. Hétfőn a polgármester előterjesztette, hogy az önkormányzat módosítsa a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számáról szóló rendeletet: 10 százalékról 25 százalékra emelnék a kezdeményezők számát. Ez a helyiek szerint azt jelenti, hogy a jövőben 80 helyett 250 helyi kell egy helyi népszavazás kiírásához.
Cseke Zoltán 1944-ben kezdte meg az első osztályt Révfülöpön, ’56-ban Németországba ment, orvosként dolgozott, nyugdíjas éveinek nagy részét Révfülöpön tölti.
Nézzen oda, aztán hunyja be a szemét. És most képzeljen ide egy 133 férőhelyes kikötőt
– mondta. Ezzel szerinte egyszer és mindenkorra tönkretennék a környéket, nem hisz azoknak, akik azt állítják, ha egy 133 férőhelyes kikötő megépül, akkor ugyanúgy megközelíthető lesz mindenki számára a part.
Pedig a polgármester ezt hangsúlyozza; a korábbi cikkünkben már megszólalt a beruházással kapcsolatban. Kondor Géza úgy látja, a vitorlázásra nagy igény van, az itt lakók és a révfülöpi nyaralótulajdonosok részéről is. Egy egykori teherkikötő helyére építenének, ez a vízterület — az energetikai rendelet szerint – jelenleg is vitorláskikötőként van nyilvántartva, érvelt. A tiltakozókról is kérdeztük, akik szerinte félrevezető propagandát folytatnak, riogatnak:
Azt, hogy nem mindenki ért egyet a kikötő létesítésével, megértem. Azt, hogy annak a civil szervezetnek az elnöke, aki a tiltakozások, fellebbezések legnagyobb aktivistája, jelenleg is a tervezett kikötő helyszínén tartja vitorlását, erősen megkérdőjelezi a szándék tisztességét. Nyilván nem azért tiltakoznak, hogy továbbra is ingyen, rendezetlenül, mindenféle környezetvédelmi előírás betartása nélkül élvezhessék a hely adottságát, kizárva másokat.
Miután az említett civil szervezet, a Révfülöpi Öböl elnöke olvasta a polgármester nyilatkozatát, megkereste lapunkat. Dianovics Béla levelet is írt Kondor Gézának az egyesület nevében a kikötővel kapcsolatban, de választ nem kapott. Véletlenül tudták meg, hogy mit tervez az önkormányzat, mivel kizárták a lakosságot a döntésből.
Amikor pedig valaki ezeknek a véleményeknek hangot adott, azokat megpróbálják elnyomni, hiteltelenné tenni
– nyilatkozta.
Télre sem veszik ki a hajókat
A határozat szerint a hajók téli tárolását a vízen próbálják majd vízforgatásos technológia segítségével megoldani. Weiperth András, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos segédmunkatársa, az F6 Fenntarthatóságért Egyesület szakértője a hatástanulmány alapdokumentációjának elkészítésében személyesen is részt vett.
Meg lehet csinálni, de hosszabb távon ökológiai kockázatot okoz és a fenntartására sincsen rentábilis üzemeltetési terv és tapasztalat Magyarországon. A keringető rendszerben pedig az évek során olyan károsodás következhet be, ami veszélyeztetheti majd az üzemeltetést.
– mondta lapunknak a hajók vízben tárolásáról. A tiltakozók azt még nem tudják, hogy a 101 új parkolót hova tervezik, de nem csak a növekedő forgalom miatt aggódnak. Virányiné Horváth Anna szerint hiába mondja a polgármester, hogy a partra nincs szükség a megvalósításhoz, mert ezt ténylegesen csak a kiviteli terv dönti majd el. Aggódik amiatt is, hogy a „szárazulati”, azaz a parti rész sincs megemlítve a friss tervekben.
Dianovics Béla visszaveszi a szót: „Ma már nem az a kikötő, ahol egy hajót lehorgonyoznak. Ezeken a helyeken szolgáltatni kell, biztosítani a hajók védelmét, ki kell szolgálni a hajótulajdonosok magasabb igényeit. Erről szól az üzemeltetés és háttérbe szorul az a helyi lakos, aki még fel sem fogja, mennyit változik a település. Új arculata lesz a vendéglátóhelyeknek, mivel az üzemeltető egy komplex létesítményt akar létrehozni: kikötői szolgáltatás, szauna, bárhelyiség, satöbbi.”
Más valaki azt veti fel, milyen idilli kép lesz az, amikor Révfülöp egyetlen vízparti éttermi része mellett mossák majd a hajókat és ürítik a vécéket. Egy korábban a környezetvédelmi intézetben dolgozó a természetbe való beavatkozásról beszél:
A történet arról szól, hogy Balaton biológiailag egy érzékeny tó, aminek nem használnak ezek a körgátak, szigetek beépítése. Nem veszik figyelembe azt sem, hogy ez egy sekély vizű tó.
Dianovics Béláé az utolsó szó a csoportkép előtt:
Sajnos attól tartok, a mostani iskolások majd csak kerítésen keresztül nézhetik a Balatont.
Kiemelt kép: Marjai János / 24.hu
