Mint korábban megírtuk, teljesen kikészíti a lakókat a ferihegyi zajszennyezés, amely miatt ingatlanjaik is elértéktelenednek. Az LMP két politikusa (Demeter Márta, Schmuck Erzsébet) felkarolta ügyüket.
Az LMP a 2019. évi költségvetéshez módosítást nyújtott be, hogy a közeli kerületek kapjanak 3 milliárd forintot környezetvédelmi célokra. A párt kártalanítaná a súlyos környezetterhelésnek kitett, gyakran egészségkárosodást szenvedett embereket.
A két politikus ezért rákérdezett Gulyás Gergely miniszternél, a kormány tervez-e bármit tenni a repülőtér közelében élő többezer család kártalanításaért? Mint írták, az elmúlt időben ugyan kicsit csökkentették a zajszennyezést,
a helyzet továbbra is tarthatatlan a helyi lakosok számára. Milyen intézkedési terve van a kormányzatnak a zajszennyezés tényleges, az emberek életminőségét érdemben javító csökkentése érdekében?
A két politikus arra is választ várt, miért nem fogadták el az LMP költségvetési módosító javaslatát. A Miniszterelnökséget vezető miniszter helyett az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára válaszolt.
Cseresnyés Péter szerint a kormány kiemelt figyelmet fordít a légiközlekedés okozta zaj kezelésére, mérsékléséért már sokat tett.
Az államtitkár felsorolja ezeket, kártalanításról nem ír, de válasza legérdekesebb része, hogy
Idézzük.
A 2012. évi és a 2017. évi zajtérképek eredményeinek összehasonlítása alapján megállapítható, hogy 2012-höz képest a konfliktus területek csökkentek.
Több utas, kevesebb repülés?
Bár a repülőtér utasforgalma az elmúlt években folyamatosan nőtt,
a repülési műveletek száma az 5 évvel korábbi állapothoz képest közel 14000-rel volt kevesebb, így a légi forgalom zajterhelése is jelentősen csökkent.
Az államtitkár szerint a 2017-es zajmérési eredmények alapján
Az államtitkár azt is elárulta, hogy az LMP költségvetési módosító
javaslatát azért utasították el, mert nem rendeltek hozzá forrást, így az növelte volna a hiányt.
Korábban Riz Levente, a XVII. kerület fideszes polgármestere az InfoRádiónak azt mondta, hogy 2011-ben 1200 repülés volt, 2017-ben már 16 ezer, mintegy tizenkétszeresére nőtt a forgalom. Ezért javasolták, hogy a rákoshegyi pályavéget csak rendkívüli esetben, életveszély esetén működtethessék. Ő az Alkotmánybíróságtól remélt megoldást.
Egy nagyon alapos beadványt készítettünk, amelyben azt kezdeményeztük az alkotmánybíróságnál, hogy azt a jogszabályt, amely megengedi ennek a jogszabálysértő módon megépült pályavégnek a használatát, semmisítse meg.
Korábban a környéken élők levelet, petíciót írtak több miniszternek, Frik Zoltán, a Kulturált Légiközlekedésért Egyesület elnöke pedig magát a kormányfőt kérte, nézze már meg, milyen áldatlan állapotok vannak ott.
Illusztráció: Mike Watson Images/Thinkstock
