A magyar labdarúgás a beleölt állami százmilliárdok ellenére sem fejődött érdemben, a hazai bajnokságot mindössze Európa 36. legerősebb ligájaként tartják számon. Hiába épültek stadionok, alakultak akadémiák és hiába dől most is egyre nagyobb ütemben a tao-pénz, a nemzetközi porondon nem léteznek klubcsapataink. Pedig a futball Orbán Viktor kedvenc sportága, úgy tervezte, hogy a válogatott vb-résztvevő lesz, Nyugat-Európa bajnokságai pedig tele lesznek magyar sztárokkal, hacsak nem minden sztár a hazai bajnokságot erősíti majd.
A nagy szintugrás a terv a divatban is: az a cél, hogy Budapest legyen Európa, sőt a világ egyik highfashion-központja, Magyarországból pedig legyen egy fiatalos, modern prémiummárka. Ahogyan a futballba, úgy erre a területre is állami pénzt irányítottak, és az Orbán család egyik tagja kapta a lehetőséget, hogy saját elgondolásai alapján alakítson át egy egész iparágat. Mára Orbán Ráhel a magyar divat- és dizájnipar meghatározó alakja.
A múlt héten a HVG írta meg, hogy Orbán Ráhel ismeretségi köréből kerülnek ki azok a szakmai irányítók, aki elfoglalhatták az állami divat- és dizájnépítési struktúra frissen gründolt vezetői posztjait. Az is a napokban derült ki, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség 1,9 milliárd forintot kapott az országmárka kidolgozására.
Ez az összeg azonban csak töredéke annak, amit az utóbbi években már bele is forgattak a hazai divatipar fejlesztésébe, és minden valószínűség szerint nem is ez lesz az utolsó tétel a sorban.
A magyar márkák körül az elmúlt években annyi pénzt égettek el, hogy ha valaki komolyan vissza akarná termeltetni piaci szereplőkkel, 300 év sem lenne elég rá
– ironizált a 24.hu-nak a budapesti divatszakma egyik régi ismerője. Szerinte a világhódításra kijelölt iparág valójában néhány kis forgalmú belvárosi cégből áll csupán, amely mostantól saját tehetsége helyett az államtól reméli majd, hogy végre sikerül piacot szereznie a termékeinek.
New Yorkban tesznek rá, hogy ki mennyire van jóban a miniszterelnök lányával, folyamatos piaci jelenlét, valós teljesítmény és eszméletlen tőke nélkül ebben a világban nem lehet áttörést elérni
– mondta forrásunk.
Nem ment külső pénzügyi segítség nélkül a magyar piac nagy kivételeként emlegetett Nanushka International Zrt.-nek sem. A Sándor Szandra nevével fémjelzett márkáról a női lapok már hosszabb ideje úgy emlékeznek meg, mint amelyik megcsinálta az igazi nagy dobást: rendszeresen viselik ruháit a trenddiktáló hírességek, és a Net-a-Porteren lehet rendelni a kollekcióból. A Nanushkára ráadásul az amerikai Forbes magazin is felfigyelt. A magyar divat egyik zászlóshajójának bevétele a korábbi, 2015-ös rekordévében közelítette meg először az 500 millió forintot, a forgalom 2016-ban a külföldi sajtómegjelenések ellenére is visszaesett 330 millióra, tavaly azonban kilőtt 700 millió fölötti teljesítménnyel.
2012-ben egy magánbefektető, a korábbi pénzügyminiszter Oszkó Péter irányította Portfolion 2,5 millió euróval szállt be az akkoriban még menő startupként számon tartott Nanushkába. Oszkó, aki a deal bejelentésekor járt életében először kifutós divatbemutatón, azt állította, teljesen átvilágították a márkát, és feltétel volt az eladások folyamatos növelése. Ez ment is egy darabig, de aztán kisiklott a sikervonat, a Portfolion pedig megijedt, amikor újból visszaestek az eladások. Oszkó elmondása szerint a befektető diszkontáron eladta a teljes követelését Nanushkáéknak. A márka azóta újabb külső befektető bevonásával működik: 2016 végén az Eximbank 300 millió forinttal lépett be a divatcégbe, de az továbbra is vastagon, sőt egyre vastagabban veszteséges.
Szinte külön támogatási kategória képződött Zoób Kati körül. Ismert történet a divattervezőről, hogy a Lévai Anikó által is felkarolt projektjét állami céggel finanszíroztatták meg, majd amikor nem jött be, a veszteséget is a cégnek kellett állnia. De hatalmas állami forrást kapott a tervező például a vizes világbajnokság idején is, amikor a milliárdokat felemésztő megnyitó keretében Balatonfüreden is Zoób-bemutatót tartottak 150 modell felvonultatásával.
A piac többi szereplője általában jóval kisebb léptékű eladásokat produkál, de ebben a körben is általánosan elfogadott nézet, hogy tőkebevonás nélkül nem valósulhat meg semmilyen kiugrás. A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. például két kreatívipari portfóliócégnek, Konsánszky Dóra KONSANSZKY, valamint Áron Eszter ÁERON márkájának adott nagyobb pénzügyi injekciót az utóbbi években.
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) Divatipari Marketing Igazgatóságán Orbán Ráhel és a miniszterelnök családjának személyes jó ismerőse, Bata-Jakab Zsófia kapta meg az igazgatói posztot. A környezetébe két, magáncéget működtető nő is felbukkant. Forintos-Szűcs Anita, a Maison Marquise és Abodi Dóra, az ABODI tervezője és art directora állandó szereplői lettek az ügynökség divatügyi megmozdulásainak.
Azt, hogy az MTÜ lesz az új iparági stratégia legyártásának központja, már hosszabb ideje lehetett tudni. Az ügynökség decemberben #hellodivat Divatipari Stratégiai Napot is szervezett, még mielőtt Rogán Antal (aki az új kormány megalakulásával a turizmus felügyeletét is megkapta, noha az semmilyen módon nem illeszkedik tárcája, a Miniszterelnöki Kabinet portfóliójába) februárban hivatalosan közölte volna, hogy a kormány átveszi a szakmai koordinációt és stratégiát dolgoz ki divat- és designiparban, illetve támogatja a terv létrehozását.
A 24.hu megkérdezte az MTÜ-t, hogy hogy áll a fél éve beharangozott mű, milyen formátumban és mikor jelenik meg a dokumentum. A válasz ez volt:
Magyarország történetében először, átfogó, a magyar divatipar minden területét érintő divat-, és designipari fejlesztési stratégiát dolgoz ki a Magyar Turisztikai Ügynökség. Az 5 évre szóló koncepció kialakítása, a divatipar területén dolgozó szakemberek bevonásával jelenleg is zajlik.
Az általunk megkérdezett érintettek közül többen azt mondták, szerintük a divatstratégia „ablakon kidobott pénz” lesz. Attól tartanak, hogy most sem azokat a külföldi eladásokat ténylegesen akadályozó gyakorlati kérdéseket fogják vele „megoldani”, mint például az áfa-visszaigénylés, ami rendszerint hónapokig tartó küzdelem a NAV és a divatcégek között.
Az iparág fejlődésének a legnagyobb akadálya pedig az, hogy a high fashionnek piaca sincs a fast fashion és a Kínában gyártott ruhák mellett Magyarországon. A médiában szereplő politikusfeleségek, celebek valójában nem jelentenek elegendő vásárlóerőt, nem igazán nő a belföldi forgalom, ezért szinte mindenki a csőd szélén lavíroz.
A külföldi piacok meghódításához állandó jelenlét kell az expókon, kiállításokon, fashion show-kon, csakhogy egy kiállítási stand bérleti díja 4-5 ezer eurónál indul. Eddig viszont úgy tűnik, az igazán menő szakmai kiállítások helyett protokollrendezvényekre szórják a pénzt. Eddig egyébként a Magyar Kereskedőháznál lehetett pályázni a külföldi megjelenésekre. Azt mondják, az idén ez is az MTÜ-höz kerül, így az egész pályázati büdzsét az Orbán Ráhel baráti köréhez tartozó Bata-Jakab Zsófiáék osztják majd szét.
Kiemelt képünkön Egy modell Zoób Kati ruháját mutatja be az Elle Fashion Show nyitónapján a budapesti Millenárison 2013. márciusában. Fotó: Mohai Balázs / MTI