Belföld

Őrült összeg, 522 milliárd forint ment Orbán szívügyére

Őrült összeg, 522 milliárd forint ment Orbán szívügyére

522 milliárd forint társaságiadó-bevétel (tao) ment az állam helyett a sportszövetségek és a klubok kasszájába 2011 óta – ez derül ki a szövetségek adataiból, amelyeket a 24.hu kért ki. A látványcsapatsportok közül csak a labdarúgás 228 milliárd forinthoz jutott Orbán Viktor kormányzása alatt a taóból. A miniszterelnök házi csapatának, a Felcsútnak minden korábbinál jobb éve volt tavaly: 3,6 milliárd forintot szedett be vállalkozásoktól. Mérlegen az őrült összegű sporttámogatási rendszer.

Egy éve ilyenkor 415 milliárd forintra rúgott az a bevétel, amelyről az állam lemondott a látványcsapatsportok javára. A 24.hu most újra kikérte a sportszövetségek adatait. Ezekből az látszik:

a tao-rendszer 2011-es bevezetése óta már 521,8 milliárd forintot utaltak a nyereséges cégek a költségvetés helyett a sportklubok és szövetségek számlájára.

Az összeg 80 százaléka (416 milliárd forint) az egyesületeket gazdagította, míg a szövetségek 105,8 milliárdnak örülhettek. Az alábbi ábrán is látszik, hogy az utóbbi két évben a korábbinál is több, átlagosan 100 milliárd forint érkezett be a sportszervezetekhez a költségvetés helyett.

A támogatási rendszer legnagyobb kedvezményezettje, természetesen, továbbra is a futball. A közvetett állami támogatásnak minősülő tao-pénzek több mint 40 százaléka a labdarúgás finanszírozására ment, összesen 228,6 milliárd forint a Magyar Labdarúgó Szövetség adatai szerint. Ráadásul ez a már lehívott összeg, az MLSZ lapunknak küldött összesítése szerint az egyesületek 379,3 milliárd forint összegben kértek támogatást. Ebből 196,7 milliárd forintot hagytak jóvá – ez az igényelt összeg 52 százaléka –, és 163 milliárd forintot, a jóváhagyott pénz 83 százalékát hívták le a pályázók, amihez még hozzájön az MLSZ programjain keresztül felhasznált 66 milliárd.

Kézilabdára 122,1 milliárd, kosárlabdára 76,2 milliárd, vízilabdára 55,3 milliárd, jégkorongra pedig 35,8 milliárd forint jutott 2011 óta, míg a látványsportok közé tavaly bekerült röplabda egy év alatt 3,7 milliárd forintra tett szert.

A tao-rendszerrel továbbra is Orbán Viktor kedvenc csapata, a Felcsút jár a legjobban. Olyannyira, hogy a kormányfő falujának klubja rekordévet zárt: csak tavaly 3,6 milliárd forintnál is több társaságiadó-bevétel gazdagította az egyesület mögött álló alapítványt, amely hét év alatt így már 17,6 milliárd forinthoz jutott – a kilétüket gondosan titkoló – vállalkozásoktól.

Azt ugyanis, hogy mely cégek utalják nyereségüket az államkassza helyett például a miniszterelnök falujába, továbbra sem tudni. Bár az illetékes minisztériumok többévnyi pereskedés után végre elkezdtek adatokat közölni, a felcsúti donorok kiléte nem szerepel a javarészt még feldolgozásra váró papírokban.

A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak jutó támogatás nagyjából a négyszerese annak a 4,7 milliárd forintnak, amit a magyar sport másik zászlóshajója, az idei gyenge szereplés ellenére nemzetközi mércével értelmezhető eredményeket elérő veszprémi kézilabdaklub szerzett (nagyobb részt az egyesületet működtető zrt., kisebb részt az utánpótlás akadémia révén).

Mindenki más még messzebb lemaradva követi Felcsútot, de a politikai kapcsolatok fontosságát jelzi, hogy a tao-törvény egyik beterjesztőjének, Seszták Miklós fejlesztési miniszternek a kegyeit élvező másodvonalbeli Kisvárda 2,2 milliárd, a korábban Tállai András NAV-elnök és államtitkár elnökölte Mezőkövesd pedig 3,3 milliárd forint tao-bevételnél jár már (az utóbbi csak tavaly 807,5 millió forintra tett szert).

Ez azt jelenti, hogy a Kisvárdának nagyjából ugyanakkora, a Mezőkövesdnek pedig majdnem másfélszer annyi tao-támogatás jutott 2011 óta, mint a Ferencvárosnak és az Újpestnek. A felcsúti labdarúgást pedig nagyjából nyolcszor annyi támogatásra érdemesítették a sikeres vállalkozások, mint az ország elvileg legnépszerűbb – mellesleg a Fidesz alelnöke, Kubatov Gábor vezette – klubját, az FTC-t. Ezt értelmezni sem lehet másként, mint hogy a kormányfő kegyeit keresik a tao-programban részt vevő cégek.

És hogy mekkora összeg az 522 milliárd forint?

Nagyjából hat és félszer annyi, mint amennyit a szociális és gyermekvédelmi szférában dolgozók fizetésére költ évente az állam, vagy éppen hússzorosa a mentőszolgálatnál dolgozók bérére jutó összegnek. De még pedagógusfizetésekre is nagyjából százmilliárddal kevesebbet fordít az állam évente. Sőt, a kormány és az OLAF jelentése szerint is messze túlárazott négyes metró is „csak” 452 milliárdba került. Az 522 milliárdnak egyébként nem része a stadionépítésekre közvetlenül költött több száz milliárd forint: csak az új Puskás Ferenc stadion körülbelül 200 milliárdba kerül, ezen felül számolhatunk a ferencvárosi, a debreceni, a szombathelyi, a diósgyőri és sok további aréna költségével.

Kiemelt képünkön Orbán Viktor a felcsúti Pancho Arénában 2015. március 21-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd.

Olvasói sztorik