Belföld

Sürgősségi: a szőnyeg alá söprés csak ront a helyzeten

Benke Ágnes
Benke Ágnes

szerkesztő. 2018. 04. 07. 14:00

Elég nagy gáz van – ezt Zacher Gábor mondta két évvel ezelőtt a sürgősségi ellátásról. Azóta csak romlott a helyzet. Megpróbáltunk utánajárni, miért.

Mindennapos háború és no go zóna – nem éppen pozitív jelzők az ország legnagyobb sürgősségi osztályára nézve. Pedig mindkettőt használják a Honvédkórház sürgősségi betegellátó osztályára (SBO), ráadásul mind a kettő orvos szájából hangzott el. Az előbbit maga Zacher Gábor, a szóban forgó sürgősségi osztály vezetője használta arra, hogy érzékeltesse a közvéleménnyel, mi zajlik a kórház folyosóin nap mint nap. Az utóbbi kifejezést, a no go zónát pedig legutóbb egy háziorvos aggatta az intézményre, miután egyik idős betegét egész egyszerűen nem vizsgálták ki, hazaküldték, és másnap meghalt. A kórház nem rendelt el vizsgálatot, a budapesti háziorvos pedig nyílt levélben fordult a Honvéd orvosigazgatójához, hogy történjen már valami, és hogy a közvélemény is lássa, valami nagyon nincs rendben az SBO-n.

A XV. kerületi háziorvos kifakadása előtt is bőven akadt rá ok, hogy kételkedjünk abban, az országosan kiemelt mamutkórházban teljesen rendben működik a sürgősségi ellátás. Elég csak az elmúlt pár hónap hírtermését nézni, a Honvédkórház sürgősségi centrumában mindig történik valami drámai és felkavaró, ami egyrészt rávilágít a helyzet tarthatatlanságára, másrészt tovább csorbítja a magyar egészségügybe és a sürgősségi ellátásba vetett nem túl erős bizalmat.

Nagykanizsa, 2009. január 14.
Bálint István sebészorvos (b) és Bazsó Tamás műtőssegéd a 72 éves zalaújlaki Kocsis Béláné eltört kezét gipszeli a nagykanizsai a Kanizsai Dorottya Kórház Sürgősségi Betegellátó Osztályán. A jeges utakon megnőtt a töréses balesetek, elsősorban a csuklótörések száma Zala megyében.
MTI Fotó: Varga György
Jól szervezett túlélési gyakorlat zajlik a sürgősségi osztályokon
Káosznak tűnhet a sürgősségi ellátás Magyarországon, pedig az SBO-kat szigorú nemzetközi protokoll szerint szervezik. Erről kérdeztük Botos Pétert, aki oktatja is a sürgősségi ellátás szervező elvét, a triázs rendszert.

Szerdán a hvg.hu híre miatt rövid ideig úgy tűnt, hogy a nyilvánosságra került esetek után a kórház megválik Zacher Gábortól. Ő azonban cáfolta a hírt, majd nem sokkal később a Honvédelmi Minisztérium is közleményben reagált: bizalmuk töretlen Zacher Gáborban, munkájával elégedettek.

A betegek és a kórház kommunikációja fényévekre van egymástól. Amíg a sürgősségi osztályról tapasztalatot szerző páciensek többsége órákig tartó várakozásról, közönyről és szeretteik haláláról számol be, addig a kórház hárít, Zacher Gábor pedig egy korábbi haláleset kapcsán tiszta lelkiismeretet emleget.

A mamutkórház munkaalkoholista médiadokija

Nemcsak számos fővárosi kerület tartozik a Honvédkórház ellátási területéhez, hanem az agglomeráció többtucatnyi települése is. Emellett az összes igényjogosult, vagyis a katonák, a rendőrök, a katasztrófavédelemnél dolgozók, a vasutasok és családtagjaik ellátását is az országosan kiemelt Honvédkórház látja el. A legjobban eladósodott magyar kórház közel kétmillió ember ellátásáért felel.

Egy könnyűnek mondható napon 110 beteget látnak el, de nem ritka, hogy 180-200-an is megfordulnak 24 óra alatt a Sürgősségi Betegellátó Centrumban.

Aminek vezetését 2014-ben vette át Zacher Gábor, aki a Péterfy Utcai Kórház toxikológiájának vezető székéből érkezett meg a Honvédkórház SBO-jára. Jól ismert, a médiában sokszor megszólaló, közkedvelt figuraként került az ország legforgalmasabb sürgősségijére. Nem ez volt az első találkozása a Honvédkórházzal: egyetemi évei alatt műtősfiúként évekig dolgozott ott. Egy 2016-os, a Magyar Nemzetben megjelent portrécikkből kiderül, hogy már akkor harci tevékenységhez hasonlította a munkát a Honvédban: „Minden hétfő háború volt” – emlékezett vissza. Ebből a cikkből derül ki az is, hogy Zacher Gábor „évtizedek óta harcol a sürgősségi ellátásért”, és a lapnak azt nyilatkozta,

elég nagy gáz van, nem látjuk a jövőt, nem tudjuk, hogy mit akar a politika.

Budapest, 2017. november 27.
Zacher Gábor toxikológus, a Honvédkórház sürgősségi centrumának főorvosa, a Magyar Fiatalokért díj kitüntetettje beszél az átadóünnepségen a budapesti Deák 17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galériában 2017. november 27-én.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Zacher Gábor toxikológus
(Fotó: Mohai Balázs / MTI)

De Zacher Gábor jóval korábban, még a Fővárosi Közgyűlés egészségügyi és sport bizottságának fideszes tagjaként a Demszky Gábor-féle vezetésnek felrótta, hogy semmit sem tettek a sürgősségi betegellátásért (Zacher 1994 és 1998 között önkormányzati képviselőtestületi tag volt Budaörsön, a Fidesz színeiben).

A portrécikk betekintést enged az osztályvezető sürgősségi munkájába is, érdemes idézni az egész bekezdést:

Saját bevallása szerint munkaalkoholista, minden egyes napot, beleértve a hétvégét is, a sürgősségi osztály vészhelyzetes műanyag táblája előtt indít, átböngészi a betegek adatait, majd meg is vizsgálja az összes delikvenst. Teszi mindezt azért, mert – mint mondja – „egy hülye barom”. Az osztályon egy év alatt megforduló 56 ezer beteg 40 százalékát maga is látja, igazságügyi orvosszakért, oktat, végighaknizza az országot az utca emberének szóló előadásaival.

Zacher Gábor megszállottnak tűnő munkavégzésének dacára az előző 1-2 évben megsokszorozódtak a kirívó esetek az osztályán, a betegek nem megfelelő bánásmódról számolnak be. A kórház honlapján megtalálható 2016-os betegelégedettségi felmérés számai árulkodóak, és arra engednek következtetni, hogy 2015 után kezdődött egy minőségromlás az Honvéd SBO-n. A kifejezetten a sürgősségi ellátásra fókuszáló kutatás adatai szerint amíg 2015-ben még 68 százalék gondolta az orvosokat precíznek, figyelmesnek és lelkiismeretesnek, addig egy évvel később már csak 53 százalék vélte így. Még drámaibb a csökkenés az ápolók megítélésében: 2016-ban 43 százalék mondta azt, hogy precízek, figyelmesek és lelkiismeretesek, 2015-ben 36 százalékkal többen. Viszont 23 százalékkal többen ítélték 2016-ban az ápolókat figyelmetlennek és érdektelennek. Ami pedig a teljes ellátást illeti, egy év alatt 55 százalékkal csökkent azon SBO-t megjárt betegek száma, akik nagyon elégedetten távoztak az osztályról.

Fel kell vállalni

Dr. Mateisz Erzsébetnek is panaszkodnak a betegek. Ő az a XV. kerületi háziorvos, aki húsvét előtt nyílt levélben nevezte no go zónának a Zacher Gábor által vezetett sürgősségit. A doktornő egy betege meghalt, miután hazaküldték a sürgősségiről. A 79 éves asszonyt bár orvosi beutalóval vitték be, először nem látták el megfelelően, hazaküldték. Másnap hiába vitték újra be, már nem tudták megmenteni az életét. A háziorvos később levélben kérte a kórházat, hogy vizsgálják ki, megfelelően látták-e el a betegét, ezt azonban a kórház elutasította.

Muszáj lenne felvállalni a felelősséget – üzeni a 24.hu-n keresztül az orvostársadalomnak Dr. Mateisz Erzsébet, aki sok történetet hall betegeitől, és az ominózus, szepszises esetet azért tárta a nyilvánosság elé, mert a kórház igazgató főorvosa visszautasította az ügy kivizsgálását, emellett az eset „jól van dokumentálva”, és mert úgy látja, az ilyen esetek szőnyeg alá söprése csak ront a helyzeten.

Bár nincs szélesebb rálátása a budapesti sürgősségi ellátásra, azzal tisztában van, hogy más SBO-kon is kell várakozni. Miközben az is érzékelhető, hogy a Honvédkórház sürgősségi osztályán tapasztalható bánásmód máshol nem nagyon fordul elő, mint ahogy a Honvédkórház más osztályain jellemzően megfelelő szakmai színvonalon és emberségesen bánnak a betegekkel. Éppen ezért is kell vizsgálni az esetet: meg kell állapítani, hogy történt-e mulasztás, ki a felelős, illetve a hasonló eseteket miként lehetne megelőzni, de ez sajnos nem történt meg.

A betegei miatt próbálkozott az önkormányzatnál azzal, hogy kérje, praxisa ne a Honvédkórház sürgősségi osztályához tartozzon. Azt a választ kapta, hogy több Honvédkórházzal kapcsolatos üggyel foglalkoznak, várjon a sorára. Ő maga egyébként bár már járt a Honvédban, a sürgősségi osztályon nem töltött el 8-10 órát. Gyorsan hozzáteszi: szerencsére.

Ki kell mondani

A Honvédelmi Minisztérium azt írta minapi közleményében: töretlen a bizalom Zacher Gáborral szemben, és elégedettek az osztály szakmai munkájával.

Ehhez már nincs mit hozzáfűzni. Valószínűleg nem nézték meg az ambuláns lapot. Szomorú, hogy vizsgálat nélkül képesek megállapítani, hogy minden rendben volt

– reagált a tárca álláspontjára dr. Mateisz Erzsébet, aki azonban nem hiszi, hogy pusztán egy vezetőcsere megoldaná a problémákat.

Szerinte azokat a kirívó eseteket, amik mutatják, hogy baj van, a szőnyeg alá söprés helyett ki kell mondani. Azt is előremutatónak tartaná, ha működne egy olyan minőségbiztosítási rendszer, ahol bizonyos eseteket kivizsgálnának.

Nem sokkal azután, hogy nyílt levélben nyilvánosságra hozta betege történetét, és no go zónának nevezte a Honvédkórház sürgősségi osztályát, néhányan kritizálták, tettét felelőtlennek titulálva. „Ilyen helyzetben, mint amibe én kerültem, muszáj megszólalni, akkor is, ha kellemetlen. Az egész rendszer egyre rosszabb lesz, ha belefutunk egy olyan önigazolási spirálba, ahol mindig lehet a túlterheltséget, pénzhiányt vagy a betegeket okolni, ahelyett, hogy felelősséget vállalnánk. Ha nem mondunk ki semmit, akkor nem tudunk javítani a rendszeren” – üzent a kritikusoknak a doktornő. A visszajelzések túlnyomó többsége amúgy arról szólt, hogy a betegek örülnek és hálásak, hogy egy orvos kiállt az érdekeikért.

Szerinte téved, aki azt gondolja, hogy az összezárás jegyében nem szabad nyilvánosságra hozni az információkat. Mint fogalmazott, nem attól veszik el a bizalom a rendszer iránt, hogy a történetek nyilvánosságra kerülnek, hanem attól, ha valakik azt mondják, el kell titkolni őket.

Jobb vidékinek lenni?

A sürgősségi ellátás bajainak szerteágazó okait próbáltuk megfejteni Kunetz Zsombor oxiológus szakorvossal, aki a budapesti sürgősségi ellátás ésszerűtlenségére hívta fel a figyelmet. Az egészségügyi témákkal foglalkozó Röntgen blog szerzője többször szakértett a sürgősségi ellátásról, és úgy véli:

sokkal egyszerűbb a vidéki beteg élete, mint a budapestié.

Debrecen, 2013. december 18.
Beteget lát el egy ápolónő az 521 millió forintból megújult sürgősségi osztály egyik kórtermében a debreceni Kenézy Kórház-Rendelőintézetben 2013. december 18-án.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
A debreceni Kenézy Kórház-Rendelőintézet sürgősségi osztályán 2013. december 18-án
(Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)

Előbbi ugyanis ha bekerül a megyei kórház sürgősségijére, majd kiderül, hogy fel kell venni valamelyik osztályra, akkor ott is marad. Lehet, hogy átviszik egy közeli épületbe, vagy pár emelettel feljebb kerül, de lényegében helyben marad. Budapesten nem ilyen egyszerű a páciensek sorsa.

Ha a beteget elviszik a sürgősségi osztályra, de az adott kórház nem rendelkezik mondjuk baleseti sebészettel, akkor továbbküldik egy másik kórházba, ahol van baleseti sebészet. De akkor is mentőbe rakják és átszállítják máshova, ha például az adott intézmény érsebészete éppen nem ügyel.

Budapesten a Honvédkórház az egyedüli, ami megyei kórház szintű, vagyis minden megvan benne. De ha azt vesszük, hogy az országosan is kiemelt intézménynek az ellátási területéhez közel 2 millió ember tartozik, akkor meglehetősen aránytalannak tűnik a rendszer. Kunetz Zsombor szerint éppen erre az aránytalanságra vezethetők vissza az elmúlt időszak halálesetei.

Még a „nagyok” közé tartozó Szent Imre Kórházban sincs baleseti sebészet vagy katéteres lehetőség a szívinfarktus kezelésére. Bár ki lehetne alakítani egy Honvédkórházhoz hasonló komplex intézményt a Szent Imréből is, a kormány inkább egy új szuperkórház megépítéséről döntött, néhány kilométerre a Szent Imrétől.

A szakértő szerint nem sokat segítene a helyzeten, ha több pénz, orvos, ápoló és eszköz jutna az SBO-kra. „Ha nincs humánerőforrás-hiány a sürgősségin, de a sebészeten, radiológián vagy a laborban van, akkor az baj. Mert fél órát, esetleg több órát is kell ilyenkor várni a vizsgálatra, vagy annak eredményére. És a betegek várakozása nem csak abból áll, hogy vár az orvosra, hogy megvizsgálja, hanem abból is, hogy maga az orvos vár az eredményre, amiből megállapítja a diagnózist, és hogy kell-e másik vizsgálat – magyarázza Kunetz Zsombor, aki szerint a 10-12 órás várakozások nem csak a magyar sürgősségiken fordulnak elő, teljesen normálisnak számítanak Nyugat-Európában is.

A szakorvos szerint egyáltalán nem véletlen, hogy a budapesti sürgősségi ellátás került a fókuszba, mert a fővárosban van a legnagyobb probléma. Ennek oka pedig az ésszerűtlenség: húsznál is több kórház működik több mint ötven telephellyel. Ez szanaszét szórt betegutakat és orvosokat eredményez. Megoldás lehetne, ha kiemelnének négy kórházat, ahol minden meg lenne, „és akkor sokkal flottabb ellátást lehetne nyújtani” – mondja Kunetz.

Az ésszerűtlenséget jól szimbolizálja a nem éppen söralátét méretű, 56 oldalas, Budapestre és Pest megyére vonatkozó akut és sürgősségi beutalási rend, aminek működését a szakorvos szemlélteti:

Ha a beutalási rend szerint valaki 2018. január 3-án bekerült a Honvédkórházba és akut érsebészeti ellátásra volt szüksége, akkor aznap a Bajcsy kórházba kellett átszállítani, mert ott volt ügyelet. Pedig a Honvédkórházban is van ilyen osztály, csak az éppen aznap nem ügyelt.

Óriási problémát jelent az alapellátás is, ennek kapcsán is élesen fogalmaz Kunetz Zsombor. Szerinte  muszáj hozzányúlni a háziorvosi rendszerhez, ami adminisztratív munkakörré silányult: beutalja valahova a beteget. Sokkal komolyabb kompetenciákat kell átadni a háziorvosoknak, hogy több dolgot végezhessenek a beteggel és a betegen.

Baj van az ügyeleti rendszerrel is. Tudomása szerint van, amikor Budapesten csak egy-két orvos van ügyeletben, holott minden kerületben kellene, hogy legyen. Kunetz Zsombor úgy véli, az ügyeleti rendszert úgy ahogy van, meg kell szüntetni. A mentőszolgálatot kell megerősíteni, átszervezni, és rájuk kell bízni az ügyeleti ellátást is.

Az ügyeleti rendszer egy olyan kényelmi szolgáltatás, amit nem bír el ez az egészségügyi rendszer, ráadásul nem is működik. Nonszensz, hogy valaki influenzás, és kihívja az ügyletet, ezt a problémát a háziorvos mellett dolgozó, valamelyik erre képzett egészségügyi asszisztensnek kellene kezelnie, és nem a sürgősségi ellátásnak. Ha pedig  valakinek olyan problémája van rendelési időn kívül, aminek ellátása nem várhat, akkor jöjjön ki a mentő és vigye kórházba. Ugyanakkor az is nonszensz, hogy ma az a gyakorlat, hogy minden kisujjsérülthöz mentőt küldünk, ezért azokra a feladatokra nem jut kapacitás, amelyekre valóban kellene – árnyalja a képet a szakorvos.

Kiemelt kép: Google

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Italian composer Ennio Morricone poses during an interview in Rome on July 3, 2017. (Photo by TIZIANA FABI / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.