Belföld
Young man at the psychotherapist, lying on couch, emotionally speaking, discussing with psychotherapist his problems, practitioner making some notes. Horizontal photo banner for website header design

A politikusokat nem küldhetjük el pszichológushoz, de magunkat igen

Pál Mónika
Pál Mónika

pszichológus. 2018. 03. 18. 11:00

A magyarok többsége hatásosabbnak tartja az alternatív gyógyítást, mint a hivatalos orvostudomány módszereit a Závecz Research másfél éve végzett országos, reprezentatív közvélemény-kutatása szerint. (Ijesztően sok az oltásellenes is, aminek lehetséges okairól itt írtunk.) 80% ért egyet teljesen vagy inkább azzal az állítással, ami szerint a betegségek nagy része lelki eredetű. Abból, hogy ilyen sokan tartják fontosnak a test és lélek egyensúlyát, logikusan következne, hogy a többség jár pszichológushoz. De a holisztikus szemlélet terjedése egyelőre inkább azoknak a kuruzslóknak kedvez, akik adott testi problémának egy bizonyos lelki okot tulajdonítanak, és nem veszik figyelembe az egyéni különbségeket. A pszichoszomatikus „szótárakból” – amelyek úgy néznek ki, mint egy álmoskönyv, és nagyjából annyira is hasznosak – bárki kikeresheti, mire utalnak a tünetei. Egy testrész kificamodása például azt jelenti, hogy az illetőnél „szellemi-lelki téren valami nincs rendben, helyre kell igazítani”. A porckopás okai lehetnek többek között „az emberektől való félrehúzódás” vagy az „anyakép-problémák”, a csontráké ugyanakkor az „arrogancia” vagy az „apa-problematika”.

A rendszer nem segíti a pszichés problémákkal küzdőket

Bár egyre többen ismerik fel, hogy a betegségek lehetnek „lelki eredetűek”, pszichoszomatikusak, a különböző fogalmak között egy laikus nem igazodik ki könnyen. Ez is egy oka lehet annak, ha az érintett nem a megfelelő szakemberhez fordul, vagy nem hatásos módszert választ.

Gyakran bizonyos tünetek mögött nincs szervi betegség: lehet ilyen az alvászavar, a gyors szívdobogás, vagy a fejfájás. Idővel viszont ezekből is kialakulhatnak olyan állapotok is, amelyek már szervi elváltozásban is megjelennek; ide sorolható többek között az asztma, a gyomorfekély vagy a szívinfarktus. Tudjuk, hogy a stressz is vezethet kimerültséghez, de okozhatja azt a pajzsmirigy nem megfelelő működése, vagy akár a rák; mindig a pszichoszociális és fizikai tényezők kölcsönhatását kell figyelembe venni.

Senior businessman rubbing his tired eyes
Fotó: Thinkstock

Adott testi tünet lelki gyökerének megkeresése pszichológus vagy pszichiáter segítségével nem jelenti azt, hogy a biológia elváltozásokat figyelmen kívül kellene hagyni, és megkerülhető lenne például a kemoterápia, ahogy egyes alternatív gyógyítók ígérik.

Sok oka lehet annak, hogy az emberek nem szívesen fordulnak pszichológushoz. A magyar ellátásban komoly hiányosságok vannak, a rendszer alulfinanszírozott: kevés az államilag támogatott terápiás lehetőség, főleg vidéken. Lehetetlen megmondani, hány embernek lenne szüksége pszichoterápiára; és nyilvántartási okok miatt az sem tudható pontosan, hányan járnak szakemberhez. 2017-es adatok szerint 560 ezerre tehető a pszichiátriai betegek száma (ebből például 160 ezren szenvednek valamilyen súlyosabb szorongástól), ebből pszichoterápiás kezelést csak 93 ezren kapnak. Azt viszont nem tudjuk, mennyien járnak magánrendelésekre, illetve a nem egészségügyi intézményekből sem állnak rendelkezésre adatok. Egyes becslések szerint másfél millióan nem jutnak el orvoshoz, akik között vannak, akik tényleg nem tudnák kifizetni, másoknak nincs elegendő információjuk; illetve sokakat tarthatnak vissza a különböző előítéletek, hiedelmek. Tény, hogy egy pszichológus Budapesten átlagosan 8-10 ezer forintot kér el egy egyéni ülésért, vidéken valamivel kevesebbet, de léteznek ingyenes lehetőségek is. Budapesten például a Tündérhegyen vagy a SOTE-n, vidéken a szakrendelőkben; profi szakemberekkel, bár hosszabb várakozási idővel.

A pszichoterápia hozzáférhetőségét, vagy az érintettek motiváltságát nagyon nehéz más országokéval összehasonlítani. Különböznek ugyanis a nyilvántartási rendszerek, a finanszírozási lehetőségek; de az is, hogy milyen végzettségű szakember tarthat terápiát. A briteknél például egyre többen járnak pszichológushoz vagy tanácsadóhoz: míg 2010-ben csak a lakosság 20%, addig 2014-ben már 28%-uk. Ez már nem a gazdagok kiváltsága, nőtt a hozzáférhetőség, rövidebbek a várólisták. Az USA-ban a felnőttek közül hatból egy embert diagnosztizáltak és kezeltek van valamilyen mentális betegséggel (2016-ban ez 44,7 millió főt jelentett). Az, hogy többen járnak pszichológushoz, nem feltétlenül jelenti, hogy egyre nagyobb a pszichés betegségek aránya: az okok közé sorolható az ellátás javulása, az előítéletek csökkenése, a diagnosztikus rendszer változása.

At the psychologist. Top view of beautiful young woman lying on couch while doctor is making notes
Fotó: Thinkstock

Nem csak pénzhiány miatt nem megyünk el pszichológushoz

Nyilvánvaló, hogy Magyarországon sokan nem tudnának kifizetni egy magánpszichológust heti vagy kétheti rendszerességgel.

Azoknak, akiknek a napi megélhetés, az alapvető szükségletek kielégítése is gondot jelent, nem sok esélyük van pszichoterápiára járni; ennek megoldása nagy részben állami feladat lenne. De a pénzhiány nem elég indok. Tudjuk, hogy gyakran azok sem kérnek segítséget, akik megtehetnék.

Ahogy sok más döntésünkre, a pénzzel kapcsolatosakra is jellemző, hogy gyakran nem tudatosak és nem racionálisak, inkább pillanatnyi érzelmektől és vágyaktól függnek.  Sokan ijesztőnek tartják, hogy egy pszichoterápia minimum fél évig tart, de átlagosan inkább évekig. Nem fizetnek szívesen egy olyan, a jövőben megtörténő dologért, aminek a részleteit nem látják előre. A pénzt szeretik inkább olyan dolgokra költeni, amiket azonnal élvezhetnek vagy hasznosíthatnak, míg a terápiánál ezt inkább egyfajta befektetésnek kell felfogni. Egy kísérletben például a résztvevő felnőttek eldönthették, hogy azonnal kapnak 50 dollárt, vagy egy évvel később 100-at; többségük az első opciót választotta. (Az, hogy ki mennyire képes késleltetni a vágyait és szükségleteit, elsősorban gyerekkorban alakul ki.) Emellett több olyan kóros tünet, vagy akár pszichés betegség is létezik, amely valamilyen szinten kapcsolatba hozható a pénzköltéssel is, a felszínen legalábbis. Vannak, akik inkább teljesen elkerülik a pénzügyekkel való foglalkozást, mások rendszeresen túl sokat költenek (játék- vagy vásárlásfüggők is lehetnek), vagy akkor is adakoznak, ha magukra nem marad pénzük. Ugyanakkor

az állandó pénztelenség is vezethet súlyos pszichés betegségekhez. Nem egyértelmű tehát, hogy az nem jár pszichológushoz, akinek nincs rá pénze, hiszen az anyagiakkal kapcsolatos döntéseink ennél jóval összetettebbek.

Ráadásul az alternatív gyógyítók, kuruzslók gyakran a szakemberek óradíjának többszörösét is elkérhetik egy-egy kezelésért. Egy jósnőnél például egyetlen feltett kérdés 5000 Ft-ba is kerülhet, de a szerelmi kötés már 30.000 is lehet. Igaz, ők gyakran azt ígérik, hogy néhány óra alatt súlyos problémákat is megoldanak, így látszólag jobban megéri a befektetés.

Fotó: Thinkstock

Még mindig erősen tartja magát az a hiedelem, hogy terápiára csak az „őrültek”, és a „gyengék” járnak, „normális” ember maga is kezelni tudja a problémáit. Ez utóbbi azért nem igaz, mert legtöbbünket a berögzült, nem jól működő megküzdési módszerek tartanak csapdában, és ha továbbra is ezeket alkalmazzuk, nem jutunk előbbre. Gyakori tévhit, hogy ha mesélünk a traumáinkról, rosszabbul fogjuk érezni magunkat: jobb nem gondolni rá, nem törődni vele. Mások azt gondolják, elég az ilyesmit a családtagokkal, barátokkal megbeszélni (ráadásul félnek attól, hogy egy idegen előtt tárják fel a titkaikat), és nem veszik észre, hogy ezzel aránytalanul terhelik a szeretteiket, ráadásul az elfogult és nem professzionális hallgatóság nem fogja őket közelebb vinni a változáshoz. Rengeteg tévhit létezik azzal kapcsolatban is, mi zajlik egy terápiás rendelőben: a pszichológus megoldja a problémát, tanácsot ad, kielemzi az álmokat, hipnotizál, olvas a gondolatokban, ítélkezik. Ezek eloszlatásában sokat segít az előzetes informálódás. Egyébként is lehetséges, hogy több pszichológust kell felkeresni, mielőtt megtaláljuk azt, akinél komfortosan érezzük magunkat, és akinek a segítségével változást érhetünk el, hiszen nemcsak a módszer, hanem maga a kapcsolat is gyógyít.

Okok a nemre

Kevésbé közismert és kézzel fogható okai is lehetnek annak, ha valaki például egy depresszióval vagy pánikbetegséggel nem keres fel pszichológust, pszichiátert – annak ellenére, hogy ezek kezelésére ma már nagyon jó módszerek állnak rendelkezésre. A háttérben állhat az a jelenség, amit másodlagos betegségelőnynek nevezünk. Bár a pszichés tünetek rengeteg kellemetlenséget és fájdalmat okoznak, gyakran azzal is járnak, hogy az érintett több odafigyelést, szeretetet kap, mint ha egészséges lenne; ilyen szemszögből nézve nem lenne előnyös számára, ha szakszerű segítséget kérne. A jelenséget ráadásul nem könnyű felismerni, még kevésbé változtatni rajta, főleg akkor, ha egy egész család vesz benne részt, és a beteget gondoskodással ebben az állapotban tartja. (Így működnek az alkoholisták és hozzátartozóik játszmái is.) Emellett a pszichoterápiában megszokott dolog, hogy a kliens fél szembesülni bizonyos gondolataival, érzéseivel vagy a viselkedésével, ezért védekezik ellenük. Ezt nevezzük ellenállásnak, amit szintén nehéz felismerni, és nem csak a terápián belül hátráltathatja a változást, hanem bárkit megakadályozhat abban, hogy szakemberhez forduljon.

Close-up of a devastated young man holding his head in his hands and a group of friends in a supportive pose around him
Fotó: Thinkstock

Mostanra már kevésbé szégyellik magukat azok, akik pszichológushoz járnak, mint akár néhány éve, és a közvélemény sem olyan elutasító. Sok szakember tart Skype segítségével terápiát, így a kistelepülésen élők is könnyebben hozzájutnak a szolgáltatásokhoz. Egyre több könyv, cikk foglalkozik pszichés problémákkal, vagy akár azzal, mi várható egy pszichológus rendelőjében.

Egy jól működő terápia bárkinek sokat segíthet, és a társadalom működésére is pozitívan tud hatni. Megtanulhatunk önállóbban dönteni, kevésbé fogunk félni a képzelt ellenségtől; tudatosabb állampolgárokká, szülőkké vagy partnerekké válhatunk.

Abban viszont hiába reménykedünk, hogy majd a nagy hatalommal rendelkező vezetőink eljárnak pszichológushoz, és kompromisszumkész, empatikus emberek lesznek belőlük. Bizonyos személyiségzavaroknál a szakembereknek nincs sok mozgásterük: Trump elnökségére sem lett nagy hatással az a nyílt levél, amit 40 ezer pszichológus és pszichiáter írt alá arra hivatkozva, hogy kóros nárcizmusa miatt nem alkalmas vezetőnek.

Kiemelt kép: Thinkstock

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Meghalt Princz Gábor

Asian guy pulling warm pant, concept of sexuality problem or weight loosing

Mi okozza a reggeli merevedést?

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.