Fekete kormot eregetnek a kémények a Recsk határában düledező szegénytelepen. Az önkormányzat által kiutalt szociális tűzifa rég elfogyott, aki teheti, a közeli erdőbe jár fát lopni vagy zsákonként vásárol kétes minőségű és eredetű tüzelőt. Amikor minden kötél szakad, előkerülnek a ruhák, cipők, és amikor már végképp nincsen mihez nyúlni, ismerősökhöz járnak melegedni a telep lakói.
Tévedés azt hinni, hogy csak a nyomorgók tüzelik el, ami kezük ügyébe kerül. A szemét és az építési hulladék égetése gyakran nem a szociális problémákra, hanem az ismerethiányára és nemtörődömségre vezethető vissza
– mondja Lenkei Péter. A Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője arra panaszkodik, hogy fűtési időszakban nem lehet úgy végigmenni a falvak vagy a városok azon részein, ahol szilárd tüzelőanyaggal, fával vagy szénnel fűtenek – amibe gyakran hulladék is vegyül –, hogy ne éreznénk annak orrfacsaró szagát. A környezetvédő civilekhez számos panasz fut be a lakosságot zavaró bűz és füst miatt. Nem csak vidékről: Budapest XVII., XVIII. kerületéből és Újpestről is érkeznek bejelentések. Sok család inkább a lakásban kuksol vagy a legközelebbi városban csinál szabadtéri programokat, mert a gyerekeket nem merik kiengedni a rossz levegőre.
A Kantar Hoffmann piackutató cég 2017-es, reprezentatív felmérése szerint a magyar lakosság harmada éget hulladékot valamilyen gyakorisággal, ugyanakkor a megkérdezettek 70 százaléka szerint a hatóságoknak szigorúan fel kell lépniük az egészségkárosító égetés, fűtés ellen.
A szemétégetés következményei nem csak a komfortérzetet rontják. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017-es jelentése szerint Magyarországon
A Levegő Munkacsoport évek óta a kályhák és vegyestüzelésű kazánok szigorúbb hatósági ellenőrzését sürgeti. A korszerű hamuvizsgálati módszerekkel és a jogszabályi lehetőségekkel sincsen gond, a legtöbben azonban fásultan reagálnak, ha a szomszéd kéménye maró füstöt okád vagy kátrányos vasúti talpfákat halmoznak fel tüzelőként. Lenkei Péter úgy látja: a hatóságok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a kályhák és kazánok ellenőrzésére, a 75 és 300 ezer forint közé eső bírságnak hatékony visszatartó ereje lenne, de csak kevés ügy kerül a hivatal látókörébe, így a határozott jogszabályi tiltás a gyakorlatban mégsem érvényesül. Széleskörű tájékoztató kampányra, a szemléletmód formálására, a lakóházak energetikai- és fűtéskorszerűsítésre, valamint a szociális problémák egyidejű kezelésére lenne szükség a probléma átfogó kezeléséhez.
1000 milliárdos kárt előznének meg egy stadion árából
A Levegő Munkacsoport és a a Magyar Szegénységellenes Hálózat idén februárban közös levélben fordult Lázár Jánoshoz. A Miniszterelnökséget vezető minisztertől azonnali, 27 milliárd forintos segítséget kértek a lakossági hulladékégetés felszámolására. A civilek
- 4 milliárd forintot egy országos tájékoztató kampányra,
- 2 milliárd forintot a járási hatóságok megerősítésére,
- közel egymilliárdot a jogsértő égetés kimutatását elősegítő műszerek beszerzésére,
- 20 milliárd forintot pedig pedig a rászorulóknak nyújtandó fűtési támogatásra fordítanák.
Ez az összeg a töredéke a levegőszennyezés okozta károknak. Az Európai Bizottság adatai szerint a szennyezett levegő miatt évente több mint 1500 milliárd forint veszteség éri a magyar gazdaságot, beleértve a betegségek miatt 3 millió elvesztegetett munkanapot. A gyors beavatkozással óriási károkat előzhetnének meg, a tűzoltás mellett elengedhetetlen lenne az épületek korszerűsítése, szigetelése és az alacsony károsanyag-kibocsátású fűtési rendszerek elterjesztése.
Nincs pénz fűteni, inkább fulkodolnak
A WWF magyar szervezete 2017-ben kérdőíves módszerrel vizsgálta a magyarországi fűtési helyzetet, eredményeiket decemberben publikálták. A válaszoló helyi önkormányzatok 78 százalékánál a településen élők nagyobb csoportjának gondot okoz a fűtésszámla kifizetése, de van olyan önkormányzat, ahol a lakók 90 százaléka érintett. Még az önkormányzati tulajdonban lévő épületek is lehangoló állapotban vannak, harmaduk semmilyen szigeteléssel nem rendelkezik. A résztvevő települések több mint felén közepes vagy súlyos a légszennyezettség, viszont csak az önkormányzatok negyede válaszolta azt, hogy tud tenni a légszennyezettség ellen. A kutatásban résztvevő 701 önkormányzat 60 százaléka sikertelenül indult az elmúlt 10 év érintett pályázatain.
A szemétégetés és a szeméttel történő fűtés problémájának kérdéseiről a Levegő Munkacsoport februárban nemzetközi konferenciát szervezett. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója a rebdezvényen arról beszélt, hogy
a lakossági fűtés szociális nehézségei sem adhatnak alapot mások alapvető, az egészségüket érintő jogainak sérelméhez. Az államnak e téren a támogató, ellenőrző és akár tiltó eszközök arányos alkalmazásában legalább akkora felelősség van, mint az érintett lakosságnak.
