Belföld
Budapest, 2018. február 9.
Ana Brnabic szerb és Orbán Viktor magyar miniszterelnök kezet fog, miután sajtónyilatkozatot tettek a magyar-szerb kormányülést követően a Parlamentben 2018. február 9-én.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Román gáz menti meg a térséget az orosz medvétől

24.hu
24.hu

2018. 02. 09. 15:34

Magyar-szerb közös kormányülés volt, Orbán és Brnabić körbeudvarolták egymást, de a legfontosabb infómorzsa a címben található.
Korábban a témában:

Szerbiának és Magyarországnak együtt kell megvédeni a határait, polgárai biztonságát és kulturális identitását is – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a pénteki budapesti magyar-szerb kormányülés után, az Ana Brnabić szerb kormányfő társaságában tett nyilatkozatában.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a visegrádi államok Szerbia minél gyorsabb európai uniós csatlakozását sürgetik. „A fejlődés tényei nyilvánvalóak és láthatóak Szerbiában”, ezért indokolt, hogy az EU erőforrást, lehetőséget lásson Belgrádban. Szerbia a Nyugat-Balkán kulcsfontosságú állama, „nincs béke a Balkánon Szerbia nélkül” – jelentette ki a kormányfő. A kétoldalú kapcsolatokról Orbán azt mondta, hogy a politikai kérdésekben összhang van:

Két határozottan nemzeti alapon álló országról beszélünk, és mégis milyen jól tudunk együttműködni egymással. Ez sokkal jobb, mint a hamis internacionalizmus, amely inkább eltakarja a problémákat. Mi ezeket inkább azonosítjuk, áthidaljuk, kezeljük és megoldjuk.

A miniszterelnök megjegyezte, tavaly rekordot döntve kb. 30 százalékkal nőtt a két ország közötti kereskedelem volumene. Hozzátette, hogy magyar beruházások – elsősorban szerb-magyar vegyesvállalatok formájában – már Közép- és Dél-Szerbiában is fellelhetők, és az OTP hitelezési tevékenysége szintén túlmutat már a Vajdaságon.

Budapest, 2018. február 9.
Ana Brnabic szerb és Orbán Viktor magyar miniszterelnök sajtónyilatkozatot tesz a magyar-szerb kormányülés után a Parlamentben 2018. február 9-én.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Ana Brnabić szerb és Orbán Viktor magyar miniszterelnök sajtónyilatkozatot tesz a magyar-szerb kormányülés után a Parlamentben 2018. február 9-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Beszámolt emellett újabb határátkelők megnyitásának tervéről, a túlárazott, méregdrága Budapest-Belgrád vasútvonal építéséről, továbbá arról, hogy mindkét kormány ajánlott fel a másik ország diákjainak ösztöndíjas tanulmányi lehetőségeket. Arról is szólt, hogy lényegében befejeződött a szabadkai zsinagóga felújítása, és hamarosan átadják a nagy nyilvánosságnak.

Zimony, 2017. november 29.
A kínai vasúttársaság zászlaja a Belgrád melletti Zimonyban, ahol megkezdődik a Budapest-Belgrád vasútvonal szerbiai szakaszának felújítása 2017. november 28-án. A teljes vonal tervek szerint 2023-ig tartó rekonstrukcióját Kína finanszírozza. (MTI/AP/Darko Vojinovic)
2027-ben tudhatjuk meg, megérte-e Belgrád felé vasutat építeni
Nem fogjuk egyhamar megtudni, miért van szükség egy évezredek alatt megtérülő, pazarló beruházásra.

A kormányfő támogatásáról biztosította a Magyarországon élő szerbek közösségének kulturális, oktatási jellegű kéréseit, és megköszönte, hogy Szerbia is támogatja a Délvidéken élő magyarok autonómiáját, a nemzeti tanácsokat és az azok mögött meghúzódó kulturális intézményeket. A kormányfő példaértékűnek nevezte

mindazt, ami Szerbiában történik kisebbségügyben.

Tovarisi konyec

Orbán a végén kitért arra, hogy Románia a következő években mintegy 4 milliárd köbméter gázt termel majd ki évente és juttat ki az országból, az ezzel kapcsolatos tenderen pedig három magyar tulajdonú cég végzett az első három helyen. Így

pillanatokon belül eljutunk oda, hogy aláírjuk azt a megállapodást, amely a következő 15 évre több mint 4 milliárd köbméternyi gáz behozatalát teszi lehetővé Romániából.

A gázösszeköttetés magyar része már készen van, a román pedig most épül. Így várhatóan 2021-22-től „új helyzetben leszünk”, véget ér az orosz gázmonopólium korszaka Magyarországon, mivel az import több mint felét képesek leszünk más, romániai forrásból fedezni.

Új határátkelő is lesz

Szerbia a barátjaként tekint Magyarországra, és szeretné, ha nemcsak a Vajdaságban lenne erős Magyarország jelenléte, hanem Szerbia más részein is – mondta a szerb miniszterelnök válaszul. Brnabić kijelentette, országa hálás azért a támogatásért, amit Magyarország nyújt Szerbia európai integrációjához, így a szakmai segítségért, amit a szerb minisztériumok kapnak és azért is, amiért Magyarország határozottan képviseli Szerbia érdekeit Brüsszelben.

Budapest, 2018. február 9.
Zoran Djordjevic szerb munkaügyi, foglalkoztatási és szociálpolitikai miniszter és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter aláírja a két minisztérium közötti foglalkoztatáspolitikai megállapodást a magyar-szerb kormányülés után a Parlamentben 2018. február 9-én. Mögöttük Ana Brnabic szerb és Orbán Viktor magyar miniszterelnök (b-j).
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Zoran Djordjević szerb munkaügyi, foglalkoztatási és szociálpolitikai miniszter és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter aláírja a két minisztérium közötti foglalkoztatáspolitikai megállapodást a magyar-szerb kormányülés után a Parlamentben 2018. február 9-én. Mögöttük Ana Brnabić szerb és Orbán Viktor magyar miniszterelnök. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Kifejtette, a jó kétoldalú kapcsolatok elsősorban a személyes barátságnak és elkötelezettségnek köszönhetők Orbán Viktor és Aleksandar Vučić szerb államfő részéről, az elmúlt években ezekre a kapcsolatokra épültek a közös gazdasági és kulturális projektek.

A szerb kormányfő fontos gazdasági kérdésként említette az újabb gázszállítási lehetőségek megnyitását, a két ország villamosenergia-rendszerének összekapcsolását, az együttműködést a mezőgazdaságban, valamint a turizmus tekintetében a tapasztalatcserét a gyógyfürdők privatizációját illetően.

Úgy vélte, a Budapest-Belgrád vasútvonal olyan együttműködés lehet, ami az Európai Uniónak is fontos, Kína bevonásával pedig globális aspektust kap.

Brnabić kitért arra, hogy Újvidék 2021-ben Európa kulturális fővárosa lesz, és a település jelentős támogatást kap Pécstől, aminek már van tapasztalata. Hozzátette, a kiváló kétoldalú kapcsolatok egy újabb bizonyítéka, hogy Szerbia lesz az idei budapesti könyvfesztivál fővendége. A szerb miniszterelnök üdvözölte, hogy 2010 óta jelentősen nőttek a magyarországi szerb kulturális örökség megőrzésére fordított összegek. Brnabić végül megemlítette, hogy hamarosan új határátkelőhelyet nyitnak Rastina-Bácsszentgyörgynél. A felek egyezményeket is aláírtak közlekedési, oktatási, fogyasztóvédelmi, katonai, mezőgazdásági projektekről. (MTI)

(Kiemelt kép: MTI Fotó/Szigetváry Zsolt)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2012. február 7.
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülõtér 2B terminálja, ahol „bud:terminal 2b” feliratot helyeztek el. A Budapest Airport megújult arculatának megfelelõ jelzések nemzetközileg is könnyen értelmezhetõek, mert a magyar fõváros repülõterének IATA (International Air Transport Association, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség) kódja: BUD. Ez a hárombetûs reptéri kód szerepel a feladott poggyászok címkéjén, a repülõjegyen és a beszállókártyán is.
MTI Fotó: Földi Imre
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.