Belföld
Budapest, 2017. december 9.
Molnár Gyula, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke (b) és Karácsony Gergely, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke az MSZP programbemutató nagygyûlésén 2017. december 9-én.
MTI Fotó: Illyés Tibor

Karácsony Gergely a botkai úton?

Böcskei Balázs
Böcskei Balázs

2017. 12. 09. 16:00

Molnár Gyula javasolja, hogy a szocialisták elnöksége fogadja el Karácsony Gergely és a Párbeszéd ajánlatát – derült ki az MSZP választmányi ülésén. Az MSZP elnöke ezzel lényegében bejelentette: a szocialisták elfogadják miniszterelnök-jelöltjüknek Karácsonyt.

Karácsony Gergely csütörtöki bejelentése nagyban hasonlít Botka László korábbi akciójára: közös listáról, közös miniszterelnök-jelöltről beszél, továbbá – miként a szegedi polgármester – olyan feltételeket támasztott, amelyeknek senki nem tud vagy akar megfelelni.

A Párbeszéd által elhagyott választási szövetség másik tagja az Együtt már tavaly bejelentette külön indulását, amelyet a választási szövetség megalakulásakor meg is erősített. Ma már az is kizárt, hogy a DK-t közös listára lehessen hozni.

Karácsony bejelentéséig csak az MSZP volt a közös lista pártján. A szocialisták álláspontjának vélhetően több oka van. Egyrészt a pártnak versenyképes miniszterelnök-jelöltet találni meglehetősen problémás, másrészt tart attól, hogy szavazói egy része a DK-t támogatná versenyhelyzetben. Ezzel pedig az MSZP támogatottsága tovább csökkenhet, majd egyjegyű tartományban konzerválódhat.

Így Karácsony kapóra jöhet az MSZP-nek, akár közös miniszterelnök-jelöltként, akár MSZP-s politikusként. Ugyanakkor az előzőek miatt az is valószínűsíthető, hogy MSZP-Párbeszéd együttműködés esetén a szocialisták aligha kockáztatják meg a 10%-os küszöböt, amit akkor kellene átlépni, ha együtt indulna a két párt. Ennek nyomán a párbeszédesek is MSZP-listán és MSZP-logó alatt indulhatnának. Ehhez hozzátartozik, hogy az MSZP alighanem tanul a 2014-es történésekből, így aligha teszi lehetővé a párbeszédeseknek, hogy ha mandátumot szereznek, ne a szocialista frakcióba üljenek be.

A politikában egy álláspont radikális megváltoztatása megalapozott politikai magyarázatot igényel. Karácsony csütörtöki ATV-s bejelentése ennek híján volt.

Pedig korábbi nyilatkozatai ismeretében ez indokolt lett volna. Emlékeztetőként: Karácsony október 23-i beszédének szavait, akkori stratégiáját a Magyar Nemzet így interpretálta: Karácsony szerint „az egyik rossz irány, hogy képtelenek együttműködni, és ezzel hatalmon tartják azokat, akik nem méltók a hatalomra. A másik rossz irány, hogy megpróbálják az ellenzéket a maga sokszínűségében tönkretenni, és megpróbálják a nagyon különböző politikai világnézeteket valamilyen egységes alakzatba összesöpörni, ezáltal kioltva azt az erőt, ami épp a sokszínűségében van.” Előtte néhány nappal a 444 oldalán így fogalmazott: „Az ellenzék baloldali része várhatóan nem fog egy nagy közös listába rendeződni, de a szavazók fejében az egyéni jelöltek esetében ki fog termelődni az az induló, akit a Fidesz kihívójának tekintenek majd. Ezért szerintem sokkal több egyéni helyet meg fog tudni nyerni az ellenzék, mint korábban.” Előtte négy nappal a Párbeszéd taggyűlése után ezt közölte a sajtóval: „az ellenzéki oldalon két stratégia van: az egyik szerint feltétel nélküli összefogás kell, a másik szerint pedig együttműködés nélkül új alapokra kell építeni a politikát. Szerinte mindkettőben van igazság, de a legjobb megoldás szerinte, ha megmarad a sokszínűség, de együttműködnek a pártok.”

Ezekhez képest fogalmazta meg ajánlatát úgy, hogy a fentiekre nem tett reflexiót. Holott a stratégiaváltás során – főleg, ha az teljesen ellentétes azzal, mit addig képviselt egy politikus –, a magyarázat nem maradhat el. Miért nem működik a korábbi, miért jobb ez? Hogyan kerülné el a 2014-es politikai unicumozást, vagy mitől nem lenne ez az Összefogás más, mint a korábbi?

Budapest, 2017. december 9.
Karácsony Gergely, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke (j3), valamint a Magyar Szocialista Párt (MSZP) vezetõi, Molnár Gyula pártelnök (k) Korózs Lajos (b) és Bangóné Borbély Ildikó (b3) elnökségi tagok, Gõgös Zoltán elnökhelyettes (b2), Kunhalmi Ágnes budapesti elnök (j2) és Hiller István választmányi elnök (j) az MSZP programbemutató nagygyûlésén 2017. december 9-én.
MTI Fotó: Illyés Tibor
Együtt a csapat: Korózs Lajos, Gőgös Zoltán, Bangóné Borbély Ildikó, Molnár Gyula, Karácsony Gergely, Kunhalmi Ágnes, Hiller István MTI Fotó: Illyés Tibor

A kérdések sora folytatható lenne egészen odáig, hogy szembesítik saját polgármesterségének MSZP-Fidesz együttműködési gyakorlataival. Kérdezhetnék, hogyan jutott el a budapesti MSZP támadásától (lásd Liget-ügy) az azzal való együttműködésig, él-e még a mondás, mely szerint „MSZP elárulta az elveket Zuglóban”.

Mindezek csak azért fontos kérdések, mert a beszélő nem csak a magyar politika egyik legnépszerűbb politikusa, hanem az egyik érdemi cselekvője is, akinek politikai tudása (ami nem ugyanaz, mint a politikáról való tudás, de e téren is kiemelkedik Karácsony) sokszorosa saját pártja vagy korábbi választási szövetségének tagjainak.

Mai tudásunk szerint Karácsony úgy áll, mint Botka hónapokon át: stratégiájának „külső” támogatója nincs, jelen esetben éppen az általa korábban megfogalmazottak miatt sem tekintik azt megalapozottnak.

Ebből több kérdés következik:

  1. ha nem jönne össze a közös lista, úgy akkor ő Botkához hasonlóan visszavonulna-e? Megpróbált ugyanis ajánlatot tenni, nem sikerült, a felelős ezért a „többi” lesz. Botka kudarcának tanulságai után és pár hónappal a választások előtt éppen Karácsony politikai tudása okán kevéssé feltételezhető, hogy erre játszott volna.
  2. Másik lehetőség, hogy vállalja MSZP-listáját, ami – ha a fentieket adottnak vesszük – kizárólagos MSZP-listát jelenthet. Ez esetben megint csak értékalapú (politika, morális) indoklás szükséges, miért nem az egykori „korszakváltó” szövetséggel megy neki a választásnak, miért azzal a párttal, amelynek egy része a beszámolók szerint Zuglóban ellene játszik. A közös baloldaliság kevés garanciának bizonyul addig, amíg a párt nem tudja a fenti MSZP-s reflexiók „tovatűnését” megmagyarázni.

Amennyiben utóbbi megoldott, az Azonnali szocialista forrásai szerint is ez csak MSZP-listás szereplést jelent (Karácsonyt, Szabó Tímeát és Tordai Bencét nevezte meg az MSZP-s forrás), nem pedig az MSZP által átadott nyerhető választókerületeket a listás helyek mellett. Ez esetben is adott a hitelességi deficit. Mondhatjuk, hogy ez a választóknak nem döntő, valóban, szituációja válogatja, mikor az, és mikor nem, annak nagyítását a többi politikai szereplő viselkedése is meghatározza. Azzal azonban, hogy Szigetvári Viktor, az Együtt politikusa úgy értékelte Karácsony kezdeményezését, hogy „az nem hitt a választási szövetségben”, azzal azt is mondta, hogy utóbbi feladta (ami nem jó politikai útlevél), és Karácsony saját pártjának mandátummaximalizáló szempontjait részesíti előnybe. Volt szándéka Szigetvárinak vagy sem, csak ő tudja, mindenesetre Karácsony egy megalapozott politikai magyarázattal ezt előre cáfolhatta volna.

Ma talán még Karácsony sem tudja, melyik utat választja (választják helyette), a Párbeszéd (politikai) integritása mindegyikkel veszélybe került, az MSZP hatalomtechnikai tudását a párbeszédesek nem tudják meghaladni. Rájuk – pontosabban 1-2 nevükre – az MSZP-nek szüksége is lehet, de ennek ára pont annak a pár névnek a hitelessége. A Párbeszéd az Együtthöz vissza nem térhet – ennek tudatában léphetett Karácsony is –, ugyanakkor az MSZP-nek sem feltétlenül kell így Karácsony, hiszen Botka se kellett „töredékben”. Gondolkozhatnak úgy az MSZP-ben, hogy pár biztos mandátum átadása helyett például a „kampányarc” Kunhalmi Ágnes jelölése mellett döntenek, és egy koordinált megállapodás most célravezetőbb, mint egy akár egy hónappal későbbi, rosszabb tárgyalási pozícióból indított tárgyalás. Az MSZP márkáját Karácsony aligha tudja renoválni, s ha az MSZP-ben így gondolkodnak, úgy a politikában törvénynek számító túlélési ösztön erősebb lehet, mint a párbeszédesek „listafoglalása” (vagy akár biztos egyéni választókerület részükre történő átadása).

Képzelődésben tovább nem tudunk, és nem is érdemes menni. Egy biztos: Zugló polgármestere 2017-ben Karácsony Gergely. Jövőbeni sorsa most dőlhet el. A döntés, és így Karácsony jövője viszont már nem pártja kezében van.

A szerző politikai elemző

Kiemelt kép: MTI – Illyés Tibor

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Oregon landscape - Crown Point overlooking the Columbia River and the Gorge
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.