Belföld

Minden szinte elölről kezdődik a lúgos támadás ügyében

24
Rab László

2017. 11. 22. 17:05

Négy és fél évvel a bestiális támadás után csütörtökön másodfokon gyakorlatilag újrakezdődik a lúgos orvosként elhíresült Bene Krisztián ügye. Szerzőnk, aki másfél éve tényfeltáró cikket írt a kegyetlen támadásról és az eljárás furcsaságairól, most összegzi, mi és miért történt az ügyben.

Szív

A másodfokú tárgyaláson Bene Krisztián, akit a „lúgos orvos” néven ismert meg a közvélemény, váratlanul megnevezte egyik új hölgyismerősét. De miért? Az egykori irgalmasrendi kórházigazgatónak, akit azért ítéltek el, mert megtámadta volt szeretőjét, elkábította, majd lúggal öntötte le a nemi szervét, és a sorsára hagyta, azt akarta ezzel érzékeltetni, hogy egyáltalán nem viselte meg a szakítás, lám, a balul végződött szerelmi kaland után máris új barátnő tűnt föl a láthatáron. A minden apró részletre gondosan ügyelő Bene, aki a tárgyalásokra vaskos dossziékötegekkel érkezett, ezzel még azt is kockáztatta, hogy tovább fájdítja felesége szívét. Az ötgyermekes családapa „szentségi házassága” ekkorra már romokban hevert. Ezt a fordulatot maga Bene használta, amikor azzal érvelt az őt elhagyó szeretőjének, hogy miért nem válhat el. Renner Erika, aki húsz év után egy évfolyam-találkozón melegedett össze régi diáktársával, fél méterre ült Bene mögött a tárgyaláson.

Védenc

A 2013. március 12-én reggel 7 óra 45-kor történt lúgos támadás után Bene Krisztián – aki Mikola István, a Fidesz-KDNP egykori egészségügyi miniszterének, a „nemzet orvosának” unokaöccse – mindössze négy hónapig volt előzetes letartóztatásban. Annak ellenére maradt az ügy legutóbbi, kúriai tárgyalásáig „szabad” ember, hogy senki mást nem gyanúsítottak a brutális tett elkövetésével. Még akkor sem, amikor egy ügyész azt szerette volna elérni, hogy bizonyítottság hiányában legyen vége az eljárásnak, és semmisítsék meg a bizonyítékokat. Mindezt Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke érte el. Kezdetben ő védte a magas presztízsű elkövetőt, sokáig nyilatkozott is helyette. „Védencem nem kíván a sajtóban szerepelni” – mondta Bánáti, amikor 2016 tavaszán először megkerestem.

Sajtóviszonyok

A 2013-as esetről szóló hír megjelent ugyan a bulvárlapokban, de nem mondható, hogy különösképp „ráakadtak” volna a kollégák. Többször „savas orvosként” jelölték Benét, akinek nevét a zsurnalisztikai gyakorlatnak megfelelően mindig következetesen B. Krisztiánként írták le. Az online média egyáltalán nem mutatott érdeklődést az ügy iránt. Amikor a súlyos bántalmazásos ügy részleteivel megismerkedtem, éppen a Rezesová-ügyön dolgoztam a Népszabadságnál. A kassai magyar milliomosnő – akit „szlovák” milliomosként említettek, miközben a négy ember halálát okozó, ittasan vezető nő Rezes Sándor leányaként látta meg a napvilágot – büntetőperének motívumai izgattak. Riportokat közöltem a tárgyalóteremből, a kimosdatási kísérletekre fókuszáltam. Nem csalódtam, mert megjelent a jogerős ügyszakban egy szakértő (az igazságügyi szakértői kompánia magas köreiből), és előállt azzal, hogy a csúcs BMW-vel a sztrádán éjjel bevodkázva 180-nal száguldó nő azért nem láthatta a Fiat Puntót, benne a szüretre induló négyfős társasággal, mert elvakította szemből egy másik autó reflektorfénye. Volt aztán egy karakán bírónő a Budapest Környéki Törvényszéken, aki hazazavarta a szakértőt, és elítélte Rezesovát. Jártam még Székesfehérvárra is az agárdi gyermekéheztetési per tárgyalásaira. Egy dúsgazdag, a világtól elzárva élő vállalkozó családjában úgy halt éhen egy másfél éves kisfiú, hogy azt voltaképpen végignézte a gyámügy és a gyermekorvos. Ott is megpróbálták kimenteni a felelősöket, de nem sikerült.

Eva Varholiková Rezesová
Fotó: MTI/Kovács Tamás

Specialista

A Bene-ügyre is azért kaptam föl a fejem, mert jelzéseket kaptam arról, hogy itt is megpróbálják „kimosdatni” a tettest.

Egy ideig valóban úgy tűnt, hogy Bánátinak köszönhetően Bene ügye valóban jól áll, hiszen az egykori kórházigazgató három évvel a tett elkövetése után egy magánegészségügyi központ orvosaként dolgozott. Pikáns részlet, hogy amikor Renner Erika intimplasztikai műtétre készült, Benét mint az égési sérülések specialistáját ajánlották a figyelmébe. Emellett Bene Krisztián régi gimnáziumi osztálytársának köszönhetően beállt a Terézvárosba gyermekorvosnak. A praxist úgy vette meg, hogy EU-támogatást is fölhasznált hozzá. Ez akkor pattant ki, amikor az elsőfokú bíróság négy évre ítélte el, és öt évre eltiltotta az orvosi hivatás gyakorlásától. A hír hallatán kapkodta a levegőt a hatodik kerületi képviselő-testület. Később kiderült, hogy egészen az ügyében született elsőfokú, elmarasztaló ítélet megszületéséig ügyvezetőként alkalmazták Bene Krisztiánt egy állami egészségügyi cégben.

Vádlottként állami egészségügyi céget vezetett a lúgos orvos
Állami egészségügyi csúcsintézmény alá tartozik az a cég, amelynél a volt barátnőjét lúggal megcsonkító Bene Krisztiánt vezetőként alkalmazták egészen az elsőfokú ítéletig.

Igazságügyi véletlen

A Népszabadság 2016. március 9-én közölte oknyomozó riportomat A rongybabává varázsolt nő címmel. Az anyaggyűjtés jó fél évet vett igénybe, többen is le akartak beszélni róla, mondván, nem érdemes vele foglalkozni, tipikus bulvártéma, egy féltékeny férfi bosszút állt a szeretőjén. Ez még jobban feltüzelt. A riport minden szavát hétszer átrágtuk megjelenés előtt. Szerettem volna Bene közelébe férkőzni. Miután elkészültem a szöveggel (a rongybabává varázsolás Zacher Gábor toxikológus kifejezése volt, akit szakértőként vontak be az eljárásba), elküldtem az egészet Bánátinak. A „kimosdatási” kísérlet kellős közepén voltunk, 2016 tavaszán úgy tűnt, hogy az orvos megússza, nem állítják bíróság elé, hiszen az ügyészség úgy szüntette meg ellene bizonyítottság hiányában a nyomozást, hogy nem keresett helyette más elkövetőt. Ettől Renner Erika, akit gyötört a megalázottság érzése, még jobban elkeseredett. Hogy végül máshogy alakult, és a magas kapcsolatokkal rendelkező orvosnak bíróság elé kellett állnia, az elsősorban a véletlenen múlott.

Becsület

A négy és fél évvel ezelőtti napon Renner Erika 43 éves, kétgyermekes asszony óbudai lakásának ajtajában egy kerékpáros maszkot viselő férfi ácsorgott. Amikor az asszony le akarta vinni a kutyát sétálni, belökte az ajtót. Megragadta a nő nyakát, betuszkolta a lakásba, a földre teperte, zsineggel összekötözte, combon szúrta kábító injekcióval, majd leöntötte lúggal a nemi szervét. A kábult asszonyt végül szőnyegbe tekerve a sorsára hagyta. Renner Erikát a volt férje és a mostani barátja találta meg. Az életveszélyt okozó testi sértés bűntettének elkövetésével Benét, Renner Erika általános iskolai évfolyamtársát gyanúsították meg. Előzőleg szerelmi kapcsolatuk volt. Az asszony rájött, hogy a barátja hitegeti, és nem akarja hozzákötni az életét, szakított.

A szabadlábon védekező Bene Krisztián ötgyermekes családapát, akit 29 évesen neveztek ki a Budai Irgalmasrendi Kórház élére, 2014 júniusában úgy „engedte el” az ügyészség, hogy a nyomozás és a bizonyítékok megszüntetéséről hozott határozatot. Renner Erika ettől pánikba esett, és panaszt nyújtott be a legfőbb ügyészséghez.

Renner Erika. Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

Egy hajszálon múlott minden. Ha elutasítják a panaszt, most nem volna miről beszélnünk. Bene Krisztián ma is orvos lenne, szentségi házasságban élne, maratont futna, mint azelőtt (miközben a katonaságot egészségügyi okok miatt úszta meg). Nem került volna szóba az új barátnő, és a tanúnak, aki látta Benét lefelé futni a lépcsőn azon a márciusi reggelen, lenne néhány nyugtalan pillanata.

Benét végül első fokon azért ítélték négy évre, és azért tiltották el öt évre az orvosi foglalkozástól, mert a Legfőbb Ügyészség helyt adott a sértett panaszának. Magyarán: lehetővé tette, hogy elítéljék.

Folyton figyel

A Bene-ügy a jogtechnikai bakik (eltűnt bizonyítékok, nem kellően megindokolt, magasabb jogi fórumon fellebbezhető tényállástöredékek) mellett számos olyan motívumot tartalmaz, amelyről hónapokig lehetett volna cikkezni. Szemezgessünk. A különben hamis kutya ismerte a támadót, mert a farkát csóválva ment a konyhába, amikor Renner Erika kábultan feküdt a földön – még tápot is kapott az edényébe. Egy házbéli lakó felismerte a rendőrségen Benét, az orvos kocsijának kesztyűtartójában használt injekciós tűket találtak, a tanúkat arra próbálták rávenni, mondják azt, hogy látták Benét a kórházban, amikor a támadás történt. Számos nyoma volt annak, hogy az orvos a szakítás után zaklatta egykori szeretőjét. A szakítás és a támadás között négy hónap telt el, Bene sokszor hívta a nőt, olykor járó motorral megállt a ház előtt. „Egyszer azt kérdezte telefonon, beteg-e a kutya – idézte fel ezt az időszakot a népszabis riportban Renner Erika. – Éppen akkor mentem be a kutyapatikába. Éreztem, hogy folyton figyel.”

Végignézte

A tettes az injekciót ruhán keresztül adta be a nő combjába, a midazolámot és a ketamint szakszerűen adagolta, ezt egy sima betörő nem tudta volna megtenni, mondták az igazságügyi orvosszakértők a bírósági ügyfolyamban. Zacher Gábor szerint az elkövetőnek alapos egészségügyi ismeretekkel kellett rendelkeznie.

Levetkőztetett, levette rólam a zoknit, a cipőt, a nadrágot, a melltartót, a trikót, a pulóvert, a kabátot, mindent, bevitt a fürdőszobába, rám öntötte a lúgot, és végignézte, ahogy ez az anyag lemarja a nemi szervemről a húst. Nem tudom felfogni, hogy ehhez mekkora gonoszság kellett

– mondta Renner Erika.

Forró krumpli

A sértettnek az ügy második szakaszában azt is át kellett élnie, hogy egykori szeretőjét a magyar igazságszolgáltatás valamilyen ok miatt nem akarja jogerősen elítélni. A még Bánátival zajló elsőfok után (az ítéletre azt mondták jogi berkekben, hogy a kamarai elnök kihozta a legtöbbet a „lúgos ügyből”) belépett a képbe Szekér Gyula ügyvéd, aki újfajta harcmodort vetett be Bene érdekében. Egyrészt ő is elővett egy olyan „szakértőt” a másodfokú eljárásban, aki azzal a képtelen ötlettel lepte meg a bíróságot, hogy a sértett kábultan ébredve akár teával is leforrázhatta magát (a maró lúg mélyen beég a bőrbe, és olyan roncsolást végez, amit forró teával nem lehet elérni). Kiderült aztán, hogy az orvos, a Szent János Kórház alkalmazottja, közös vitorlás vállalkozást működtet a Mikola családdal. Szekér Gyula végül talált egy börtönviselt férfit is, aki meg azt „vallotta”, hogy Renner Erika mostani barátja évekkel ezelőtt rá akarta venni, hogy támadja meg a nőt. Ezt már a rendőrségen és a bíróságon sem vették komolyan, de azért arra jó volt, hogy elodázzák a végső döntést. A Kúria ítéletének meghozatala előtt Bene arra is lehetőséget kapott, hogy a közmédiában (a Duna TV Kék Fény című magazinjában) bizonygathatta ártatlanságát. A Fővárosi Ítélőtábla kilenc évre ítélte Benét, ám a Kúria később visszautalta az ügyet másodfokra. Amiből az világlott ki a legjobban, hogy a magyar igazságszolgáltatás úgy járt a Bene-üggyel, mint mikor a forró héjában sült krumplit kivesszük a tepsiből. Dobálni kell, mert égeti a tenyerünket.

Bene Krisztián a bíróságon. Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

Örökre

Bizarr fordulat volt az ügyben, hogy az orvos kisgyerekeket kezdett gyógyítani a VI. kerületben. De nem ez volt a legkülönösebb momentum. Amikor az ítélőtábla kilenc év börtönbüntetésre ítélte Benét, és örökre eltiltotta az orvosi hivatás gyakorlásától, nem rendelte el az előzetes letartóztatását. Az történt, hogy az elsőfokú bíróság technikai hibája miatt az ítélet nem lehetett jogerős: a magánlaksértést és a kifosztást nem fogalmazták bele az ítéletbe. A vádlott számára ezért az egész ítélettel szemben megnyílt a fellebbezés lehetősége. A külső szemlélő úgy is felfoghatta mindezt, hogy Bene két hét lehetőséget kapott arra, hogy felszívódjon. A jogászok ezt azzal magyarázták, hogy pusztán technikai okok miatt nem helyezték rögtön előzetesbe (később ez megtörtént), és nem kell izgulni, ma már nem lehet olyan könnyen eltűnni, mint ötven-hatvan évvel ezelőtt.

Büntetés

Miért tette? Ez izgat mindenkit több mint négy év elmúltával is. Nincs beismerő vallomás. Többen azt firtatták, hogy megvizsgálták-e a pszichológusok a Benében rejlő hajlamokat. És föltették a kérdést: volt-e valami előjele annak, hogy megteszi, amit a vád szerint megtett? Jelzésértékű, hogy a védelem a négy év folyamán soha nem tévedt be ebbe a zsákutcába. Nem kerestek okot arra, hogy az elkövető késztetéseire tereljék a figyelmet. Azért tette, fogalmazott egy szakértő, mert ez a világnézete.

Joga volt megtenni, mert nem ő döntött a kapcsolat megszakításáról, hanem a nő. Ezt torolta meg. Patriarchális társadalomban élünk, a férfi dönti el, hogy mi legyen a vacsora.

Meghallgatja ugyan a javaslatokat, de a végén ő hozza meg a döntést. Aki nemet mer mondani, büntetésben részesül. Leöntik például lúggal. Hogy soha többé ne lehessen szexuális élete.

Szólhatnak

Az ügyészség magatartása és az elsőfokú bíróság faramuci ítélete azt is jelzi, hogy megvan a hajlam az igazságszolgáltatásban az öncenzúrára. Nem azért haladt ilyen nyögvenyelősen az ügy, mert valaki „leszólt”, inkább az történt, hogy a jogi intézményekben is számon tartják azt a lehetőséget, hogy valaki odaszólhat. Arra pedig nem árt időben felkészülni. A közvélemény azt látta, hogy az áruházi tolvajok ügyében karakánul eljáró bírók kezét ebben az ügyben valami visszafogta. Az ügyészség úgy szüntette meg a nyomozást, hogy nem talált elég bizonyítékot, de nem kezdett el nyomozni más után. Hát akkor nincs meg a tettes, jó napot, lezárjuk! Dobjuk ki a bizonyítékokat, nincs szükség rájuk! Szerencse, hogy a sértett panaszára mégiscsak felvették végül a fonalat.

Újrakezdés

Az elsőfokú bíróság kimondta, hogy a bűncselekményt Bene követte el. Az is szerepelt az indoklásban, hogy bosszúból, aljas indokból tette. Kapott négy és fél évet. A másodfokú bíróság 80 oldalon át indokolta a közvetett bizonyítékok zárt hálózatát, és bár kilenc évre ítélte, végül nem marasztalta el Benét az emberölési kísérlet miatt (itt az életfogytig lett volna a tét). A sértett évek óta azért jár a tárgyalásokra, hogy vége legyen a megpróbáltatásoknak. Ez is egy büntetés. Hányódni áldozatként a jogi útvesztőben.

Elmaradt Bene és Renner szembesítése, tette szóvá a Kúria. Renner Erika beinjekciózva, elkábítva feküdt a földön. Miért és hogyan emlékezne pontosan a támadójára? A Bene szemébe március 12-én reggel belenéző tanút fél év múlva (december 3-án) hallgatták ki először. Mit csináltak a rendőrök hat hónapon át? Hogy lehet ezt egy megismételt tárgyaláson tisztázni? Nem csak ez a gond. Bene a tévében úgy érvelt, hogy Renner Erika a négy év alatt egyszer sem nevezte meg őt, mint lehetséges támadót. De hát azért tartózkodott ettől, mert a végső szó kimondását az igazságszolgáltatástól várta. Orvosok, szakértők, jogászok egész hada azt javasolta neki négy éven át, hogy csak azt mondja, amiben biztos. Sok a közvetett, és kevés a közvetlen bizonyíték. Ezeket az első- és a másodfok elegendőnek találta ahhoz, hogy elítélje Bene Krisztiánt, de a Kúria szerint a másodfokú bíróság bár kiegészítette, pontosította a tényállást, ezt a munkát nem vitte következetesen végig, odáig, hogy csakis a vádlott lehetett az elkövető, ezért indokolt az új másodfokú eljárás lefolytatása. Az ítélőtábla számára kiadott utasítás így hangzott: „Azon az úton, amin elindult, tovább kell mennie (a bíróságnak).”

Itt tartunk most. November 23-án, csütörtökön újrakezdik a másodfokú eljárást. Voltaképpen kezdődik minden elölről.

Rab László

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Bécs, 2018. január 13.
A legutóbbi választások nyomán az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) koalíciójával december közepén meglakult új osztrák kormány ellen tiltakoznak tüntetők Bécsben 2018. január 13-án. (MTI/EPA/Florian Wieser)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.