Belföld
Fotó: 24.hu / Bielik István

Tarlós válaszra sem méltatja a mozgáskorlátozottakat

Haszon Zsófia
Haszon Zsófia

újságíró. 2017. 09. 22. 09:21

Tíz évvel ezelőtt ratifikálták Magyarországon a fogyatékos emberek jogairól szóló ENSZ egyezményt, de a mozgássérültek számára még mindig problémát jelent bejutni egy sima egészségügyi szűrővizsgálatra, felszállni a buszra, és még most is több mint 12 ezren kénytelenek bentlakásos intézményekben élni, ahol sorba kell állniuk vécére menet. Bár a kormány a szavak szintjén partner az együttműködésben, de a tettek másról árulkodnak, a 3-as metró akadálymentességével kapcsolatban a Főváros válaszra sem méltatta a MEOSZ-t. Lesújtó tanulmány készült a mozgássérültek hétköznapi tapasztalataiból.

Bár egy egészséges ember számára ez fel sem tűnik, a legtöbb tb által támogatott egészségügyi intézményben nem lehet állítani a nőgyógyászati vizsgálóágyat, vagyis a kerekesszékesek sokszor kiszorulnak az ingyenes ellátórendszerből. Érdekes módon a fizetős magánrendelőkben ez nem probléma

– panaszolja Tábiné Hidvégi Csilla, aki egy genetikai fejlődési rendellenesség következtében ötéves kora óta kerekesszékkel tud csak közlekedni.

Fotó: 24.hu / Bielik István
Fotó: 24.hu / Bielik István

A kétgyermekes anya hozzátette, nagyon sok kórházban a mai napig nem tudja használni a mosdót, vagy éppen használhatatlan a lift. De ami még rosszabb, az akadálymentesség hiánya miatt a mozgáskorlátozott nők sok esetben nem tudnak részt venni a kötelező emlő- és méhnyakrák-szűréseken, vagy képtelenek megközelíteni a tüdőszűrő és egyéb radiológiai gépeket, kolonoszkópiás vizsgáló helyiségeket. Természetesen vannak jó példák, de 2017-ben ez még mindig az illető  szerencséjén múlik.

A közintézményekben sem jobb a helyzet, egyes iskolák akadálymentesek, mások nem. Így általában az adott osztályfőnök jóindulatától függ, hogy Csilla részt tud-e venni a gyerekei szülői értekezletén.

Renner Erzsébet sokízületi gyulladásban szenved, ami 50 évvel ezelőtt egy izomláznak tűnő tünettel kezdődött, de a betegség helyes diagnózisát csak évekkel később állították fel. Sokáig mankóval járt, de immár 26 éve elektromos kerekesszékkel tud csak közlekedni. Erzsébet évek óta a budapesti Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központ állandó lakója, ahol eleinte öten, hatan éltek egy szobában. Ma már az állandó lakók egyedül vannak, de a szobában nincs víz, így a mindennapi higiénia elvégzése elég nagy kompromisszumkészséget igényel.

A magánszféra kialakítása valamivel könnyebb, nem jelent gondot egy könyv elolvasása, de a fürdőszoba és a mosdó közös, ami nagyon sok kellemetlenséggel jár, hiszen nem akkor mosom meg a fogamat vagy megyek ki a WC-re, amikor szükségem van rá. Ki kell várni a soromat.

Fotó: 24.hu / Bielik István
Fotó: 24.hu / Bielik István

Tábiné Hidvégi Csilla és Renner Erzsébet is tagja volt a MEOSZ azon munkacsoportjának, akik elkészítették az Önrendelkező életet élni – Kritikai észrevételek a mozgáskorlátozott emberek önálló életvitelének lehetőségeiről című tanulmányt. A Mozgáskorlátozottak Egyesületének Országos Szövetsége azt vizsgálta meg, hogy Magyarország mennyit tudott megvalósítani a tíz éve ratifikált a fogyatékos emberek jogairól szóló ENSZ egyezményből. A munkacsoport több területet is vizsgált, többek között:

  • a közlekedést
  • az egészségügyet
  • a rehabilitációt
  • az oktatást
  • a foglalkoztatást
  • és a lakhatást
Fotó: 24.hu / Bielik István

A tanulmány csütörtöki ismertetőjéből kiderült, hogy bár az elmúlt évtizedekben sok területen történt előrelépés, ezek nagyrészt kimerültek a jogszabályokban. Az oktatás például a törvényi szabályozással ellentétben továbbra sem integrált, így a mozgássérült gyerekek többsége ma is kénytelen szegregált iskolákban tanulni. A közlekedést tekintve pedig kifejezetten hátrányos helyzetben vannak a kisebb településeken élők, ahol sok esetben teljesen hiányzik az akadálymentes tömegközlekedés. A helyzet a nagyvárosokban sem mondható ideálisnak, hiába jelentek meg az alacsonypadlós buszok, sok mozgáskorlátozottat ér negatív diszkrimináció. Ungvári Györgyi, a munkacsoport egyik tagja elmondta, vele előfordult, hogy egy budapesti buszsofőr nem volt hajlandó felengedni a járműre a Keleti pályaudvarnál.

Én nem hagytam magam, és belekapaszkodtam a busz elejébe, és közöltem, hogy addig nem engedem el, amíg nem ér ide a rendőrség. Erre a sofőr rükvercbe kapcsolt, és kitolatott a megállóból. Ha nem vagyok elég figyelmes, leránt a járdáról.

Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke kifejtette, az átfogó tanulmány elkészítése csak a kezdet, hiszen jelenleg is folyamatos, illetve továbbra is zajlanak az egyeztetések az illetékes szereplőkkel, például a rehabilitáció, a gyógyászati segédeszköz-ellátás területén és a közösségi közlekedés területén. Elmondása szerint a szövetség „nagyon tudatos és következetes szakmai munkát kezdett a különféle területeken lévő problémák megoldására”.

Fotó: 24.hu / Bielik István
Fotó: 24.hu / Bielik István

Egyes témákban, például a betegszállítás problémáinak megoldásában vannak előrelépések, ám a 3-as metró ügyében pont ugyanott tartanak, ahol hónapokkal ezelőtt – válaszolta kérdésünkre Kovács Ágnes. Bár Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter folyamatosan a főpolgármesterre hivatkozik, Tarlós István válaszra sem méltatja a MEOSZ-t.

Az elmúlt időszakban többször felhívtuk rá a döntéshozók figyelmét, hogy hatályos jogszabályok írják elő a magyar állam, így a főváros számára is, hogy minden beruházását akadálymentesen kell megvalósítania. Ez az érdekvédelmi munka jelen pillanatig semmilyen változást nem hozott. A kapott tájékoztatás alapján az vélelmezhető, hogy nem készültek részletes tervek a teljes vonal akadálymentesítéséről, így csak megbecsülni tudják, hogy talán megközelítőleg 15-20 milliárd forintra lenne még szükség.

Az érintettek véleménye a 3-as metróról:

Fotó: 24.hu / Bielik István
Fotó: 24.hu / Bielik István

A tanulmány bemutatóján rész vett Szekeres Pál, a fogyatékos emberek társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos is. Szekeres Pál külön interjúra nem kapott engedélyt, de elmondta, „nagyon szeretnék integrálni a kormányzati munkába az elkészült tanulmányt, magasabb szintre emelnék a közös munkát a MEOSZ-szal”, és ígéretet tett arra, hogy „felülvizsgálják mindazon jogszabályokat, amik kevésbé korszerűek”.

(Kiemelt kép: 24.hu / Bielik István)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Hajléktalanok mutatták meg féltett vagyonukat

Kommentek

Budapest, 2017. április 17.
Kulka János színművész egy jelenetben Ujj Mészáros Károly rendező X. című skandináv típusú krimije forgatásán Budapesten 2017. április 13-án. A Magyar Nemzeti Filmalap 489 millió forinttal támogatja a thrillert, amely várhatóan 2018 első felében kerül majd a mozikba.
MTI Fotó: Kallos Bea
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.