Belföld
Budapest, 2016. november 26.
Az EXIMHÁZ, az Eximbank épülete a VI. kerület, Nagymező utca 46-48-ban.
MTVA/Bizományosi: Róka László 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.

Lavinát indíthat el az EU-ban, ha nevén nevezik az Orbán-kormány malacperselyét

Ember Zoltán
Ember Zoltán

újságíró. 2017. 08. 27. 08:00

Korábban a témában:

Ha az európai statisztikai hivatal beszámítaná az állami Eximbank adósságát az államháztartásba, az visszamenőlegesen 2-2,5 százalékponttal növelné a 2016 végi GDP-arányos államadósságot

– mondta a 24.hu-nak Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központ igazgatója.

Mint arról beszámoltunk, az európai statisztikai hivatal egyik szakértői testülete (CMFB) megerősítette júliusban, hogy az Eximbankot egy új, speciális intézményi kategóriába (foglyul ejtett intézmény) javasolja besorolni. Ez nagyjából azt fedné le, hogy egy száz százalékig állami tulajdonú bank úgy viselkedik, mintha piaci alapon hitelezne, miközben a kormánynak fontos beruházásokat finanszíroz, de a veszteségei nem jelennek meg a magyar költségvetésben. (Az Eximbankot az állam az utóbbi években többször is feltőkésítette több tíz milliárd forinttal az adófizetők pénzéből.) A 2014 óta húzódó vitában a magyar álláspont változatlan: a bank a kormánytól továbbra is független pénzintézet, tényleges pénzügyi közvetítést végez, forrásait a piacról szerzi, és széles körben, a piacon helyezi ki azokat.

Döntött az EU, nagyon megugorhat a magyar államadósság
Az Eximbank tényleg a magyar államháztartás része.

Tardos kérdésünkre elmondta: egy esetleges átsorolás esetén a magyar GDP-arányos államadósság megemelkedne, de megmaradna a csökkenő trend, ami a befektetői megítélés szempontjából fontos. Bár jelentős a bizonytalanság, hogy az átsorolás mely éveket érintené még visszamenőlegesen, de jó eséllyel nemcsak 2016-ot, hanem a korábbi éveket is.

Összességében az átsorolás nem árnyalná érdemben a magyar gazdaság nemzetközi megítélését.

A magyar gazdaság fundamentumai meggyőzőek, a növekedés erős, a költségvetési hiány alacsony, a külső egyensúly érdemi többletet mutat, az államadósság és a külső adósság pályája pedig előretekintve is csökkenő. Más lenne a helyzet, ha egy kedvezőtlen gazdasági környezetben kellene átsorolni egy állami bank veszteségeit, de most nem erről van szó, mondja Tardos.

Hasonlóan nyilatkoztak lapunknak más elemzők is. Ürmössy Gergely, az Erste elemzője egyenesen úgy fogalmazott, a kérdés az államdósság szempontjából egy álvita, mert az Eximbank esetleges átsorolása nagy valószínűséggel nem lesz érdemi hatással a jövőbeli költségvetési hiányra, a kötvénypiacra, a devizapiacra. Az alappálya biztosított, ráadásul nincs egyértelmű becslés arra vonatkozóan sem, hogy mennyivel emelné meg az államadósság szintjét az esetleges átsorolás, mondja.

Mérleg szerinti adósság

Az Eximbank mérlege szerint a bank állampapírokkal csökkentett adósságállománya 2011 és 2013 között a GDP mintegy 0,6 százaléka volt, 2013-ban és 2014-ben hozzávetőlegesen 1,5 százalék, majd 2015-2016-ra a GDP 2 százaléka. Idén sor került újabb hitelfelvételre, így az érintett állomány elérheti a GDP 2,5 százalékát. Az átsorolás eredményezheti az Eximbank tevékenységének visszafogását, ami a hitelállományának leépülésével járhat, fejtette ki Tardos Gergely.

Politikai kérdés is

Bár a magyar államadósságra nézve csekély jelentőségűnek tűnhet a statisztikai vita, politikailag talán erősebb következményei lehetnek, nem csak Magyarországon. Számos európai kormány bevett gyakorlata ugyanis, hogy az államilag fenntartott gazdasági társaságok (export-import bankok, fejlesztési bankok, speciális pénzügyi szervezetek) veszteségeit nem az államháztartáson belül könyvelik el, mondván, ragaszkodnak a nemzeti számlák rendszeréhez.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond az Eximbank által az idén első alkalommal megrendezett Magyar export napján a Budapest Kongresszusi Központban.
Fotó:MTI/Soós Lajos

Ugyanakkor, ha az Eximbankot – annak megváltozott alaptevékenysége miatt – átsorolják, akkor az összes exporttámogatást folytató európai állami pénzintézetet is át kellene sorolni, ez pedig már valószínűleg érezhetően megemeli az EU és az euróövezet adósságmutatóját. Ez a kérdés egyáltalán nincs lefutva, mert statisztikailag sincs szakmai konszenzus arról, hogy az átsorolást ténylegesen hogyan is kellene számolni, mondta egy elemző. Azt mindenesetre a KSH is elismeri, hogy az Eurostat az Eximbank alaptevékenységét tekinti olyannak, ami indokolttá tehet egy speciális kategóriába sorolást.

Mi várható?

A CMFB egy tanácsadó testület, az általa kiadott vélemények nem kötelező érvényűek az érintettek számára. Az Eurostat ugyanakkor ez alapján várhatóan nem változtat a magyar államháztartási adatokra korábban megfogalmazott fenntartásain. Könnyen előfordulhat azonban, hogy a magyar hatóságok a végeredményt nem alkalmazzák, vagyis a következő adatközléskor sem sorolják át az Eximbankot az államháztartáson belülre. Ekkor az Eurostat azonban már bekeményíthet, felülvizsgálhatja a magyar számokat, így az államadósság általunk közölt szintjét is. Végső soron az Európai Bíróságon dőlhet el az ügy, írta a Portfólió.

Foglyul ejtik, mert megtehetik

A külügyi tárca által felügyelt Eximbank eredetileg arra hivatott, hogy olcsó forrást nyújtson az exportáló cégeknek, így növelve a versenyelőnyüket a külpiacokon. Ám ez gyorsan a visszájára fordult. A bank egy parlamenti törvénymódosítás nyomán 2014-től olyan társaságokat is finanszírozhat, amelyek nem végeznek érdemi exporttevékenységet, és csak belföldön aktívak (az Eurostat is ekkortól vizsgálódik az Eximbanknál). Így ahelyett, hogy csökkentenék a piaci verseny okozta hátrányokat, valójában növelik azt a kiválasztott belföldi cégeknek nyújtott olcsó „exporthitellel” (amelynek kamata még az amúgy is olcsó piaci banki hitelhez képest is jóval kedvezőbb).

Egy tévécsatorna-vásárlásnak vagy egy budapesti szállodaépítésnek valójában semmi köze nincs az exporthoz. 

Persze, az olcsón hitelezett cégek egy része annyiban exportáló, hogy például turizmussal foglalkozik, amely a KSH szerint exporttevékenység, vagy külföldön van a székhelyük, mint például az Andy Vajna tulajdonában lévő TV2 romániai bejegyzésű kábelcsatornáinak.

Bár a bank adott jócskán adott ugyan támogatást tényleges exporttevékenységet folytató vállalkozásoknak is, de a kormánypárti kapcsolat így is több esetben kimutatható. A néhai Népszabadság gyűjtése szerint Tiszapüspökiben az a Kárpáti László építhet gabonafeldolgozót, aki korábban előnyös üzleteket kötött Baja fideszes vezetésével. Az egyik egyiptomi hátterű fővárosi hotelfejlesztésben pedig feltűnik az a Muszka Sándor ügyvéd, aki korábban a kormányfő vejéhez, Tiborcz Istvánhoz kötődő vállalkozásokat is segítette.

A NER kifizető bankjává váltak

Bár az Eurostat nem egyedi támogatásokat kifogásolt, hanem az alaptevékenységet minősíttetné át, a bank csak 2016 első felében legalább 41 milliárd forintot helyezett ki kormánybarát vállalkozásokhoz. Ebből 25,5 milliárdot olyan cégek hívhatnak le, amelyeknek nincs érdemi exporttevékenységük, ellenben kormányközeli oligarchák irányítják, írta meg a Népszabadság.

Andy Vajna
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A Heti Választól tudjuk, hogy a TV2-őt megvásárló Andy Vajna-érdekeltség, a Magyar Broadcasting Co. 6,7 milliárd forint hitelt kapott az Eximbanktól. Ráadásul Andy Vajna esetében az állam komoly adóbevételtől is eleshet. A Népszabadság számításai szerint – csak a kábeltévéi után – évente 80-160 millió forintról lehet szó, ráadásul Vajnának nem kellett a magyarországi médiaszabályozást sem figyelembe vennie. A filmügyi kormánybiztos egy külön romániai céget is létrehozott a csatornák üzemeltetésére, amely szintén a szomszédban fog adózni.

Az Eximbank sajátos gyakorlatára a legkirívóbb példa Orbán Viktor jó ismerőse, a Videoton elnöke, Garancsi István ingatlanfejlesztő cége, amely 52 millió eurós (mintegy 16,5 milliárd forintos) kölcsönből fejleszthet lakóparkot a fővárosi Kopaszi-gáton. A beruházást a kormány gyorsan kiemeltnek minősítette, így nem kell bajlódnia egy sor, másoknak kötelező engedéllyel. A bank a Garancsi Istvánék fővállalkozásában a Lánchídnál épülő Hotel Clarknak is juttatott 2,3 milliárd forintnyi állami óriáskölcsönt, mint azt a Heti Válasz megírta. De a Hunguest-szállodalánc felvásárlását is részben az állami Eximbank gigahiteléből finanszírozták.

Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Róka László 

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.