Tarlós István főpolgármester vizsgálatot rendelt el a BKK és a T-Systems közötti üzletkötés ügyében. Azt viszont előre rögzítette: esze ágában sincs kezdeményezni a BKK-vezér, Dabóczi Kálmán felmentését az e-bérletrendszer körüli botrányok miatt. Azt mondta:
Nem fogom bizonyos körök nyomásának hatására meneszteni őt, az a gyengeség jele lenne részemről.
A vezetői bizalom ellenére az online jegyrendszer megvásárlására vonatkozó – az utóbbi napokban előkerült – dokumentumok és az előzmények arra engednek következtetni, hogy Dabóczi Kálmán döntései éppúgy hozzájárulhattak ahhoz, hogy a BKV járművein július 13-án 16 óra 15 perckor egy biztonsági szempontból gyenge szoftvert helyeztek üzembe, mint a Tarlós által kizárólagos felelősnek kikiáltott fejlesztő cég, a T-Systems Magyarország ténykedése.
Fedezet nem volt, az unióval fizettették
A helyzet megértéséhez érdemes néhány évet visszaugrani az időben: 2013-ban az akkor még Vitézy Dávid vezetése alatt álló BKK-nál döntötték el, hogy egy modern jegykiadóautomata-rendszert építenek ki, ami nagyban javíthatja az utazóközönség komfortérzetét a fővárosi tömegközlekedési eszközökön. A hivatalos papírokban csak TVM-nek (Ticket Vendig Machine) nevezett automatákra azonban a milliárdos tartozásokat görgető cégnél nem volt forrás.
Ennek fényében érthetővé válik, hogy a főpolgármester csütörtökön miért állította azt, hogy nem a BKK volt a finanszírozója a projektnek, hiszen a fedezet az általa vezetett fővárosi önkormányzat zsebében volt.
A BKK-nak mindent jóvá kellett hagyatni a fővárossal
A főváros és a BKK a TVM-projekt megvalósítására egy általánosabb címmel ellátott Fejlesztési megállapodást kötött egymással. Miután ez megtörtént, a közlekedési központ 2014-ben és 2015-ben két részletben közbeszerzést írt ki a TVM-ek beszerzésére és üzembe állítására.
A jegyautomaták beszerzésében azonban a BKK továbbra is csak „bonyolító” tényező maradt.
A fejlesztési megállapodásnak köszönhetően a Fővárosi Közgyűlés az elmúlt négy évben is rajta tartotta a kezét az ügyön, ebben az időszakban összesen hatszor módosították az alapdokumentumot: ötször a közgyűlés, legutoljára május 23-án a fővárosi önkormányzat tulajdonosi gazdasági bizottsága.
A 24.hu által összegyűjtött dokumentumok szerint máskor 100 ezer forintos tétel miatt, sőt helyszínváltoztatáshoz is Tarlósék engedélyét kellett kérni. Mi több, alig néhány nappal a bérletrendszer hirtelen megvásárlása előtt tíz darab, a tervezetteken felüli jegyautomata beszerzéséről és hálózatba illesztéséről is a főváros döntött.
Csak szándék volt, de az hirtelen valósággá lett
Az évek alatt keletkezett, egymásra épülő dokumentumok áttekintése után viszonylag pontosan rekonstruálható az is, hogy a T-Systems szoftvere hogyan került a BKK-hoz. Ezt a projektszerződéshez kapcsolódó módosítások részletesen elmesélik. Az automaták ügyében kialakult gyümölcsöző együttműködésre alapozva 2016 karácsonyán egy külön megállapodás is létre jött a két cég között. Ez volt az úgynevezett Műszaki Fejlesztési Szándéknyilatkozat, amelyben a BKK támogatásáról biztosította a T-Systems Magyarországot, hogy a jegyeladással kapcsolatban nyugodtan kezdjen további fejlesztésekbe. A BKK ugyanakkor kikötötte, hogy a szándéknyilatkozat nem egy jogi kötelezettséggel járó megrendelés. Ha az informatikai cég előáll valamivel, és az megfelel az elvárásoknak, akkor kötnek majd egy hivatalos megrendelésről szóló megállapodást, és akkor teremtik majd meg a fejlesztés megvásárlásához a fedezetet.
Ez alapján biztosra vehető, hogy az online bérlet szoftverének kifejlesztéséhez a T-Systems saját maga állt neki, és a vizes világbajnokság előtt toppant be vele a BKK-hoz.
Ő is éppen a vizes világbajnokság miatt tartotta jó ötletnek, hogy egy ilyen fejlesztéssel domborítson a vállalat. A megkötött szerződés kifejezetten a világbajnoksággal indokolja a beszerzés szükségességét. A BKK 13 ezer résztvevőt és az eseményre százezres nagyságrendben érkező turistaáradatot várt, és ezért azt gondolta:
a fővárosi közösségi közlekedés közlekedésszervezője köteles arról gondoskodni, hogy ezek a döntően külföldi személyek a FINA Világbajnokság időtartama alatt a közösségi közlekedés szolgáltatásait úgy tudják használni, hogy a Díjtermékeket a lehető legszélesebb körben, a nemzetközileg megszokott és bevett értékesítési csatornák mindegyikén meg tudják vásárolni.
A nemzetközi kényelmi sztenderdek nem jöttek be, helyette a magyar és a külföldi jegyvásárlók adatai kerültek veszélybe.
Teljes egészében átvették, fizetni kell
Baj van a főpolgármester pénzügyi érvelésével is, amelyben azzal igyekezett csökkenteni az ügy súlyát, hogy egyelőre nincs anyagi veszteség, mert senki sem fizetett még a T-Systemsnek. Ez azonban csak idő kérdése, hiszen Dabóczi Kálmán a szoftver üzembe helyezésének napján szabályszerűen aláírta az immár jogi kötelezettséget jelentő szerződést, a T-Systems pedig leszállította a szoftvert és a jegyek ellenőrzésére szolgáló eszközöket.
Megkérdeztük a BKK-t, miért nem fordult Dabóczi Kálmán, illetve a BKK az e-jegy rendszerről szóló szerződés aláírása előtt a Fővárosi Közgyűléshez jóváhagyásért, miközben korábban több módosítás alkalmával is megtette ezt, továbbá azt is, kért-e, és ha nem, miért nem, független auditot az e-jegyrendszerről a működésbe lépése előtt a BKK. Kérdéseinkre a cég azt válaszolta: „A BKK online értékesítési rendszerének bevezetése alatt kialakult helyzet tisztázására Tarlós István főpolgármester átfogó vizsgálatot rendelt el. A témával kapcsolatban a vizsgálat lezárásáig nem tudunk információt adni.”
A történetben az is furcsa, hogy az immár bűnbánó T-Systems bejelentette, hogy „saját költségen” új szoftvert fejleszt. Ha ugyanis elismerik, hogy nem tudták időre (július 13.) leszállítani a működőképes terméket, akkor a rájuk is jogi kötelezettségeket rovó aláírt szerződés szerint kötbért kell fizetniük. A szerződés szerint, amennyiben a T-Systems késik a teljesítéssel, akkor naponta 50 ezer forint kötbért köteles fizetni a BKK számára, ha nem sikerül a rendszert augusztus 10-ig elindítani, akkor további 5 millió forint megfizetését követően a BKK elállhat a szerződéstől.
Külön érdekesség, hogy a szerződés a Lázár János vezette Miniszterelnökséget is belekeveri az ügybe: „A Megrendelő fenntartja magának a jogot arra, hogy a módosítást utólagos szabályossági vizsgálatra megküldje a Miniszterelnökség Közbeszerzés-felügyeleti Főosztálya részére. Erre az utólagos szabályossági vizsgálatra azért lehet szükség, mert a Fő Projektszerződés részét képező Vállalkozási Szerződés finanszírozására a Megrendelő Európai Uniós támogatási forrást vett igénybe.”
A 24.hu megkereste a Miniszterelnökséget, hogy a botrány után kértek-e tőlük szabályossági vizsgálatot, de a tárca szerint csak akkor lenne szerepe, ha a nyertes cég kiválasztása körül vita alakulna ki.
Kiemelt kép: MTI/Marjai János
