Másfél éve zárult a program, amire Makó és a környező 16 település összesen 3,7 milliárd forintot költött, ebből 600 millió volt a belügyi tárca által nyújtott önrész, a többi uniós támogatás. 48 ezer háztartáshoz terveztek eljuttatni az európai elvárásoknak megfelelő csapvizet, ehhez képest tiszti orvosi szolgálat szerint a víz ihatatlan, olyan baktériumokkal is fertőzött, amelyek korábban nem voltak jelen a csapvízben.
Az önkormányzatok átvették a beruházást, azt remélték, a kivitelezők majd orvosolják a problémát. Egy független igazságügyi szakértő is komoly vállalkozói mulasztásokat tárt fel, most pedig Lázár János a hódmezővásárhelyi Rádió 7- nek azt mondta, nem tudja, börtönbe mennek-e ezért néhányan, de abban biztos, hogy megérdemelnék. A Délmagyarország szerint a miniszter bűnnek nevezte az ott élőkkel szemben a településeken kialakult helyzetet.
Két lehetőség van. Az egyik, hogy elköltünk még legalább egymilliárd forintot (fertőtlenítésre, szűrőkre), és december 31-ig lesz talán iható ivóvíz, ami egyáltalán nem biztos. A másik, hogy tudomásul vesszük, használjuk a régi rendszert, és ez a 17 település visszafizet 3,7 milliárd forintot. Erre a lehetőségre is fel kell készülni. Ha ezeknek az embereknek vissza kell fizetni 3,7 milliárd forintot, ezek a települések mind csődbe mennek.
Mivel a megépített új ivóvízhálózat nem tud iható vizet produkálni, így – bár elköltötték a 3,7 milliárd forintot – továbbra is a régi rendszeren érkezik Makóra és a 16 többi településre az ivóvíz, ami azonban hosszú távon ártalmas az egészségre.
