Kazáncsere: százezrek spórolhatják meg a 400 ezres kiadást

Csütörtökön írtuk meg, hogy van egy újfajta kazán, amellyel olcsóbb lehet az EU-s rendeletnek megfelelő kazáncsere. A cikkhez nagyon sokan hozzászóltak, és rengeteg kérdés fogalmazódott meg, ezért döntöttünk úgy, hogy visszatérünk a témára és igyekszünk közérthető válaszokat adni mindenkinek.

A Szerelvénybolt Kft. (épületgépészeti áruházlánc) tulajdonosát kértük meg, hogy segítsen ebben. Patonai Roland elmondta, ők is rengeteg telefont kaptak az elmúlt napokban – a legtöbből az derült ki, hogy sokan nyílt égésterű készülékekkel szeretnék megoldani az uniós rendelettel előírt kazáncsere problémáját. Ez azonban lehetetlen. De ne szaladjunk ennyire előre! Először tisztázzuk az alapfogalmakat.

Kazánegyszeregy

A szakember szerint alapvetően kétféle gázkazán létezik:

• nyílt égésterű és
• zárt égésterű.

A nyílt égésterű készülékek a lakás belsejéből szívják el az égéshez szükséges oxigént, míg a zárt égésterűek a lakáson kívülről.

A nyílt égésterű kazán legfőbb ismérve, hogy kéményes (kéménybe kötött). Létezik belőle gyűjtőkéményes (társasházakban jellemző a gyűjtőkémény, amire lakásonként csatlakoznak rá) és normál kéményes (családi házakban). Amíg üzemképesek, addig használhatóak. (Az EU-s előírás az, hogy legalább 86 százalékos hatásfokkal működjön a kazán.)

Gyártanak még nyílt égéséterű kazánokat, de ezeket már csak társasházak gyűjtőkéményébe lehet bekötni. Ezért jelentek meg a nyílt égésterű 24 kW-os kombi kazánok, amelyek ErP jelölést kaptak. Ezeken a készülékeken korszerűsítették, amit lehet, például modulációs szivattyút tettek bele és az ErP-nek megfelelően ellátták energiatanúsítvánnyal.

Ha elromlik a nyílt égésterű kazán, akkor ahelyett kondenzációsat kell felszerelni (kivétel, ahogy írtuk, a társasházakban, ahol egy ideig még a nyílt égésterű ErP-s készülékeket is fel lehet tenni). Családi házaknál nincs kivétel, csak kondenzációs kazánt lehet felszerelni, és ehhez a kéményt is át kell alakítani, ami meglehetősen költséges.

A zárt égésterű kazánoknál osztott rendszeren keresztül megy a füstgáz elvezetése – ez tulajdonképpen egy a falon, vagy függőlegesen, a tetőn át kivezetett kéménycső, ami szintén lehet gyűjtő (társasházak) vagy normál (családi házak). A kazán, illetve a kéményrendszer pedig kétféle lehet:

• turbós kazánoknál a belső kéménycső alumíniumból készült,
• kondenzációs kazánnál a belső kéménycső műanyagból készült (=kondenzációs kéményrendszer).

A szabályozás feltételei szerint csak a kondenzációs kazánok felelhetnek meg az EU-s előírásnak, a turbósok nem. Turbósból újat már szintén nem gyártanak, de a meglévő készülékeket még lehet használni. Ha viszont a turbós készülék elromlik és nem javítható, akkor helyette kondenzációs kazánt kell beépíteni.

Mivel a kéményrendszer is más a két készüléknél, ha a turbós készüléknél cserére van szükség, akkor nemcsak magát a kazánt kell lecserélni, hanem a kéményrendszert is. Ami azért lehet gond, mert mint írtuk, a kéménycsere elég drága: dupla annyi költséget jelenthet, mint maga a készülék.

(Laikusok úgy nézhetik meg, hogy milyen a kazánjuk, hogy megmérik a kéménynyílás átmérőjét: a 13 cm-es nyílt égésterű, a 10 cm átmérőjű, illetve osztott csövű zárt égésterű.)

Költségtakarékos öszvérmegoldás

A csütörtökön megjelent cikk a zárt égésterű, turbós készülékek lecseréléshez mutatott be olyan alternatív megoldást (egy CE minősítéssel rendelkező új készüléket), amelynél nincs szükség kéménycserére, és emiatt összességében pénzt takaríthatnak meg a fogyasztók. Társasházakban és családi házakban is alkalmazható. Az új készülék tulajdonképpen egy olyan kondenzációs kazán, amelynél maradhat az a turbós kazánnál használt (a falon vagy tetőn át kivezetett) osztott kéménycső, amelynek a belső csöve alumíniumból készült.

Vagyis az újdonságként bemutatott készülék valójában egy öszvérmegoldás, kvázi harmadik lehetőség a zárt égésterű kazánok között, olyan, ami megfelel az EU-s rendeletnek:

• kondenzációs kazán, turbós kéménnyel.

Ezt kell tudni a cseréről

A készülék cseréjét, az új turbós kéményű kondenzációs készülék bekötését olyan szerelő végezheti el, akinek van egyszerűsített gázkészülékcserére engedélye. (Kéményseprői engedély nem kell a beüzemeléshez.) A szerelőnek jelentenie kell a gázszolgáltató felé, hogy készülékcserét hajtott végre, valamint, hogy az új készülék mindenben megfelel az előírásoknak. Az adminisztrációval együtt nagyjából egy hétig tart egy csere. (Összehasonlításul: ha egy zárt égésterű turbós vagy nyílt égésterű kazán helyett kondenzációs kazánt tesznek fel kéménycserével, akkor akár két hónapot is igénybe vehet az adminisztráció.)

Jelenleg a zárt égésterű, turbós kazánok lecseréléshez a bemutatott „BIASI TURBO” nevű kondenzációs ErP kazán az egyetlen olyan kondenzációs kazán, amely kéménycsere nélkül felszerelhető, de mint Patonai Rolandtól megtudtuk, több gyártó is készül hasonló kazánokkal, amelyek heteken belül kijöhetnek. Vagyis lesz választék.

A kazáncsere szempontjából mindegy, hogy csak fűtőkazánról van-e szó, vagy kombikazánról (amely meleg víz készítésére is alkalmas, átfolyós vagy tárolós rendszerben). A csak vízmelegítésre használt gázkészülékekre pedig nem vonatkozik a kazáncsere-rendelet.

Csak átmenetileg lehet megspórolni a kéménycserét

A fő szabály az, hogy a meglévő készülékeket lehet használni, amíg működnek, illetve meg tudják azokat javítani. Tehát amíg üzemképesek, addig nem muszáj cserélni őket. Viszont, ha elromlanak, akkor a fentiek szerinti új készülékeket lehet csak beszerelni.

Ahogy Patonai Roland fogalmazott, a turbó kondenzációs kazánnal, amit ajánlottak a csütörtöki cikkben tulajdonképpen időt lehet nyerni, ha valakinek most nincs pénze a kéménycserére. Amíg ezek működnek (10-15 évre lehet számítani), addig megúszható a kéménycsere költsége. De aki gázzal fűt, annak előbb-utóbb a kéményt is le kell majd cserélnie – vagyis csak átmenetileg lehet megspórolni a kb. 400 ezer forintos költséget.