Melyek az év legjobb banki termékei? Hétfőn este kiderült, amikor kiosztották az első Bankmonitor-díjakat. A kiválasztáshoz 40 bank és befektetési tanácsadó mintegy 4 ezer pénzügyi termékét vizsgálták meg 15 kategóriában, és rangsorolták, méghozzá hangsúlyozottan objektív szempontok alapján. A Bankmonitor.hu ügyvezető igazgatója, Sándorfi Balázs elmondta, minden termékkategóriában A legjobb (lakossági) bankszámlánál például egy átlagos, 162 ezer forintos munkabér jellegű jövedelemmel rendelkező ügyfelet vettek alapul, aki többek között két eseti átutalást hajt végre egy hónapban, kétszer vesz fel készpénzt, ötször vásárol kártyával. (A részletes feltételeket a Bankmonitor-díj oldalán találja.) Azt keresték, hogy számára a január-szeptember között elérhető banki termékek közül melyik jelentette a legalacsonyabb havi költséget idén.
Jelentős különbségek lehetnek
S hogy mennyire nem mindegy, mit választunk, ha arról van szó, hova tegyük a pénzünk? Mint Sándorfi Balázs megemlítette, pl. a lakossági bankszámlák költségei között évi 10-20 ezer forint is lehet a differencia, míg a rövid kamatperiódusú lakáshiteleknél átlagos hitelösszeg (8 millió forint) esetén havi szinten akár 14 ezer forint, évente 170 ezer forint, a teljes futamidő alatt (15 év) pedig akár 2,5 millió forint is lehet az eltérés.
A Bankmonitor egyébként éppen azzal a céllal jött létre 2012-ben, hogy a hazai piacon elérhető pénzügyi termékeket közérthető formában és objektív módon hasonlítsa össze a lakosság és a kisvállalati ügyfelek számára. A Bankmonitor-díj is ehhez a koncepcióhoz igazodik: a különböző banki termékek közti eligazodást segíti azzal, hogy kiemeli a január és szeptember közötti időszakból a tartósan legkedvezőbb konstrukciókat.
Így nézett ki a díj:
És íme, a díjazottak:
Hiánypótló
A díjkiosztó szünetében beszélgetve azt szűrtük le, hogy a bankok és pénzügyi szolgáltatók fontosnak tartják a megmérettetést. Többen is mondták, hogy Magyarországon kevés hasonló tájékozódási pont van, ami az ügyfeleknek objektív támpontot jelenthet. Volt aki úgy fogalmazott, multiként az anyavállalat felé is jó lesz bemutatni, hogy milyen sikert ért el a magyar leányvállalat.
Az is kiderült, hogy a pénzügyi szolgáltatók nagyra értékelik a Bankmonitor azon törekvését, hogy az ügyfelek számára összehasonlíthatóvá teszik a különböző pénzügyi szolgáltatásokat, ezzel megkönnyítve a választásukat.
A díjak átadása közben előadásokat is hallgathattunk – téma a pénzügyi digitalizáció volt, ennek lehetőségei, jogszabályi korlátai. Jó néhány felvetés is elhangzott arra, mit lenne érdemes másképp csinálniuk a bankoknak, ha versenyben akarnak maradni mint szolgáltatók a dinamikusan fejlődő online térben.
Szükség lesz még egyáltalán bankfiókokra?
Felmerült az is, hogy vajon az emberek mennyire igényelnék, hogy teljes mértékben online intézhessék banki ügyeiket. A Bankmonitor kutatása szerint az ügyfelek majdnem 50 százaléka szívesen venné ezt, és csak 25 százalék ragaszkodna a bankfiókokhoz.
Ami talán meglepő: 61 százalék még egy online lakáshitelre is igent mondana (ha megfelelő a tájékoztatás). Sőt, mint kiderült, a válaszolók fele külföldi online banki szolgáltatást is igénybe venne.
Hatalmas versenyben kell helyt állniuk a bankoknak
A McKinsey irodavezető partnere, Jánoskuti Levente előadásából megtudtuk, hogy nem elsősorban a fintech cégek (pénzügyi technológiai/informatikai startupok) a bankok fő kihívói, hanem azok a nem-banki nagyvállalatok, például technológiai cégek, illetve azok a pénzügyi intézmények, amelyek a digitalizációhoz korán alkalmazkodnak.
A W.UP ügyvezetője Bodnár Béla pedig azt emelte ki, hogy a bankok sokat tanulhatnak az e-kereskedelemben járatos cégektől. Ezt úgy értette, hogy például ma már nem terméket kellene értékesíteniük, hanem adott élethelyzetekre komplex megoldásokat.
Már nem sokáig lesz álom az online bankszámlanyitás
A DLA Piper partnere, Nemescsói András és a Magyar Nemzeti Bank igazgatója, Gabler Gergely előadása a hazai és nemzetközi szabályozási környezetről szólt. Világossá vált, hogy a jogszabályok Magyarországon ma még nem teszik lehetővé, hogy teljes egészében online nyithassunk számlát, ma még szükséges a személyes azonosítás is. Magyarul mindenképpen be kell mennünk a fiókba.
Más országokban ezen már túlléptek – az azonosítás megtörténhet például kiegészítő dokumentumokkal, videóchaten, vagy e-aláírás használatával, illetve ezek kombinációival. A jövő pedig az arcfelismerésé lehet. Az európai trendek egyértelműek: az online számlanyitás ma már egyre több országban elérhető. És mivel az internetet nem lehet megállítani az országhatároknál, ezért Gabler Gergely szerint a szabályozás és a felügyelet terén is nemzetközi megoldásra van szükség.