Kedden kihírdették a felvételi ponthatárokat, az Eötvös Loránd Tudományegyetemre akart bejutni minden 5. felvételiző, összesen 22 694-en, közülük 8278 fel is vettek.
Ez első ránézésre nagyon magasnak tűnt, ezért megkérdeztük a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnökét Mendrey Lászlót, mi lehet az oka annak, hogy egy tanárszakhoz kellett a legmagasabb pontszám:
Ez a szám valóban irreálisan magas. Ennek az lehet az oka, hogy a kormány meghirdette: a legkiválóbbaknak kell a pedagóguspályára menni. De ez önmagában nem elég, megfelelő képzés és megfelelő fizetés kellene ahhoz, hogy ez a törekvés megvalósuljon. A megoldást az egész rendszer átalakításában kellene keresni, mondta.
33 évesen kiderül, hogy alkalmatlan
Szerinte a pedagógus életpályamodell ma nem megfelelő.
Tegyük fel, valaki 18 évesen elkezdi az ELTE-n a biológia-fizika tanár szakot. 24 évesen kikerül az egyetemről – az általános iskolai tanároknak 4+1, a középiskolai tanároknak 5+1 évet kell tanulniuk, a +1 év a szakmai gyakorlatot jelöli -, utána még két év gyakornokság következik. Vagyis 26 évesen kezdhet el rendesen dolgozni, és az is elképzelhető, hogy ekkor derül ki, alkalmatlan a tanári pályára. Rosszabb esetben viszont még az is megtörténhet, hogy 33 évesen kell új pálya után néznie.
Ez pedig ennek a törvénynek köszönhető:
„A Pedagógus II. fokozat elérését megcélzó minősítési eljárásra azok, az alábbi feltételeknek megfelelő, jelenleg Pedagógus I. besorolású pedagógusok jelentkezhetnek, akik:
- pedagógus-szakvizsgával és legalább 8 év szakmai gyakorlati idővel, vagy
- legalább 26 év szakmai gyakorlati idővel, vagy
- magasabb vezetői vagy vezető megbízással és legalább 8 év szakmai gyakorlati idővel rendelkeznek.”
Az alkalmatlanságnak normális esetben a képzés során kellene kiderülnie, a gyakornokságot pedig a képzés idejébe kellene beleépíteni, mondta a 24.hu-nak a PDSZ elnöke.
Nahalka István oktatáskutató lapunknak elmondta,
a biológia, egy másik természettudományos szakpárosítással mindig “elitnek” számított a tanárszakok között, mindig magasabb volt e szakokra a felvételi ponthatár. Kifejezetten a biológia-fizika szakkal az a helyzet, hogy e szakpárosításra a meghirdetett felvételi létszám 1 és 5 között van az ELTE-n, vagyis nagyon kicsi. Az olyan tanári szakpárosításokra, amelyeken az egyik szak a biológia, mindig nagyobb volt a túljelentkezés. Nem ismerem ugyan a jelentkezők számát, de valószínű, hogy most is ez volt a helyzet.
Kiégett pedagógusok
Az ország első számú pedagógusképző intézményén, az ELTE-n, a felvettek negyede, vagyis 2240 diák a pedagógusképzésben kezdi meg tanulmányait, köztük 1031-en mint leendő tanítók. Az osztatlan tanárszakokra felvettek száma idén is növekedett: 2016-ban 579-en iratkozhatnak be.
Pedagógusokra nagy szükség van. Főleg annak tükrében, hogy a tanárok 60-65 százaléka nemsokára eléri a nyugdíjkorhatárt. Azt is látni kell, hogy sok esetben kiégett pedagógusokkal van dolgunk. Fontos lenne az is, hogy akik elkezdik valamelyik tanárképző szakot, ők a pályán is maradjanak. Nincsenek pontos adataim arról, hogy hány százalék vált szakmát még mielőtt elkezdene tanárként dolgozni, de személyes tapasztalatom szerint nagyon kevesen. Ez annak is köszönhető, hogy például egy pedagógus diplomával sok más kompetenciára is szert tesznek a fiatalok, amikkel könnyen, más szakmában is el tudnak helyezkedni.
Nahalka úgy látja, a jelentkezési létszám növekedése betudható annak, hogy lehet az az évfolyam, amelyből a legtöbben jelentkeztek (18 évesek) valamivel népesebb, mint az előző. Ennél fontosabb ok lehet viszont szerinte, hogy tavaly is csökkent a felsőoktatásba felvettek száma az előző évhez képest, vagyis többen nem jutottak be azok közül, akik szerettek volna tovább tanulni.
Közülük sokan jelentkezhettek idén újra, ami növelte a jelentkezők számát. De valójában a számok közötti különbségek nem nagyok, ilyenekből, különösen egy alkalom esetén, nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, mondta.
Mennyit ér egy BA diploma?
A jó tanár a diák egész életpályájának meghatározó eleme, ezért értéke felbecsülhetetlen. Mégis egy amerikai tanulmány azt írta, egy jó pedagógus átlagosan több millió forinttal emelheti minden diákjának, és több tízmillióval minden osztályának életpályája-jövedelmét, áll egy korábbi tanulmányban, amit Harvard és a Columbia egyetemek kutatói publikáltak az American Economic Review-ban.
De mennyit ér egy tanári diploma Magyarországon?
A pedagógus pálya megbecsülése évek óta alacsony és bármennyire is szeretném azt mondani, hogy ez az utóbbi időben pozitív irányba változott, nem tudom. Az, hogy megemelték a tanárok fizetését, csak egy dolog. Közben az iskolák állapota olyan amilyen, rosszak a feltételek. Így viszont nem lehet sem minőségi munkát elvárni, sem végezni, véli Mendrey.
Nahalka szerint viszont nincsenek kellően részletes kutatások ebben a témában.
Azt tudjuk, hogy felsőoktatásban szerzett diplomával (bármilyen is az) jóval könnyebb elhelyezkedni minden más végzettséghez viszonyítva. Ma már lényegében ott tartunk, hogy a felsőoktatásbeli végzettség sem jelenti, nem is jelentheti azt, hogy a végzett fiatal azonnal az elhelyezkedésekor “teljes fegyverzetben” képes a munkahelyi feladatait ellátni. Hosszabb rövidebb, és persze eltérő intenzitású további tanulásra, munkahelyhez való alkalmazkodásra van szükség. Ha ezt a tendenciát komolyan vennénk, és a munkaadók a fiatalok felvétele után tudatosan formálnák meg az éppen akkor elhelyezkedettek tevékenységét, akkor kiderülne, hogy az alapképzés is tud megfelelő alapokat adni. Kérdés természetesen, hogy az alapképzés tényleg megfelelő alapokat ad-e?
Állítja, ebben is lehetnek súlyos hiányosságok. Vagyis ha valahol az a tapasztalat, hogy egy BA vagy BSc képzésben részt vett fiatal munkába állítása gondokat jelent, az több dolognak is betudható lehet:
- Elképzelhető, hogy a munkaadó olyasmit vár el, olyan kész, azonnal alkalmazható tudást, amit ma már nem is lehet biztosítani.
- Lehet, hogy azért van baj a fiatal pályakezdő alkalmazása során, mert eleve nem volt megfelelő a fiatal felkészülése, gyenge tudással hagyta el a felsőoktatási intézményt.
- Az is előfordulhat, hogy a BA, vagy BSc képzés gyenge színvonalú volt.
Az oktatáskutató szerint e három ok egyike sem jelenti azt, hogy maga az alapképzés, mint “intézmény” rossz lenne. Mint mindent, ezt is lehet jó és rosszul is csinálni a hallgatónak és az intézménynek is.
Képek a 2016-os ponthatáros partiról, Pál Anna Viktória, 24.hu
