A Nemzetgazdasági Minisztérium javaslata szerint az eddigi szakközépiskolákat mostantól szakgimnáziumoknak hívnák, az eddigi szakiskolákat pedig szakközépiskoláknak.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma elkészítette a szeptembertől bevezetendő kerettantervet, ami drasztikus változást hozna az eddigi szakközépiskolák természettudományos oktatásában. Az ezekbe az intézményekbe jelentkezőknek már középiskolai tanulmányaik legelején el kellene dönteniük, hogy mivel szeretnének foglalkozni, miután végeznek.
Ha pedig a döntésük hivatalossá válik, a diákok ehhez mérten tanulnak majd reál tárgyakat. Tehát, ha például valaki úgy határozott, vegyész szeretne lenni, csak kémiát, míg a jövő gépészei csak fizikát tanulnak majd, a kereskedelmi szakmát választók pedig egyiket sem.
Döntsd el, mit akarsz, eszedbe se jusson meggondolni magad!
A terv több sebből vérzik. Illetve nehéz találni olyan pontot benne, amiből nem. Egyrészt hogyan kényszeríthetnénk rá egy alig 14 éves fiatalt, hogy döntse el, mivel szeretne foglalkozni hátralévő életében? De tegyük fel, hogy van olyan 14 éves, aki annyira érett, hogy már ekkor tökéletesen látja, mi szeretne lenni, ha nagy lesz. Már ilyen fiatalon molekula-modelleket pakolgat össze a szobájában, és arról álmodik, egyszer ő kapja a kémiai Nobel-díjat. Megtanul mindent kémiából, a teljes tananyag a kisujjában lesz. De mi van akkor, ha 18 évesen rájön, inkább vendéglátós szeretne lenni. Vele akkor mi lesz?
A másik, hogy ilyen szinten korlátozni, mit tanuljanak az egyes pályára készülő diákok, teljesen abszurd. Maradjunk a vegyészreménységnél. Szép és jó, hogy kémiai ismereteit a végtelenségig elmerítheti, de a probléma az egyrészt, hogy a rengeteg kémiai fogalom megértése teljes mértékben lehetetlen alapvető fizikai ismeretek nélkül. Ezt ki fogja neki megtanítani? A kémiatanár? Amikor így is alig van idő a tananyag átadására a vészesen kevés óraszámok miatt? Nem tűnik túl járható útnak.
Hamar jön majd így az első egyetemi egyes
Másrészt nagyon rosszul fog esni a diáknak az első fizika zárthelyi az egyetemen. Ha vetünk egy pillantást az ELTE kémia szakának mintatantervére, akkor a következő tárgyak jönnek szembe: fizika, fizikai kémia, kvantummechanika. Lehet akármilyen kifogástalan a kémia tudása a delikvensnek, ha fizikai ismeretei
De mit is jelent ez az átalakítás számokban? A diákok mostantól heti 12-15 órában tanulnának szakmai tárgyakat – az eddigi 6-11 helyett -, 22-23 órában úgynevezett közismereti tárgyakat. Arról sem szabad elfeledkezni, mennyi diák tanul szakközépiskolában: a KSH két évvel ezelőtti adatai szerint a középiskolák diákjainak 40 százaléka, azaz majd’ 200 ezer gyerek tanult akkor szakközépiskolákban. Ez hatalmas szám, tekintve, hogy ezekből az intézményekből is kerültek ki műszaki vagy természettudományos felsőoktatási képzések kiváló hallgatói.
Lendítsük fel a természettudományok helyzetét! Ne, mégse.
Az, ami most történik, teljes mértékben kontraproduktívnak tűnik. Az elmúlt években ugyanis a kormány rájött arra, hogy ideje észbe kapni, mivel néhány év múlva nem lesz, aki természettudományos tárgyakat tanítson a diákoknak. Hiszen nézzünk körbe: ismerünk bárkit, aki ismer valakit, akinek vannak olyan ismerősei, akik hallottak már olyanról, hogy valaki fizika/kémia/biológia tanár akar lenni mostanában? Aligha.
Így úgy tűnik, hogy a szakközépiskolás képzések ilyen irányú módosításának kezdeményezői és a tanárképzés fellendítéséért törekvők nem nagyon egyeztethettek előre, mivel ezek a tervek úgy oltják ki egymást, ahogy kell. Ha nagyon szeretnénk az ördögöt a falra festeni, mondhatnánk, hogy a kormány jelenlegi politikája alapján úgy tűnik,
Az pedig már csak zárójeles megjegyzés: véletlen lenne, hogy épp akkor csökkentik le drasztikusan a természettudományos tárgyak óraszámait, amikor vészesen fogynak az iskolákban ezeket a tárgyakat oktatók, és alig van utánpótlás? Furcsa egybeesés.
A diákok sem értik, mire jó ez az egész
Nem véletlen, hogy a még érettségi előtt álló diákok nem örülnek ezeknek a változásoknak. Nagy Boglárka, egy soproni szakközépiskola diákja azt mondta a 24.hu-nak, ő sem tartja jó ötletnek a tervezett átalakításokat.
Szerintem eléggé aggasztó, amire most készülnek
A lány abszurdnak tartja, hogy ezek alapján egy szakközépiskolából már nem is kerülhetnének ki orvosok, hiszen ahhoz mindenképp kémiai és biológiai ismeretek is szükségesek.
Felháborítónak tartom az óraszámok csökkentését
– teszi hozzá.
Jó ez az alaptanterv, kár, hogy már alig vonatkozik valakire
Ez az Orbán-kormány legsúlyosabb és legveszélyesebb oktatáspolitikai intézkedése
– mondta Nahalka István oktatáskutató a 24.hu-nak.
Kifejtette, hogy a kormány által annyiszor büszkén emlegetett Nemzeti Alaptantervből eddig is ki voltak zárva a szakiskolások, ami körülbelül a diákok körülbelül 25 százalékát jelentette. A jelenlegi állás szerint a szakközépiskolák tantervének ilyen irányú módosításával elérnék azt, hogy az alaptanterv már csak a középiskolások nagyjából 30 százalékára lesz érvényes.
A szakközépiskolás diákok így elesnek attól a lehetőségtől, hogy a gimnazistákkal egyenrangú esélyekkel jussanak be a felsőoktatásba
– mondta Nahalka.
Azt is hozzáteszi, hogy ez a változás most ugyan csak a diákokat érinti, hosszútávon viszont a teljes társadalom természettudományos műveltségére is hatással lesz.
Ez az egész nemcsak az Európai Unió törekvéseinek, még a kormány törekvéseinek is ellentmond
– folytatja, utalva arra, hogy éppen most indult növekvésnek a természettudományos tanárszakokra jelentkezők száma.
Megkérdeztük az oktatáskutatót Palkovics László tervéről is, miszerint a természettudományos tárgyakat mostantól integráltan, egy “science” nevű tárgy alatt oktatnák. Nahalka azt mondja, ő támogatná az ilyen átalakításokat, de ezeket csak megfelelő előkészületek után lehetne bevezetni, nem pedig ilyen hirtelen, egyik pillanatról a másikra.
Elmondta, a természettudományos és a műszaki képzés ilyen visszaszorítása egyszerűen
