Sérti a tisztességes eljáráshoz való emberi jogot a Fővárosi Főügyészség vádirata és hozzáállása a Tarsoly Csaba és tíz társa ellen folyó, a magyar gazdaság- és jogtörténet eddigi legnagyobb banki csalása ügyében – az Átlátszó értesülései szerint egyebek mellett erre jutott a tárgyalás előkészítésekor a Fővárosi Törvényszék. A határozat szerint a vádirattal – amelyet tárgyalás-előkészítő tanácsülésen “szedtek ízekre” április elején – gondok akadtak, így az ügyészek 60 napot kaptak, hogy pótolják a hiányosságokat.
„A pótlólag megküldött elektronikus adatok vizsgálata alapján a törvényszék megállapította, hogy azok gyakorlatilag áttekinthetetlenek, közöttük számos, a törvényszék előtt folyamatban lévő büntetőügyhöz bizonyosan nem kapcsolódó magánjellegű dokumentum, üdvözlet, zenefájl stb. is található” – írják. Csak a feljelentések 62 ezer (!) oldalt tesznek ki a bíróságra megküldött paksamétában, csakhogy nem derül ki, hogy melyik sértett esete melyik vádpontot alapozta meg. A bizonyítékokkal is problémája volt a büntetőtanácsnak. A vádirat tárgyi bizonyítékként szinte kizárólag nyomozati cselekményekről készült határozatokat és jegyzőkönyveket prezentált, csakhogy a vádiratból nem derül ki, hogy melyik bizonyíték mely cselekmény megtörténtét támasztja alá az ügyészek szerint. A törvényszék nehezményezi, hogy az ügyészség egyetlen elektronikus adathordozót sem csatolt a 226 kötetnyi nyomozati irathoz, illetve, hogy – bár arra törvény kötelezi – nem bocsájtotta a bíróság rendelkezésére az aktákat elektronikus formában, még felhívás ellenére sem (ezt az előkészítő ülésen pótolta az ügyész). Utólag kaptak ugyan 104 darab CD-t és DVD-t, illetve egy USB merevlemezt, de csak kvázi kölcsönbe: a tárgyalás után az ügyészség visszakéri az adathordozókat. Egyébiránt ezeken található az a milliós nagyságrendű fájl, bennük az oda nem illő tartalmak.
Az előkészítő ülésen a bíróság kérdésére az ügyész úgy válaszolt: azért nem lehetséges megjelölni, az adattengerből mi számít egyáltalán bizonyítéknak és mit támaszt alá, mert „a terheltek a nyomozás során nem tettek érdemi vallomást”, azt hogy később „a bizonyítékoknak milyen relevanciája lesz, az eljárás során jelölöm majd meg”. A bíróság szerint azonban ez az „improvizatív, ad hoc” hozzáállás sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményében és a magyar alaptörvényben rögzített tisztességes eljáráshoz való jogot, mivel a terheltek és a védők nem tudnak felkészülni a védekezésre. A bíróság hívta fel továbbá az ügyészség figyelmét – holott fordítva kellett volna történnie – hogy 5 procedúrában a nyomozást elkülönítették.
A törvényszék mindezen hiányosságok ellenére törvényesnek mondta a vádat, ugyanakkor – mint az fent olvasható – felhívta ügyészség figyelmét a hiányok pótlására.
Mint ismert, február elején jelentette be az ügyészség, hogy vádat emeltek Tarsoly Csaba és tíz társa ellen a Quaestor-ügyben, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények miatt. Ibolya Tibor fővárosi főügyész akkor, budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: a Fővárosi Törvényszékhez pénteken benyújtott, 1548 oldalas vádirat lényege, hogy Tarsoly Csaba és társai a mintegy 47 társaságból álló Quaestor csoport működtetése során, 2007-től bizonyíthatóan olyan bűnszervezetet hoztak létre, amelynek elsődleges célja a befektetők pénzének, értékpapírjainak eltulajdonítása volt.
