Egy tavaly szeptemberi – szokatlanul végződő – telefonbeszélgetése vetette fel annak gyanúját, hogy a beszélgetést lehallgatták. A beszélgetés másik résztvevője, Jávor Benedek a PM európai parlamenti képviselője erről így számolt be:
Amikor egy civil jogvédővel beszélsz telefonon, majd a vonal szakadozni kezd, és váratlanul elkezdi visszajátszani a beszélgetéseteket az elejéről, miközben az ember, akivel telefonáltál, felhív a másik telefonodon – na az priceless. (hallatlanul mulatságos – a szerk.) Én nem vagyok túl paranoid, és sok minden furcsaságot ráfogok a vacak roamingra meg a szolgáltatókra, de a szolgáltatók konkrétan nem rögzítik a beszélgetéseteket, tehát vissza sem tudják játszani. Másvalaki viszont ezek szerint rögzíti, és ez nem az első, nem is a második ilyen eset volt. Úgyhogy ha szabadna látnom a bírósági határozatot a lehallgatásom engedélyezéséről. Vagy az igazságügyminiszter hozzájárulását.”
A TASZ ügyvédje ezt követően a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét felügyelő miniszterektől, a belügyminisztertől, a Miniszterelnökséget vezető minisztertől és honvédelmi minisztertől kérte az eset kivizsgálását. A honvédelmi miniszter vizsgálata azt állapította meg, hogy az ügyvédet érintő titkos információszerzést a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat nem végzett. A másik két miniszter ugyanakkor arról tájékoztatta a jogvédőt, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és az Információs Hivatal sem gyűjtött jogellenesen információt.
A két utóbbi válaszban a hangsúly a jogellenes kitételen van. Eszerint a szolgálatok, ha végeztek megfigyelést, akkor az a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szabályainak megfelelően történt.
A TASZ ugyanakkor emlékeztet rá, hogy a múlt héten a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság kimondta, a miniszteri engedély alapján végzett titkos megfigyelés magyarországi szabályozása európai normákat sért.
Vagyis a megfigyelés, ha meg is felel a hatályos magyar törvényeknek, nem lehet jogszerű. Jogellenes, mivel a magánélethez való jog sérelmét okozza.
A TASZ szerint a megoldás kulcsa az Országgyűlés kezében van, amelynek a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelés törvényi szabályait összhangba kell hoznia az európai alapjogvédelmi minimumkövetelményeket érvényesítő ítélettel.
