Arról a településeknek az állammal kell tárgyalniuk.
Tarlós Istvánt sajtónyilatkozata végén nem lehetett kérdezni, ugyanakkor jelezte: Orbán Viktor kormányfő ígérete alapján januárban folytatódik a kormány és a városvezetés közötti egyeztetés.
A főpolgármester emlékeztetett, hogy az Országgyűlés által december 15-én elfogadott úgynevezett salátatörvény rendelkezik a helyi adókról, illetve a forrásmegosztásról szóló törvény módosításáról.
Ezek a módosítások elvileg a fővárosi tömegközlekedés működési finanszírozását hivatottak biztosítani – mondta.
A módosításokban foglaltak nem azt tartalmazzák, amit én kezdeményeztem, jelentette ki Tarlós István, majd úgy folytatta: a fővárosi tömegközlekedés 25 éves finanszírozási problémáját csak azon az áron “oldja meg” az új törvény, hogy a fővárosi önkormányzat többi kötelező feladatát teszi forráshiányossá.
Az állam a módosítással semmit nem tett hozzá az általa adott feladat ellátásához, hanem az eddigieknél is kevesebbel járul hozzá a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához – mondta Tarlós István, hozzátéve, hogy a 2016. évi elvonásnál jóval kevesebb a helyi iparűzési adó fővárosi részesedésének kismértékű, 1,5 százalékos emelése, de azt sem az állam adja többletként, hanem a kerületeknek eddig átadott kontingensből – a kerületi költségvetésekből – veszi el.
Mint mondta, ismeretei szerint nem történt meg a feladatok és források mértékének összehasonlítása. Az összes többi kivetett adóval pedig nem a főváros rendelkezik, a Budapesten befizetett személyi jövedelemadóból pedig aránytalanul keveset kap vissza.
Tarlós István kiemelte: ezzel az intézkedéssel a főváros költségvetésében 20,7 milliárd forint működési hiány keletkezik. Ezen kívül a módosított törvény figyelmen kívül hagyja a főváros nagyon indokolt, előkészített fejlesztési igényeit, illetve európai uniós pályázatai önrészeit.
Tarlós István közölte, Orbán Viktorral ezért a hétfői, hosszú egyeztetésen – bár tettek kisebb lépéseket – ebben a kérdésben nem egyeztek meg.
A fenti törvénymódosításban foglaltakkal Budapest főpolgármestereként nem értek egyet, nem fogadhatom el, és úgy gondolom, hogy a főváros kötelező feladatellátása elvárható állami finanszírozásának problémáját miniszterelnök úrnak sem sikerült egyelőre korrigálnia, fogalmazott Tarlós István.
Közölte, megegyeztek viszont abban, hogy az agglomerációs közlekedés finanszírozásával a jövőben nem foglalkozik a főváros. A törvény alapján ez nem is feladata – tette hozzá.
Tarlós István kifejtette: a Budapesti Közlekedési Központ és a szakminisztérium közötti korábbi megállapodásban foglaltak szerinti, a “Budapest 21” szerződés alapján megfogalmazott finanszírozás nem realizálódott, az agglomerációs önkormányzatok csak 0,6 milliárd forinttal járultak hozzá a költségekhez, így a fővárosnak a nem rá tartozó szolgáltatásból évi nettó 11 milliárd forint vesztesége képződött. Így erről a kérdésről az agglomerációs településeknek az állammal kell egyeztetnie és tárgyalnia a jövőben – mondta.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Nem minden elővárost vághat haza Orbánék döntése
Korábban megírtuk, az elővárosi közlekedés gerincét a HÉV és a buszjáratok alkotják. Szentendrét, Pomázt és Budakalász a H5-ös, Dunaharasztit, Szigethalmot, Tökölt, Szigetcsépet, Szigetszentmártont, Szigetújfalut és Ráckevét a H6-os, Kistarcsát, Kerepest, Mogyoródot és Gödöllőt a H8-as, Csömört pedig a H9-es HÉV szolgálja ki. E településeket a H6-os és H9-es vonalát leszámítva éjszakai buszok is kiszolgálják.
Az elővárosok és előfalvak zömét azonban nem kevés busz látja el éltető tömegközlekedéssel. Budán Solymár, Remeteszőlős, Nagykovácsi, Budakeszi, Budaörs, Törökbálint, Diósd, Pesten pedig Szigetszentmiklós, Gyál, Vecsés, Pécel, Fót és Dunakeszi is érintett az agglobuszok közlekedésében, több település közlekedése erre épül fel. Jellemző, hogy Budaörs és Törökbálint összefonódó tömegközlekedésének gerince 17 különböző számozású buszjáratból, három éjszakai buszból és egy, a városhatárig közlekedő villamosvonalból áll.
Budaörs beleáll
Pont Budaörs az a város, ami minden ilyen vita alkalmával hangoztatja, mekkora részt vállal az elővárosi tömegközlekedés rá eső részének finanszírozásából. Ezért megkerestük levélben az összes elővárosi önkormányzatot, ahova jár BKV-járat (Szigetcsépet és Szigetújfalut leszámítva, aminek honlapján nem volt e-mail cím megadva), hogy mennyivel szállnak be a hozzájuk közlekedő járatokba, és mi a véleményük Tarlós fenyegetéséről.
Wittinghoff Tamás budaörsi polgármester azt válaszolta, valóban nagyon nehéz helyzetbe kerülne a főváros, ha nem változna semmi Tarlós és Orbán Viktor tervezett december 21-i tárgyalása után. Ha leállnának a járatok, a kisebb települések, amiknek kevesebb a forrásuk, rosszul járnának, ellentétben Budaörssel.
Ez azonban Budaörsöt nem érinti és nem érintheti, hiszen mi ma is olyan összegben járulunk hozzá az agglomerációs közlekedés biztosításához, amely a költségeket bőven fedezi.
A polgármester szerint a város ősszel kötött 2022. június 30-ig szóló szerződést a BKK-val. Ha nem csúszik hiba a teljesítésbe, Budaörs 21 833 000 forint havi támogatást fizet, ami évi 261 996 000 forintot jelent. “Ezért az összegért más szolgáltatóval is meg tudnánk oldani Budaörs és Budapest között a buszközlekedés biztosítását” – tette hozzá Wittinghoff.
Erős nap a főváros életében
Ahogy arról korábban beszámoltunk, ma rendkívüli közgyűlést is tartott a főváros, egyetlen napirendi pont volt, a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról szóló rendeletet. Ez azt jelenti, hogy a fideszes képviselők által benyújtott előterjesztés elfogadásával a testület arról is döntött, hogy ha a Mahir Cityposter Kft. december 31-ig nem bontja el hirdetőoszlopait, akkor azt a cég költségére el fogják végeztetni.
A döntés szerint a jogellenes közterület-használat megszüntetése, az eredeti állapot helyreállítása érdekében felmerülő tulajdonosi közfeladatok ellátásával – így az előbbi feladattal – a Budapest Közút Zrt.-t bízzák meg.
