Az Eötvös Loránd Tudományegyetem megvizsgálja, milyen esküt tesznek a doktori címek elnyerésekor a hazai egyetemeken, és a nagyobb külföldi egyetemek milyen avatási ceremóniákat, esküket tartanak kötelezőnek – értesült az Index. Az ügy apropója, hogy júniusban Kende Judit, egy pszichológiából PhD-fokozatot szerzett hallgató lelkiismereti okokból nem volt hajlandó esküt tenni az alaptörvényre, és emiatt nem is kapta meg a doktori oklevelét.
Az ELTE rektori titkárságának tájékoztatása szerint a Doktori Szabályzatot az ELTE Szenátusa módosíthatja, a testület legközelebb szeptember végén ülésezik.
Kende Judit Szabó Mátéval, aTársaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogászával levelet írt az ELTE rektorának. A levélben azt írja: egyrészt szeretné eskütétel nélkül is megkapni doktori címét, másrészt azt akarja elérni, hogy az ELTE változtassa meg a doktori szabályzatát, és más ne kerülhessen hasonló helyzetbe. Érvelése szerint az ELTE doktori szabályzata ellentétes a felsőoktatási törvénnyel: a felsőoktatási törvény egy hosszú felsorolást tartalmaz a doktori cím elnyeréséhez szükséges feltétekről, ebben azonban az eskütétel nem szerepel.
Az ELTE doktori szabályzata szerint a a doktori fokozatot elnyert személyeket a rektor és a karok vezetői ünnepi ülésen avatják doktorrá, az eseményen való részvétel kötelező, a doktorjelöltek már az esemény előtt megismerik az eskü szövegét. A szabályzat csak azt rögzíti, hogy a rektor különös méltánylást érdemlő okból egyéni kérelemre engedélyezheti az egyéni avatást is azoknak, akik nem vesznek részt az eskütételen.
