Belföld
akta (Array)

Öt pontban herélték ki a jogállamot

Molnár Zoltán
Molnár Zoltán

bértollnok. 2015. 07. 21. 16:46

Érdekli, mire költi el a város pénzét a polgármester vagy miért Gipsz Jakab cégével szerződött az állami cég? Így akadályozzák meg mostantól, hogy megtudja az igazságot!

Októbertől hatályba lép az új infótörvény, innentől kezdve vért kell izzadni azért, hogy az ember hozzájusson közérdekű adatokhoz, magyarán megtudja, mire költi az ő saját pénzét a magyar állam, illetve kiket hoz helyzetbe a közvagyon elherdálására. Az új törvénynek eddig leginkább arról az aspektusáról beszéltek, hogy súlyos pénzekbe fog kerülni az adatok megismerése, de lesznek más akadályok is – áll a 444 cikkében.

Az anyag az eredettől indít: 2013-ban a TASZ pereskedett a trafikpályázatokért, amit nagyon nehezen tudtak csak kiadatni. Egy másik hasonló eset is volt, egy volt origós újságíró a Századvég-csoporttal kötött többmilliárdos szerződéseket szerette volna látni, de nem adták neki, jött a TASZ-os pereskedés. A kormány a szerzői jogvédelemre és az államérdekre hivatkozott, mert ezek stratégiai jellegű, döntés-előkészítő anyagok. Június 18-án a TASZ azonban megnyerte a pert.

Trócsányi László igazságügyi miniszter egy héttel később nyújtotta be a törvénymódosítási javaslatot, amiről már következő hétfőn szavazott az országgyűlés, sőt Áder János is sebtiben aláírta. A 444 szerint ez voltaképp bosszú a Századvég-ügyért. És akkor a főbb változások:

Az öt szörnyűség

Megszűnik az anonim adatigénylés, ami veszélyes és elrettentő erővel bírhat, ráadásul egy állami szerv nem kezelhet személyes adatokat tágabb jogkörben, mint amire szüksége van. Ráadásul az ismételt adatigénylésnek is vége, egy éven belül nem kérhetjük ki kétszer ugyanazokat az adatokat, akkor se, ha elsőre nem válaszolt az adatgazda. Ha a ténybeli alapok változnak, akkor már lehet újra próbálkozni.

 

És akkor a pénz: a fénymásolás és szkennelés költségét eddig is meg kellett téríteni az igénylőnek, mostantól viszont az adathordozót és a közfoglalkoztatottak munkaerejét is ki kell fizetnünk, hiába nem szolgáltatás, hanem kötelezettség ez. A TASZ szerint ennyi erővel az ember pénzt kérhetne azért, hogy elkészítse a saját adóbevallását, mivel az állami intézmények gazdálkodásának eleve nyilvánosnak kéne lennie. Majd miniszteri rendelet fogja meghatározni, hány ember hány órás munkájába kerül az adatok összeszedése, és ez mekkora költséggel jár.

Sokkal jogállam-ellenesebb, amit a szerzői jogi törvénybe rejtettek el, miszerint ha egy közérdekű adat szerzői jogvédelem alá esik, az adatgazda dönthet úgy, hogy csak betekintést nyújt abba. Ha egy külsős cég ad például tanácsot az államnak, az is szerzői jogvédelem alá eshet. Így az újságíró annyit tehet, hogy bemegy az intézménybe, és átnyálazza az esetenként több ezer oldalt (mivel fotózni, fénymásolni tilos lesz).

Mostantól bármire rámondhatják a cikk szerint, hogy döntés-előkészítő adat. Arra szoktak ilyen esetekben hivatkozni, hogy jelentősebb közérdek az, hogy az adott adat titkos maradjon, minthogy megismerhető legyen (pl. egy stratégiai állami cég költései). Eddig az adatgazdának meg kellett jelölnie, milyen döntés az, ami miatt nem adja ki az adatot, de mostantól ilyen nincs. Emiatt sokkal nehezebb lesz bíróságon is kikérni az adatokat, évekig húzódhatnak az ilyen perek. Szóval néhány joggal ismét szegényebbek lettünk.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.