Belföld
Deutsch Tamás (Array)

„Az interneten mindenki bevándorló”

Neményi Márton
Neményi Márton

ír, fotóz. 2015. 06. 26. 17:25

Rohasztja-e a nyelvet a Facebook? Magyar szó-e a lájk? A június az akkor most nagybetű? Deutsch Tamás és egy kormányzati háttérintézmény ilyeneknek jár utána.

Az internet nyelvét kezdte vizsgálni a konzultációfelelős Deutsch Tamás pedagógusokkal és a Magyar Nyelvstratégiai Intézettel, hogy aztán, ha úgy hozza a szükség, szabályozzák is az elfajzott netes nyelvhasználatot és lenyesegessék a vadhajtásokat. Hogy ez pontosan mit jelent, egyelőre nem tudjuk – mindenesetre meghallgattuk Deutsch miniszterelnöki megbízottat és az Intézet vezetőjét, Bencze Lóránt nyelvész professzort, miután a Miniszterelnökségen minikonferenciát tartottak az ügyben. Egyelőre annyit mondhatunk: valami lesz, a tudósok, akik úgy vannak vele, hogy a nyelvet jobb békén hagyni – tehát a nyelvészek nagy része – valószínűleg tiltakoznak majd, a kedves olvasó pedig jobb, ha már most elkezd figyelni a helyesírásra. (Az mondjuk ettől függetlenül is jó.) Lássuk.

Deutsch Tamás (Array)
Deutsch Tamás és Bencze Lóránt

A kormány tavaly ilyenkor állította fel a Magyar Nyelvstratégiai Intézetet, amely egyelőre kis csapattal, de (papíron) hatalmas ambíciókkal működik. Egyszerre mindent szeretne csinálni: kutatni, vizsgálni, rendszerezni, a nyelvváltozások trendjeit leírni, jósolni, a kormánynak tanácsot adni. Hogy konkrétan mit szeretne ezzel a kormány, azt azonban nem tudjuk. Annyi biztos, hogy a hivatal szerencsére tudományos intézetként értelmezi magát, azaz szó sincs Kerényi Imre tempójában levezényelt turbómagyar nyelvújításról, legfeljebb az furcsa, hogy Bencze egy kicsit összemossa a nyelvészetet – amely maga az ítélkezésmentes kutatómunka – és a nyelvművelést, amely különbséget tesz „káros” és „hasznos” jelenségek, folyamatok közt, előbbieket pedig eltűntetné. „A tét nagyobb, mint maga a nyelv” – így a professzor. „A nyelv jelenti azt, hogy valaki otthon érzi-e magát a világban, vagy nem.”

Az internet multikulturális világ, ahol nagyon különböző hátterű emberek állnak nagyon közvetlen kapcsolatban – indított erős politikai áthallással az igazgató, később pedig rátett egy lapáttal:

az interneten mindenki bevándorló,

„már nem olyan értelemben”, hanem arról van szó, hogy generációkként hatalmas különbségek vannak aközött, hogy ki milyen otthonosan mozog benne. A kultúrák találkozása pedig mindig feszültségeket szül – ha valaki ezt nem értené, az görgessen csak le bármilyen celebekről, bevándorlókról vagy bármilyen kisebbségekről szóló cikk kommentszekciójába, rögtön világos lesz. Az internet egyébként egyszerű eszköz, igaz, nagyon gyorsan változik, „az oktatás és a tudomány is csak kullog a valóság után – igaz, ez mindig így volt, de most nagyon feltűnő”.

Komment (Array)

És hogy mi köze ennek Deutsch Tamáshoz, aki nem nyelvész, és, mint mondta, még csak különösebben jó sem volt soha magyarból? Hát az, hogy sokan élcelődtek azon, hogy az internetes konzultációja „magyar internetről beszél”, ez pedig a kritikusok szerint baromság, internet van és kész, az pedig nemzetközibb már nem is lehetne. Pedig egyszerű: a magyar internet szerinte magyar emberek között és/vagy magyarul zajló írott (!) kommunikáció. Ideje tehát megvizsgálni és ha kell, helyre tenni, mit jelent, hogy néz ki az, hogy „magyarul”.

Deutsch Tamás (Array)

Amilyen rosszul hangzik ez, olyan megnyugtató a folytatás. Deutsch – egy professzorra hivatkozva – azt mondta,

a magyar nyelv köszöni, jól van,

bár vannak problémák, nyelvünk erős, „a leggazdagabban használt húsz-harminc nyelv közé tartozik”. Tegyük hozzá: a tudomány nem tudja értelmezni, mit jelent az, hogy egy nyelv gazdag – szókincs? igeidők? mondatszerkezetek? Ha pedig van gazdag nyelv, akkor van szegény is? A nyelvstratégák mindenesetre – egy a konferencián elhangzott körülményes hasonlattal élve – olyan parkként tekintenek a nyelvművelésre, amelyben nincsenek előre kijelölt utak, inkább bevetik fűvel és megnézik, merre tapossák le az emberek. Azaz hagyják, hogy alakuljon magától a nyelvhasználók igényei mentén.

Ha valami veszélyben van, az nem a nyelv, hanem a társadalom. A nyelv sosem rossz vagy jó, legfeljebb az ember, aki használja – tette helyre az ügyet Bencze Lóránt a Hír24-nek. A feladat az, hogy a kulturális ütközéseket valahogy tompítsák. A kezdeményezés – és úgy általában a Nyelvstratégiai Intézet – nem egy konkrét céllal jött létre, hanem, hogy „feltalálják a jövőt”, tehát például azt, hogy mivel foglalkoznak majd. Egy-két év múlva okosabbak lesznek, „egyelőre nagyon nehéz nekem interjút adni”. Az biztos, hogy „íróasztal mellől tanácsot adni nem akarok, abból mindig baj lesz”, megkérdeznek hát mindenkit, még az internetező óvodásokat is.

Deutsch szerencsére mondott egy konkrét példát is: neki nagyon nem tetszik, hogy a számítógépe automatikusan kijavítja a dátum részeként, tehát pont után írt hónapot, így:

2015. Június 26.

Ez annyira tömegessé vált, hogy még az Akadémia is majdnem módosította a szabályt, de végül megmaradt a „régi jó” szabálynál. Na, hát ennek, mármint a nagybetűs hónapok okozta káosznak bizony vége kell, hogy legyen.

Komment (Array)

De félre a gúnyolódással, a internet-konzultáció és a Nyelvstratégiai Intézet egyelőre nem kerül iszonyatos pénzekbe, arra pedig, hogy van-e tennivaló, talán adnak némi rálátást a bekezdések közé ékelt Hír24-es kommentek.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.