Az Élőlánc szerint a VI. Ángyán jelentésből megállapítható, hogy az állami földekre kiírt pályázatokon túlnyomó részben nem helyi gazdálkodó családok nyertek. A bérleti díjat ugyanakkor gazdálkodó családok teherbíró képességéhez igazítva állapították meg. A kedvezmény így nem a közösség érdekeit szolgálja, hanem magánvagyonokat gyarapít, egyértelműen kárt okoz az államnak és polgárainak. Súlyosan károsultak a helyi közösségek, ahol a település közigazgatási területéhez tartozó földek nem a településen élőkhöz kerültek. Ezeket a településeket megfosztották a földek 20 év alatt befolyó jövedelmétől, a földhöz kapcsolódó uniós támogatásoktól és a jövedelem után befolyó adótól – vagyis a megélhetés forrásától, és a föld jövedelméből létrejövő gazdasági fejlődés esélyétől.
A VI. Ángyán jelentés szerint a pályázati kiírás szélesre tárta a kapukat a tisztességtelen magatartás, a visszaélések előtt. Lényegében színlelt pályáztatás folyt. Még az is nyerhetett, aki nem is pályázhatott volna. Felhívják a közjogi méltóságok, a jelen és jövő nemzedékek figyelmét, „hogy nincs ma Magyarországon olyan intézmény, mely jogosult lenne érdemben és hatékonyan fellépni az állami földvagyon védelmében”. Az Élőlánc kormányhoz közeli forrásból származó információk alapján azt írja, hogy a kormányzat arra készül, az állami földeket eladja az érdekkörébe tartozó „nyerteseknek”. Nem zárható ki, hogy ez még ezen a nyáron, tehát alig néhány hét múlva megtörténik.
„Az Élőlánc Magyarországért követeli a felelősök azonnali távozását és felelősségre vonását. Nyílt levelében az Élőlánc nevesíti is azokat az eseteket, amelyeknél – szerinte – visszaélések történtek a pályázatoknál, illetve megnevezi azokat a gazdasági és politikai szereplőket, akiket felelősnek tart a kialakult helyzetért. Követeli:
– az állami földek bérleti jogára kiírt pályázatok azonnali visszavonását, a közérdeket sértő, a közvéleményt megbotránkoztató pályázati eredmények megsemmisítését, az ezek alapján megkötött szerződések felbontását;
– a Nemzeti Vidékstratégia célkitűzéseinek maradéktalanul megfelelő új pályázati rendszer kidolgozását a családi gazdaságokkal érdemi együttműködésben;
– a Nemzeti Vidékstratégia végrehajtásának azonnali megkezdését;
– a felelősök (Fazekas Sándor miniszter, Bitay Márton Örs állami földekért felelős államtitkár és Nagy János NFA elnök) azonnali leváltását és felelősségre vonását Szabó Csaba korábbi földügyi biztossal és Sebestyén Róbert korábbi NFA elnökkel együtt.
Az Élőlánc Magyarországért továbbá azt is követeli, hogy bankárok és jogászok helyett „a földhöz értő, köztiszteletben álló, felelős vezetők kezébe kerüljön a magyar föld ügye!”
Az Alkotmánybíróság hétfőn hirdeti ki az állami földvagyonnal és a földtörvénnyel kapcsolatos döntését. Az Országgyűlés április 28-án fogadta el az állami földvagyon kezeléséről szóló törvény módosítását, amelynek alaptörvény-ellenességével kapcsolatban Áder János köztársasági elnök kért előzetes normakontrollt. A testület ugyancsak kihirdeti azt ahatározatát, amelyet a mezőgazdasági és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló, 2013-ban elfogadott törvény egyes rendelkezései, továbbá a törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény egy része alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata tárgyában hozott.
Miután két héttel korábban a kormánypártoknak nem sikerült biztosítaniuk a szükséges kétharmados többséget, a képviselők április 28-án egy átdolgozott – minősített többséget igénylő rendelkezéseket már nem tartalmazó -, az állami földvagyon kezeléséről szóló törvénymódosítást szavaztak meg. Az indítványt az ellenzék és szakmai szervezetek főként azért bírálták, mert védett természeti területeket is a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez utal a nemzeti parki igazgatóságoktól. Ellenzéki képviselők szerint mindezzel természetvédelmi értékeket sodornak veszélybe, emellett “földmutyiról”, “földrablásról” beszéltek.