Az utóbbi években óriási lendületet kapott Budapest fejlődése, pártállástól és a körülményektől függően lehet állítani, hogy jó, hogy végre elkészült a Várkert Bazár, a 4-es metró vagy épp a lerohadt Kossuth tér felújítása, és egy rakat új ötletet is beépítettek a városképbe. Nyugati nagyvárosokban már pörgő találmány volt a városi közbringa rendszere, amit (egy angolnak viccesen hangzó) Bubi névre kereszteltek, vagy ha már közlekedés, a buszokat, villamosokat és egyéb tömegközlekedési járműveket valós időben követő FUTÁR is hasznos ötlet volt. Létrejöttek szuper, használható parkok, közkertek, menő közösségi terek és kezdeményezések, de mindig lehet újat mutatni, körülnéztünk hát, milyen innovációkat lehetne még Budapesten bevezetni, amik más nagyvárosokban már bizonyítottak.
Szieszta
Rögtön egy olyan rendszert mutatunk be elsőnek, amiről tudományos eredmények is bizonyítják, mennyire hasznos: a szieszta. Ez ráadásul nem is egy új találmány, a mediterrán államokban régóta használják a munkahelyeken az ebéd utáni-körüli nagyobb munkaszüneteket. Ez bizonyítottan növeli a munka hatékonyságát, kevésbé stresszes és aktívabb munkavállalókat eredményez, és mondani sem kell, ez mennyit tud egy feszült nagyváros életén dobni. A megvalósítástól pedig nem állunk távol, pár éve arról szóltak a hírek, a kormány tervez ilyen lépést.
Foró: Europress/AFP/Dominique Faget
Szenzorvilág
Az észak-spanyolországi Santander nem egy többmilliós metropolisz, 200 ezren se lakják, mégis létrehoztak egy nagy ötletet: telerakták érzékelőkkel, mérőműszerekkel a várost. 15 ezer szenzor figyeli nonstop a parkokat, buszokat, kukákat és vízvezetékeket, és méri a közlekedés, a levegőminőség, a zajszint vagy épp a szabad parkolóhelyek számait. A 9 millió eurós (2,76 milliárd forintos) projekt megérte, mindent tudnak a város működéséről, ha megtelik egy kuka, még arról is azonnal tudomást szereznek. Az információkat a lakosokkal is megosztják: tucatnyi alkalmazást lehet a telefonokra letölteni, amin követhető egy csomó minden, akár az egyéni vízfogyasztás is.
A hongkongi polip
Találó név lett a hongkongiak egyik leghasználhatóbb plasztikkártyájáé: Octopusnak, azaz polipnak nevezték el a műanyag lapot, amit rengeteg dologra tudnak használni. Utazhatnak a tömegközlekedésen, vásárolhatnak termékeket, kifizethetik a telefonszámlát, de sok iskola, lakó- és irodaépület beléptetőkártyaként is elfogadja. Napi 13 millió tranzakciót hajtanak végre vele többmillió dollár értékben. Érdekesség, hogy a személyi igazolvány mindenre jó, amit az Octopus nem fed le: reptéri beléptetés, könyvtári kölcsönzés vagy akár egészségügyi dolgok intézése is lehetséges vele. Nem kell magyarázni, mennyire leegyszerűsítené a túlbonyolított pesti életet mindössze két kártya használata. Ha hinni lehet a híreknek, ettől már nem vagyunk messze.
Fotó: Europress/AFP/Ed Jones
Áruszállítás két keréken
Budapesten a mai napig az egyik legnagyobb gond a belváros forgalomcsillapított övezeteiben az áruszállítás kérdése. Nemcsak egy csomó bolt, de áruházak és piacok is vannak ilyen övezetekben. Az áruszállítók rühellik a szűk kis belvárosi utcákat, ahol képtelenség parkolni, a gyalogosok és bringások meg a pöfögő fehér kisteherautókat. Mi a megoldás? A cargobiciklik. Kisebb üzleteket simán el lehet látni így is: a kisteherautó leparkol a belváros szélén, a bolt kiküldi a cargobringás eladóját, beszerzőjét, akárkijét, majd ő beteker az áruval. Működő rendszer is van: a szűkutcás, bringafüggő Amszterdamban sok bolt tölti fel így a készleteket.
Fotó: MTI/Marjai János
Cohousing
Berlin nagyon jó példa arra, hogy ott mennyire pörög ez a cohousingnak nevezett rendszer. Az angol kifejezést le lehet sután együttlakásra fordítani, de ez voltaképp sokkal többet takar. Budapesten hogy néz ki egy ingatlanfejlesztés? Egy nagy fejlesztőcég összerakat egy tervezőirodával egy nagyon modernnek gondolt, de persze pazarló, giccses és rossz anyagokat felhasználó tervet, majd megépíti ezt és eladja a lakásokat drágán. A cohousing esetén az egész másképp működik: egy közösség gyűjti össze a tőkét, demokratikus úton dönt a tervekről és követi le az építkezést, majd közös terekben éli le az életét. Nagy közös konyhában lehet főzni, a gyerekek közös terek(b)en játszhatnak, miközben a közös tulajdonú társasházat érintő döntéseket (pl. devizahitel felvételét) közösen döntik el, demokratikus szavazással.
+1. Hamburgerszekrény
Hollandiában, a tilburgi pályaudvar oldalában lévő könyöklős gyorsétteremben (a Smullersében) láttuk először a rapid tömegétkeztetés létező leggyorsabb módszerét. Az ember megáll egy nagy, melegített, sok kis fakkból és plexiajtóból álló szekrény előtt, bedobja a megfelelő összeget, beüti a megfelelő ajtó kódszámát, mire az egy kattanással kinyílik. Mögötte pedig ott lesz a szekrény másik oldalából a konyhások által odatett gyorskaja (hamburger, hotdog, nálunk lehetne töki pompos). Így eladóktól mentesen lehet gyorsan etetni az embereket, nagy csomópontokon klasszikus módszer egy gyorsétteremnek, na meg a kígyózó sorok gyilkosa.
Látott olyan fantasztikumot más külföldi városokban, amit Budapesten is el tudna képzelni? Hiányzik önnek valami olyan, amit kiválóan használt Lisszabonban, Londonban vagy Lusakában? Írjon címünkre, ha van még valami pazar ötlete!
