A jogvédő szervezet nem azt tartja meglepőnek, hogy Lenkovics Barnabás lett az új elnök, hanem azt, hogy programja alapján a magyar Alkotmánybíróság szerepe elválhat a nemzetközileg elfogadottól. Az intézet – nyilatkozatai alapján – úgy látja, hogy az „új elnök relativizálta az alapvető jogok érvényesülését”, az alapjogok kialakult védelmi eszközét okolta azért, hogy az utóbbi válságos években a parlament „követhetetlen módon” – nyílt érdemi vita nélkül – alkotott több száz törvényt. Azaz, mintha a jogok védelme tehetne a védelem felszámolásáról.
A jogvédők szerint Lenkovics logikáját követve arra lehetne jutni, hogy „az alapjogok védelme gátolja a parlament demokratikus működését.Az intézet ezzel szemben úgy látja, “valójában nincs alkotmányos demokrácia az alapjogok érvényesülése nélkül, ezért aggasztó kilátás annak lehetősége, hogy a demokratikus parlamenti működésre hivatkozva lerontható az alapjogok védelme.
Lenkovics Barnabás a Kormány válságot és kivételes megoldásokat sulykoló retorikájával összhangban hangsúlyozta: válság idején az Alkotmánybíróság feladata a mértéktartás, vagyis az, hogy ne akadályozza a kormányzati munkát. Ez a krízis pedig, az új elnök víziója szerint, folyamatos: Magyarország a II. világháború óta egyik válságból a másikba lép és nem tudhatjuk, honnan hová tart.
Lenkovics tehát úgy látja, hogy a válság belátható időn belül nem érhet véget. Az új elnök álláspontja szerint válság idején az alkotmánybíráskodásnak és az emberi jogok oltalmazásának eszközei az alkotmányellenes jogszabály megsemmisítése mellett – az együttműködés és a bizalom szellemében – lehetnek kooperatívak is, mint például: alkotmányos követelmények, jogalkotói mulasztás megállapítása, vagy éppen csak a probléma „szignalizációja”. Lenkovics elnök tehát úgy gondolja, hogy válság idején még az alkotmánybíráskodás is más.
Az új elnök szerint az Alkotmánybíróságnak nem szabad akadályoznia a kormány munkáját. Az alkotmánybíráskodásnak azonban éppen az a lényege és természete, hogy korlátozza a törvényhozót a jogszabályok alkotmányosságának következetes számon kérésével. A kormányzati hatékonyság és az alkotmányosság sokszor kerülhetnek ellentétbe, de az Alkotmánybíróságnak azt kell garantálnia, hogy az alkotmányos elvek és értékek válságok idején se váljanak felfüggeszthetővé.” Így értékelte az Alkotmánybíróság új elnökét az Eötvös Károly Intézet.
