Az 1951-es genfi menekültügyi konvenció értelmében menekült az, aki háború, illetve fegyveres konfliktus elől menekül el, illetve akit hazájában politikai nézetei, vallási vagy etnikai hovatartozása, vagy valamilyen más meghatározható társadalmi csoporthoz tartozása miatt üldöznek.
„Valóban azt tapasztaljuk, hogy a koszovói kiáramlás döntően gazdasági okokkal függ össze. Ám az onnan érkezők között is akadnak kivételek. Így bár túlnyomó többségük esetében a magyar hatóságok arra a döntésre jutnak, hogy a kérelmezők nem jogosultak menekültstátusra, az elmúlt években Magyarország néhány koszovói menedékkérőnek is rendre nemzetközi oltalmat biztosított” – állítja Simon Ernő, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) magyarországi szóvivője az MTI-nek.
A koszovói romák életveszélyben vannak
Menekültté akkor válik valaki, ha a hatóságok megadják neki a menekültstátust. A szíriaiak vagy az irakiak a háború, a konkrét életveszély elől menekülnek, éppen ezért sokkal nagyobb arányban meg is kapják a menekültstátust abban az országban, ahová érkeznek.
Az UNHCR ott van Koszovóban is, figyeli, milyen a helyzet ott, illetve milyen Szerbiában, hiszen a koszovóiak szárazföldi úton, Szerbián keresztül érkeznek Magyarországra. “Mi magunk is rendszeresen ellátogatunk a határra, továbbá a különböző magyarországi befogadó állomásokon igyekszünk feltérképezni az állapotokat, konzultálunk az illetékes hatóságokkal, és beszélgetünk az ott lévő menedékkérőkkel, illetve menekültekkel” – mondta el a szóvivő.
Gyerekkel is útnak indulnak (Fotó: MTI)
A növekvő számban kiáramló koszovói menedékkérőket illetően mindenekelőtt a koszovói helyzetet kellene rendezni. A lakosság túlnyomó többsége rendkívüli nyomorban és kilátástalanságban él, ami magyarázza, hogy az emberek télen, kisgyermekekkel is útnak indulnak. Vannak ugyan más indokok is, vannak például olyan behatárolható kisebbségi népcsoportok – például a koszovói romák -, amelyek diszkriminációnak vannak kitéve, és ezért megalapozottan állíthatják, hogy életük veszélyben van. A koszovói problémát azonban döntően Koszovóban kell kezelni, ez pedig nyilvánvalóan nem menekültügyi, hanem annál jóval összetettebb kérdés.
Az ENSZ nyomon követi, hogy az elmúlt hónapokban milyen folyamatok indultak el Koszovóból, aminek Magyarország köztes állomása. “A koszovói kérdés egész Európát érinti, arra európai szinten kell megoldást keresni – tette hozzá a szóvivő.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának hivatalos iránymutatásai vannak arra vonatkozóan, hogy a menekültügyi őrizet, azaz a menedékkérők őrizetbe vétele csak a legvégső eszköz lehet, az csak rendkívül kivételes esetekben alkalmazható. A kormányoknak számításba kell venniük a lehetséges alternatívákat, például az óvadék intézményét – tette hozzá.
Átfogó missziót sürget az ENSZ a Földközi-tengeren
Egy átfogó földközi-tengeri kutató- és mentőmisszió létrehozására szólította fel az ENSZ az Európai Uniót csütörtökön, miután az utóbbi napokban több száz bevándorló vesztette életét az olasz partok közelében.
“Az emberi életek megmentésének kell a középpontban állnia. Egy jelentős kutató- és mentőakcióra van szükség a Földközi-tenger középső részén, nem csak egy határellenőrzési műveletre” – jelentette ki közleményében Antonio Guterres, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa. Ha az EU nem lép, akkor elkerülhetetlen, hogy még sokkal többen meghaljanak azok közül, akik Európába jutva szeretnének biztonságot találni – tette hozzá.
Hétfőn az Olaszországhoz tartozó, Málta és Szicília között fekvő Lampedusa szigeténél történt katasztrófában több mint 200 menekült vesztette életét. Az Észak-Afrika partjaitól Olaszországba eljutni próbáló emberek a vízbe estek és megfagytak.
