„Annyira nem lep meg, ami történt, csak a szóhasználat durvább az eddig megszokottnál” – kezdi Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője. John McCain republikánus szenátor kedden Colleen Bell magyarországi nagykövetté való kinevezése előtt erős kritikát fogalmazott meg az új diplomata és Orbán Viktor személyével kapcsolatban is.
“Azonban a magyar nemzet a küszöbén áll annak, hogy egy neofasiszta diktátornak engedje át az önrendelkezését, aki Vlagyimir Putyinnal bújik ágyba”
– fogalmazott a konzervatív nézeteiről ismert McCain, akit 2008-ban Orbán Viktor még nemzeti hősnek, egy igazi karakternek nevezett.
„Szögezzük le: az ominózus mondat nem diplomáciai üzenetként hangzott el, hanem egy amerikai belpolitikai vita részeként. Eszerint kell értelmezni a szavakat, azonban ez az eset nagyon jól mutatja, mennyire rossz a magyar kormány megítélése, függetlenül attól, hogy a republikánus vagy a demokrata oldalt nézzük” – állítja Juhász Attila, aki szerint a szenátor akciója egyértelműen cáfolja a Fidesz sokáig fennen hangoztatott elméletét, miszerint a magyar kormányt csak a demokrata oldal szapulja Amerikában. Az elemző szerint aki korábban foglalkozott a kérdéssel, az pontosan tisztában volt vele eddig is, hogy a republikánusok egy cseppet sem elégedettek az Orbán-kormánnyal.
Fotó: Europress
John McCain a washingtoni kétpárti kongresszusi delegáció vezetőjeként európai körútján Budapesten is villámlátogatást tett: idén januárban Orbán Viktorral és Mesterházy Attilával is egyeztetett. A szenátor akkor még a diplomácia finom nyelvét beszélte, amikor azt mondta: a magyarországi demokrácia állapotával Magyarországon belül és kívül is aggályok merültek fel, és néhány aggály súlyos.
Miért vette le a lábát a fékről? „Mert Magyarország felértékelődött az Egyesült Államok számára – mint kockázati tényező. Az ukrán válság kapcsán egy olyan geopolitikai helyzet alakult ki, amiben Magyarország – EU és NATO tagállamként – nem engedheti meg magának, hogy nyugat és kelet, Amerika és Oroszország között hintázzon” – magyarázza Juhász Attila, aki szerint emiatt érvelt a szenátor a tapasztalatlan, outsider Colleen Bell kinevezése ellen. Kockázati tényezők lettünk a térségben, ezért a neokonzervatív külpolitikai alapállású republikánusok ugyanúgy háborognak a magyar kormány lépései miatt, mint ellenlábasaik, a demokraták. Colleen Bell érkezése Juhász Attila véleménye szerint semmit sem puhít majd Amerika Magyarországgal szemben tanúsított hozzáállásán, „ezt Goodfriend is megmondta, teljesen világosan.” Bell kinevezéséből viszont belföldön profitálhat a kormány: kinevezték az új amerikai nagykövetet, normalizálódott a helyzet – gondolhatják a szemlélők.
Lemaradva pár brossúrával
Nagy bajban van a politikai elemző, ha a kormányoldal diplomáciai reakcióiról kérdezik. Ezek a megmozdulások ugyanis – bár látszólag az Európai Uniónak vagy az Egyesült Államoknak címzik őket – nekünk, választópolgároknak, leginkább a Fidesz szavazóbázisának szólnak, a nemzetközi politikában hatástalanok.
Juhász Attila állítja: az előző ciklusban is sok kritikát kapott a kormány külföldről, leginkább az uniótól, abban az időszakban az Egyesült Államok nyíltan még nem foglalkozott Magyarországgal. „Akkor az volt a tapasztalat, hogy a kormány könnyen elhárítja a bírálatokat, belpolitikailag pedig még jól is jöttek ki a konfliktusokból, hiszen ilyen esetekben elő lehetett venni a kurucos, szabadságharcos retorikát.” – mondja az elemző, aki szerint az Orbán-kormány most is ebből indulhat ki, benne ragadt a „mi is megmutatjuk, nem hagyjuk magunkat” kommunikációban, miközben a nemzetközi helyzet teljesen megváltozott a már említett ukrán válság miatt.
Hogyan reagált Szijjártó Péter John McCain szavaira? A külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben kvázi felületes, felkészületlen politikusként állította be a volt republikánus elnökjelöltet, aki egyébként az amerikai külügy egyik fontos pillére. „Ha valaki kizárólag a sajtóhíresztelések alapján mond véleményt a magyarországi folyamatokról, könnyen kerülhet abba a helyzetbe, hogy kijelentései nélkülözik a ténybeli alapokat.” – mondta a magyar miniszter. Juhász Attila szerint ez is csak a szokásos magyar reakció, egy kommunikációs panel, ami a nemzetközi politika porondján értelmezhetetlen, hatástalan, sőt: kontraproduktív – itthon viszont belpolitikai hasznot remélnek tőle, a Fidesz-tábor megerősítve látja a harcos, a magyar virtust megtestesítő párt képét. Goodfriend szőnyeg szélére állításával is.
Fotó: MTI
Goodfriend, hopp!
André Goodfriend, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője szinte már hazajárhat Magyar Leventéhez a Külgazdasági és Külügyminisztériumba, idén ugyanis harmadszor hívatta be magához a gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár. Elsőként szeptemberben kellett raportra mennie, miután Barack Obama a magyarországi civil társadalom megfélemlítéséről beszélt, aztán októberben kopogtathatott a minisztérium ajtaján, ezúttal a kitiltási ügy miatt. Ma, december 3-án pedig a szanátor szavai kapcsán akarják a sarokba állítani a diplomatát. Vagy mégsem?
„Ez nem diplomáciai, csak annak tűnő lépés. A magyar kormány belpolitikai célú külpolitikát folytat. Azzal azonban nem lehet elsimítani egy nemzetközi konfliktust, hogy folyamatosan a választóikat orientálják és mást mondanak itthon, mint külföldön” – hangzik a borúlátó vélemény az elemzőtől, aki leszögezi: ha már a diplomácia beszélgetésünk apropója, tegyük most egy kicsit máshová a fókuszt.
„Az, hogy idáig jutottunk a szakmaiatlan, a diplomatákat a Külügyminisztériumból eltávolító politika következménye is. A magyar kormánynak továbbra sincs és az utóbbi időben nem is volt olyan lépése, ami a probléma megoldását segítette volna, megerősítette volna a bizalmat. És hogy mi ez a gubanc: az egyre inkább a hidegháborúra emlékeztető nemzetközi helyzetben az amerikai politika legmagasabb szintjén, demokraták és republikánusok egyetértenek Magyarország negatív megítélésében. Ezzel a helyzettel kell valamit kezdeni, teljesen más diplomáciai utat választani, ami vezet is valahová.”
Mert a sértett kisgyerek toporzékolását a szomszéd néni lehet, hogy meghallja, de az ellenőrzőjébe karót véső tanár bácsit biztosan nem érdekli.
Kérdéseinkkel megkerestük Kovács Zoltánt, a Nemzetközi Kommunikációs Iroda vezetőjét is, azonban a Kormányzati Információs Központtól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a kormányszóvivő egyéb elfoglaltságai miatt nem tud választ adni. Javaslatukra az Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz fordultunk, ahol Fülöp Judit sajtófőnök elmondta: a minisztérium hivatalos álláspontját tükrözi Szijjártó Péter (eredeti itt) és Magyar Levente (eredeti itt) az MTI-hez eljuttatott mai közleménye, azt kiegészíteni nem kívánják. A Külügyminisztérium állásfoglalása szerint a magyar kormány elfogadhatatlannak tartja és határozottan visszautasítja a szenátor szavait, bővebben ma írtunk róla.
