A világ 41 leggazdagabb országában 76 és fél millióra nőtt a szegénységben élő gyermekek száma, a 2008-as válság 2,6 millióval növelte ezt a számot 4 év alatt – derül ki a legfrissebb UNICEF jelentésből.
Magyarországon 33 ezerrel több gyermek él szegénységben 2008 óta.
Nem mindenütt lett rosszabb a gyermekeknek a válság után
Az UNICEF jelentésben azt is vizsgálták, hol, milyen kormányzati intézkedésekkel reagáltak a válságra, és azok hogyan hatottak a gyermekek sorsára. Az derült ki, hogy míg néhány országban a korai gazdasági élénkítő csomagok eredményesek voltak a gyermekek védelmében, 2010-től az országok nagy része azonban megszorításokra kényszerült, melyet a gyerekek éreztek meg leginkább.
Az eredmény ez:
- A 41 vizsgált országból 23-ban nőtt a gyermekszegénység 2008 óta. A legnagyobb mértékben – több, mint 50 százalékkal – Írországban, Horvátországban, Lettországban, Görögországban és Izlandon.
- 18 országban csökkent a gyermekszegénység. Ausztriában, Chilében, Finnországban, Norvégiában, Lengyelországban és Szlovákiában majdnem 30 százalékkal kevesebb gyermek él szegénységben a válság után.
Magyarországon a gyermekszegénységi ráta 3 százalékponttal 22,6 százalékra nőtt 2008 és 2012 között. Ezzel a 41-es listán a 29. helyen állunk.
Az UNICEF jelentés ugyanakkor megjegyzi: hazánkban az elmúlt négy évben, a rezsicsökkentés és a családi adókedvezmény kiterjesztése jelentősen hozzájárult a családok terheinek csökkentéséhez. A legnehezebb helyzetben lévő családokban élő gyermekeket szociális gyermekétkeztetéssel, ingyenes tankönyvvel, kormányzati ösztöndíjjal segíti a kormány, hogy ki tudjanak törni a szegénységből.
Fotó: MTI/Kovács Tamás
Iskolán kívül, munka nélkül
A gazdasági válság a 15-24 éveseket különösen érzékenyen érintette. Több országban drasztikusan nőtt azoknak a fiataloknak a száma, akik sem foglalkoztatásban, sem oktatásban, sem szakképzésben nem vesznek részt. Az EU-ban 7,5 millióan voltak ebben a helyzetben tavaly. Annyian,mint Svájc teljes lakossága.
Magyarországon is többen lettek azok a fiatalok, akik nem tanulnak már, de nem is dolgoznak. 2008-tól 2013-ig 11,5 százalékról 15,4 százalékra nőtt az arányuk. A 15-24 éves munkanélküliek száma 20 százalékról 27,2 százalékra emelkedett.
Ahogy az emberek érzik
A Gallup World Poll adataira hivatkozva arról is beszámol az UNICEF, hogyan látják életük változását az emberek 2007 és 2013 között. A felmérésben arról kérdezték őket, előfordult-e az elmúlt egy évben, hogy nem volt elég pénzük élelmiszerre, idegeskedtek-e valami miatt aznap, milyen az általános elégedettségük a saját helyzetükkel és véleményük szerint a legtöbb gyereknek van-e lehetősége tanulásra, fejlődésre.
4-ből 3 gazdag országban számoltak be arról, hogy nehézséget jelent az ételvásárlás és nagyobb stresszben élnek.
Magyarországon egyedül az oktatás helyzetéről nyilatkoztak pozitívabban, mint korábban. Azt viszont sokkal többen mondták, hogy nincs elég jövedelmük, hogy ennivalót vegyenek. Ebben a kérdésben a fejlett országok között hazánkban volt a legnagyobb a negatív változás.
Fotó: MTI/Varga György
Mennyit veszítettünk?
Azt is vizsgálták, hány évnyi jövedelemnövekedéstől estek el a családok a válság miatt. Görögországban például az 1998-as szintre csökkent a jövedelmek középértéke , vagyis 14 éves jövedelemnövekedés veszett el ott. Írországban, Luxemburgban, Spanyolországban egy évtized ez a veszteség, Izlandon 9 év, Olaszországban, Magyarországban és Portugáliában 8 év. Ez azt jelenti, hogy nálunk 2004-ben volt utoljára olyan alacsony a családok úgynevezett medián jövedelme, mint 2012-ben.
