Tavaly a magyarok 14,3 százaléka számított szegénynek, miközben ez a szám a gyerekek esetében 23,2 százalék, vagyis a szegénység legnagyobb arányban a gyermekes családokat sújtja. A háztartások több mint negyede csak nagy nehézségek árán tud megélni, ugyanez a gyermekes háztartások 31,6 százalékára igaz. A dokumentum szerint a “szegénység falura megy”: a falusiak között kétszer akkora a szegények – az egy főre számított jövedelmi átlag hatvan százaléka alatt élők – aránya minden korcsoportban, mint a fővárosban.
A csaknem kétszáz kiadási tételből a kenyér az egyetlen, amiből a szegények többet fogyasztanak, mint a gazdagok. Húsra, tejre, tojásra, sajtra a felső jövedelmi ötödhöz tartozók háromszor annyit költenek, mint a legszegényebbek. Egészségügyi kiadásoknál 7,7-szeres, a kultúrára és szórakozásra kiadott forintok tekintetében pedig 11,2-szeres a különbség – derül ki a Magyar Nemzetből.
A jelentés megjegyzi, hogy a családi adókedvezmény bevezetésének köszönhetően 2011-ben a kétgyermekes foglalkoztatottak reálkeresete 12, a három vagy többgyermekeseké 19 százalékkal nőtt, idén pedig újabb javulás várható, hiszen 2014-től már a járulékokból is levonható a kedvezmény.
Jelenleg 23, súlyosan hátrányos helyzetű térségben működik Gyerekesély program, amelynek célja a hátrányos helyzetű gyermekek egészségi állapotának és életkörülményeinek javítása. A program eddig több mint 40 ezer gyereket ért el. A jövő év elején kezdődik az a 29,1 milliárd forintos program, amelyben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő – kiemelten az egy-hároméves – gyerekek kapnak egészséges ételeket is tartalmazó segélycsomagokat.
