Kedves olvasó, ugye önnek sem a népi babonák jutnak eszébe a kéményseprő szóról, hanem a többi, alapvetően kellemetlen élmény? Otthon kell maradni miattuk, majd jönnek valamikor, összekormoznak mindent, aztán jön egy „fú, várjál…” kezdetű mondat és kiderül, hogy eltömődött, veszélyes, nincs vagy nem úgy van, elrontották a felújításnál vagy eleve szabálytalan volt… Szóval a kéménnyel kapcsolatos ügyek sosem kellemesek, ezt még a budapesti kéményfelelős Főkétüsz igazgatója, Kovács Balázs is elismeri.
Pedig kéményseprőnek lenni tök jó melónak tűnt a szerda délelőtti sajtótájékoztató alapján. Friss levegő, ritka szép kilátás és folyamatos kihívás, nézzék csak meg ezt a képet!
A magyarok egyébként úgy tűnik, egyre elfogadóbbak és együttműködőbbek. 2010-ben még 150 ezer háztartásba nem jutottak be a kéményseprők, idén – most, hogy a kémények több mint 90 százalékát kipipálták – ez a szám csak 48 ezer. Maga a munka is rugalmasabb, gyorsabb, pontosabb, a lakosság is belátta, hogy „kényelmetlen, de szükséges ez” – fogalmazott Kovács Balázs ügyvezető igazgató –, és lehet regisztrálni az interneten e-mail és sms-emlékeztetőért, ami sokaknak segít. Némi motiváló erő az is, hogy az új szabályok szerint a nem együttműködő állampolgároknak – tehát akik nincsenek otthon vagy nem engedik be a kéményseprőket – is kiszámlázzák az ellenőrzés díját.
Budapesten egymillió kémény van. Négy éve még több mint négy százalékuk életveszélyes volt, ma alig másfél százalék az arány, eközben a rezsicsökkentés miatt fele annyiba kerül a seprési díj, mint anno – sorolta Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes. Eddig 1500 szén-monoxid-mérőt osztottak szét a rászorulóknak, idén elfogyott a keret, de a program folytatódni fog.
Ahogy a kémények is újulnak, változnak a kéményseprők is. Ezentúl nem tisztítanak kotrógolyóval, inkább technikusi munkát végeznek, adatokat gyűjtenek, mérnek, elemeznek – mondta Kovács. A kéményseprőket tizenhat órás továbbképzésre küldik, illetve újraindítják képzésüket is, megint lehet tehát kéményseprőnek tanulni.
Munka azért akad: idén eddig 270-szer riasztották a katasztrófavédelmet, ebből 237-szer fordult elő mérgezés, országszerte 12 embert ölt meg a szén-monoxid. Budapesten senkit. Nem is önmagában a mérges gáz gyilkol: sokan nem tudják, milyen eszközökkel (szagelszívók, fürdőszobai ventillátorok) nem szabad együtt használni a tüzelőberendezést. Ha ugyanis vákuum keletkezik, sokkal könnyebben lesz tragédia a vége. Tavaly minden halálos mérgezés így történt, sosem kizárólag a rossz berendezés vagy a kémény miatt. Jövőre már ezt is vizsgálják a kéményseprők, akiket most aztán már tényleg csak hagyományőrzésből hívunk majd kéményseprőknek.
