A tusványosi beszédet elemezve az intézet arra jutott, hogy az Orbán Viktor által vágyott munkaalapú államra példaként hivatkozott országok (pl.: Oroszország, Kína, Törökország) „szinte mind autokráciák vagy diktatúrák, amelyek semmibe veszik vagy súlyosan korlátozzák a politikai pluralizmust, a sajtószabadságot, az egyéni szabadságot, a kisebbségi jogokat, a magántulajdont”. Azt az intézet sem vitatja, hogy a magyar közjogi berendezkedés már évek óta nem liberális demokrácia, de állásfoglalása szerint Orbán Viktor többi állítása könnyen cáfolható hazugság.
„Az Európai Uniót liberális demokráciák hozták létre, csak liberális és alkotmányos államokat vesz fel tagjai sorába, ebből következően a tagállamokban a liberális alkotmányos elvek érvényesülése kötelező.” A fejlett, tartósan a világ élvonalába tartozó társadalmak között nincs olyan, amely ne a liberális demokrácia valamely változatát működtetné, a felzárkózó gazdaságok autokráciái pedig előbb-utóbb demokratizálódnak vagy lemaradnak.
„Fontos hangsúlyozni, hogy a szabadelvű alkotmányos állameszmény elfogadása és a liberális meggyőződés két külön dolog, a liberális alkotmány ugyancsak kedvező körülményeket hoz létre a hangsúlyosan nem liberális politikai eszmék hatékony képviseletére.”
Az intézet olvasatában a miniszterelnök beszédében a korlátlan személyes hatalomra is bejelentette igényét, vélhetően arra alapozva, hogy a többség az elmúlt két és fél évtizedet kudarcként élte meg, a demokratikus intézményekbe vetett bizalom megingott. Orbán Viktor beszéde után támogatóinak tudniuk kell, hogy a Fidesz „a nyugati típusú, alkotmányos demokrácia lerombolása köré szervezi politikáját. Ha továbbra is védeni akarják, akkor ez az, amit védeniük kell”.
Ha Magyarországon már nincs alkotmányos demokrácia, akkor Orbán ellenfeleinek el kell magyarázniuk, miért vesznek részt a súlyosan eltorzított rendszerben megtartandó választásokon – írja az Eötvös Károly Intézet, amely nem akarja megmondani, mi a helyes: a bojkott vagy a részvétel. „Az viszont világos, hogy amennyiben a demokratikus ellenzéki pártok részt kívánnak venni az általuk sem demokratikusnak minősített elkövetkező választásokon, akkor abban a tekintetben magyarázattal tartoznak a demokratikus közvéleménynek, hogy ezt milyen megfontolásokból, milyen célokkal teszik.”
