Bednárik Imre annak idején a Népszabadságtól igazolt a köztévéhez hírigazgatónak, majd visszatért a laphoz. Újságíróként most azt fejtegeti, mivel magyarázható Az Este haldoklása.
Az ő válasza – amiről maga is elismeri, hogy nagyon egyszerű – az, hogy Obersovszky Péter miatt. A keresetlen szavakkal jellemzett műsorvezető – szerinte – minden este bizonyítja politikai elfogultságát, amit talán nem véletlenül hagynak is. Bednárik Az Este haldoklását „a kérdések, a szembesítések, a mindenkori kormánnyal szembeni kritikus újságírói-műsorvezetői magatartás” hiányával magyarázza.
„És a köztévé vezetését egyáltalán nem érdekli, hogy kimúlik az egykoron Pulitzer-emlékdíjas műsora, mert úgy tűnik, számukra a hírműsorok tekintetében nem számítanak a szakmai szempontok és a nézettségi mutatók. Csak a politikai megfelelés számít, és a hatalom kiszolgálása”.
A napokban egyébként Obersovszky Pétert Jegyes-Tóth Kriszta és Szöllősi Györgyi helyettesítette.
Aki nem becsüli a törtetőket és a görényeket
„Kurvát csinálunk a lányodból, seggnyalót a fiadból, és ha nem tetszik, belőled munkanélkülit. Bent voltam. Én nem tudtam becsülni a frigid törtetőket és görényeket. Meg is vetnek érte. A hazugság szentjei és angyalai nem szeretik a kukacoskodó pofavágókat, akikről lehet tudni, hogy megvan a véleményük az egészről.” Obersovszky 2005-ös könyve, az Öljétek meg a Tévémacit! fülszövegében olvasható ez a pár sor. A könyv pereket váltott ki az érintettekből, mire Obersovszky 2007-ben így nyilatkozott „egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a szellemi polgárháborús környezetben nem lehet érvényes újságírói munkát végezni”.
Később már lehetett.
Erről (Obersovszky leghíresebb, Schmitt-interjúja kapcsán) a Magyar Újságírók Országos Szövetsége a következő szakvéleményt fogalmazta meg: „Obersovszky Péter nem tett fel korrekt, valódi kérdéseket és a válaszokra nem reagált érdemben. A függetlenség látszatát sem kísérelte meg, úgy viselkedett, mintha Schmitt Pál szóvivője lett volna, összekeverte a közszolgálati riporter pártatlan munkáját a korábban agitációs propagandának nevezett tevékenységgel és szemlélettel. A témából nem készült fel részletesen, nem ismertette az egyetemi doktori címről és az egyetemi doktorátusról szóló 20/1983. (XI.3.) – Schmitt Pál doktorálásakor, 1992-ben hatályos – művelődési miniszteri rendeletet. Az eljáró tanács megítélése szerint Obersovszky Péter nemcsak etikai, hanem újságírói szakmai hibát is elkövetett, amikor a kérdésnek álcázott mondatai során megadta, hogy riportalanya milyen választ adjon.”
