Belföld

Választási legek, bizonytalanságok a 2/3 miatt

Farkas György
Farkas György

újságíró. 2014. 05. 05. 12:10

A kutatás külön kitér arra, hogy a 2014-es választás relatív alacsony részvétel mellett zajlott: a választásra jogosultak 61,73 százaléka vett részt. Nem volt olyan megye, ahol a választók nagyobb része járult volna az urnákhoz, mint 2010-ben. „Mindkét választást tekintve kiemelkedik Budapest, ahol a részvételi arány jóval magasabb az országos átlagnál, majdnem eléri a 70 százalékot.”

A legnagyobb csökkenés Hajdú-Bihar megyében volt: 8 százalékkal volt alacsonyabb a részvételi arány, mint 2010-ben. Ugrásszerűen nőtt viszont a külképviseleteken szavazók száma: „Míg 2006-ban és 2010-ben 6-8 ezren szavaztak külföldön, addig ez a szám 2014-ben meghaladta a 24 ezer főt. A legtöbb voks Londonból (4435) érkezett. A külképviseleteken szavazóknál jóval nagyobb hatása volt a határon túlról, levélben szavazóknak (193 ezer listás).”

A Republikon Intézet szerint a Fidesz-KDNP leginkább Budapesten és három dunántúli megyében – Baranyában, Somogyban és Zalában – szorult vissza. A fővárosi gyengülést a baloldali összefogás, míg a vidékit a Jobbik erősödése kísérte. „A baloldali szövetség jó eredményeit elsősorban a nagyvárosi körzetekben érte el: legjobban messze Budapesten szerepelt, de jellemzően minden megyében a megyeszékhelyek környéke jelentette a legerősebb eredményt. Ezzel párhuzamosan a kisvárosi-községi vidékben harmadik helyre szorult a Jobbikkal szemben.”

Az LMP bár legjobb eredményét ezúttal is a fővárosban szerezte meg, ám míg ez 2010-ben azt jelentette, hogy Budapesten a harmadik legerősebb párt volt, idén a Jobbik mögött, a negyedik helyen végzett. Az LMP járt a legrosszabbul az új választási szisztéma mandátumkiosztó logikájával, „feleannyi mandátumot sem kapott, mint amennyi a rá adott szavazatok alapján járt volna”, míg a Fidesz-KDNP másfélszer több mandátumhoz jutott, mint amennyi a szavazatok arányos megoszlása alapján járt volna.

A határon túlról érkező levélszavazatok és a győzteskompenzáció nélkül a Fidesz-KDNP 7 mandátummal kevesebbet, a baloldali összefogás és Jobbik 3-3, míg az LMP egy képviselővel többet küldhetett volna a Parlamentbe – írja a Republikon. Az intézet arra is figyelmeztet, hogy az ismételt kétharmad birtokában a Fidesz-KDNP újra képes lehet megváltoztatni a választási szabályokat, ami egy komoly bizonytalansági tényezőt jelent a magyarországi választások jövőjét illetően.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

A Piramis gameshow díszlete

Újabb furcsaság a TV2-n A Piramisban

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.