Belföld

Az Orbán-Putyin paktum hatása a Naprendszerre

Szél Bernadett kérdésére a miniszter fellebbentette a fátylat arról a rejtélyről, hogy miként kerül az űrkutatás az atomerőműbe.

A nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Moszkvával kötött egyezmény a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásán túl további, Magyarországnak előnyös rendelkezést tartalmaz – felelte az ellenzéki képviselőnek a nemzeti fejlesztési miniszter. Németh Lászlóné ezek közé sorolta, hogy együttműködünk az oroszokkal a nukleáris űrtechnológiában is, hiszen az űrkutatásban jelentős szerepe van a nukleáris alkalmazásoknak.

Véleménye igazolására Némethné emlékeztetett rá, hogy a szovjet Legenda nevű tengeri felderítő és célmegjelölő rendszer műholdjait nukleáris „termoelektromos generátor hajtja, míg az űrszondák és a Viking-program leszállóegységei, az Apollo küldetések Holdon hagyott műszerei, több műhold-, és legutóbb a Curiosity marsjáró energiaellátásáért a plutóniummal üzemeltetett radioizotópos termoelektromos generátor felel”.

A miniszter szerint az oroszok egyre inkább érdeklődnek a Naprendszer iránt, tudományos törekvéseik miatt emelik az űrkutatásra szánt támogatást. „Az atomenergia, a nukleáris hajtóművek biztosíthatják a Naprendszer felderítésének, a bolygóközi repülésnek és az emberi felfedezők űrbe juttatásának jövőjét.”

Magyarország már most jelentős képességekkel rendelkezik az űrkutatás terén. Az MTA Energiatudományi Kutatóközpontja „jelentős sikereket ért el a nukleáris méréstechnika, valamint az űreszközök fedélzetén működő űrdozimetriai és űrelektronikai eszközök terén”. A kutatóközpontban fejlesztették ki a nemzetközi űrállomásnak azt a TriTel nevű, háromtengelyű dózismérő rendszert, amit a Szojuz űrhajó legénysége tavaly felvitt az űrbe.

Számos magyar fejlesztés képezi továbbá az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondájának részét, amely egy inaktív üstökös vizsgálatakor fontos információval szolgálhat a Naprendszer keletkezéséről. A magyar űrtevékenység egyik legsikeresebb terméke a Pille sugárdózist mérő műszer, amelyet először Farkas Bertalan magyar űrhajós vitt az űrbe 1980-ban. Azóta a dózismérő különböző változatai többször jártak már a világűrben. A Pille földi, kereskedelmi változatát jelenleg a Paksi Atomerőműben alkalmazzák.

Ezek alapján Némethné meggyőződése, hogy a nukleáris alkalmazások használata az űrkutatásban óriási potenciállal bír, amelyről kár lenne Magyarországnak lemaradnia. Szerinte az űrkutatásban szerzett tapasztalatok „az atomenergetika földi alkalmazásának biztonságosabbá tételéhez is hozzájárulnak, és külön szerencsés, hogy az Egyezmény lehetőséget teremt az űrkutatásban az egyik legjártasabb szereplővel való együttműködésre.

Magyarország űrkutatásban való részvételre törekvése nem újkeletű. Magyarország 2003 óta az Európai Űrügynökség Európai Együttműködő Állama (ECS, European Cooperating State, EEÁ), és a kormány 2013 decemberében megkezdte az Európai Űrügynökséghez való csatlakozási tárgyalásokat. A csatlakozással az ügynökség felméri a hazai űriparban rejlő lehetőségeket, a magyar űrkapacitást, továbbá a hazai vállalkozások számára lehetőség nyílik a legnagyobb európai űrtechnológiai cégekkel történő együttműködésre és a legfejlettebb európai űripari, űrtevékenységi programokban való részvételre” – írta Németh Lászlóné.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.