Belföld

Retörki: Négy év alatt 11 százalékot veszített a Fidesz

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2014. 02. 28. 14:55

A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki) tudományos tanácsadója az anonim kérdőíveken országszerte 96 helyen 1366 ember megkérdezésével február 5. és 15. között készült reprezentatív felmérésükről azt mondta, hogy a 2010-ben a Fideszre szavazók 89 százaléka most is a Fideszre szavazna, 4,3 százaléka az MSZP-re, 4,5 százaléka a Jobbikra és 1,4 százaléka az LMP-re adná a voksát. A 2010-ben az MSZP-re szavazók 92 százaléka most is az MSZP-re, 2,9 százaléka a Fidesz-KDNP-re, 1,7-1,7 százaléka a Jobbikra, az LMP-re, illetve egyéb pártra szavazna. Ezzel a pártkötődés erőssé vált, nincs igazi átjárás a pártok tömegbázisai között, aminek egyik oka, hogy a szocializációs és kulturális háttér sok mindent meghatároz – magyarázta Simon János.

Szerinte nagy eséllyel nem az dönt a választásokon, hogy egyik párt a másiktól el tud-e venni szavazatokat, hanem az, hogy a potenciális szavazóikat tudják-e mozgósítani. A Retörki által megkérdezettek 50 százaléka Orbán Viktor kormányfőt látná legszívesebben miniszterelnökként, 14,5 százaléka Bajnai Gordont, 12,9 százaléka Mesterházy Attilát, 12,1 százaléka Vona Gábort, 8,2 százaléka Gyurcsány Ferencet, míg 2,5 százaléka Schiffer Andrást.

Arra a kérdésre, hogy melyik párt listájára adná le szavazatát április 6-án, a megkérdezettek harmada a Fidesz-KDNP-t jelölte meg, további harmada azonban nem válaszolt; az Összefogásra 20,9, a Jobbikra 8,5, az LMP-re 2,6 és egyéb pártra 0,9 százalék voksolna. A biztos pártválasztók 50,6 százaléka a Fidesz-KDNP-re, 31,5 százaléka az Összefogásra, 12,8 százaléka a Jobbikra, 3,9 százaléka az LMP-re, míg 1,3 százaléka egyéb pártokra szavazna – sorolta Simon.

biró zoltán  (bíró zoltán, pártok népszerűsége, )
Fotó: MTI / Bruzák Noémi

Az első szavazók az átlagosnál nagyobb érdektelenséget mutatnak, a megkérdezettek 55 százaléka pedig azt állította, hogy biztosan elmegy szavazni, 22 százalék pedig azt, hogy valószínűleg elmegy. A felmérés alapján a Fidesz szavazói értékelik legjobban napjaink demokráciáját, 79 százalékuk 4-es vagy 5-ös osztályzatot adott erre az ötös skálán. Az elmúlt 25 évben egyre elismerőbben vélekednek az emberek a demokráciáról, az ötös skálán a 25 évvel ezelőtti 3,3-ról 3,7-re emelkedett az osztályzat. A Kádár-korszakot az MSZP-sek preferálják leginkább, de ennek megítélése a társadalom körében állandóan magas, mintegy 3,9-es átlagon áll. A Horthy-korszak megítélése felértékelődött, a ’89-es 2-es osztályzatról 2,3-re, ezt az érát a Jobbik szavazói preferálják legjobban.

Az elmúlt 25 év kormányai közül a Németh Miklós által vezetett kabinet a legnépszerűbb a megkérdezettek körében 3,1-es osztályzati átlaggal, míg Gyurcsány Ferencé a legrosszabb 2,5-ös teljesítménnyel. Orbán Viktor első kormánya áll a második helyen majdnem szintén 3,1-es átlaggal, ezt követi a Horn-kabinet 3-as és a második Orbán-kormány szintén csaknem 3-as átlaggal.

A Fidesz-szavazók a legbüszkébbek magyar voltukra. Magyarországot választanák hazájuknak, csupán 3 százalékuk állítja, hogy egyáltalán nem választaná hazájának Magyarországot. Ez az arány a Jobbiknál és az MSZP-nél 8-8, míg az LMP-nél 11 százalék.

Termékmegjelenítés

Simon János megemlítette, hogy most jelent meg könyvük az egykori állampárt, az MSZMP legfelsőbb vezető testületének, a Politikai Bizottságnak az egykori tagjaival. A kötet 1989-es interjúkat tartalmaz, szerepel benne mások mellett Aczél György, Gáspár Sándor, Óvári Miklós és Korom Mihály. Lesz további két kiadványuk is, az egyik a Rendszerváltás – 1989 címet viseli és M. Kiss Sándor szerkeszti, a másik pedig az elmúlt száz év tüntetéseiről ad áttekintést.

A Németh-kormány – megszépítő messzeség vagy komoly teljesítmény?

Németh Miklós kormánya 1988. november 24.től 1990. május 23-ig volt hatalmon. Ez a kormány képviselte-intézte a rendszerváltás békés lebonyolítását, egyfelől demokratikus törvénykezéssel (gyülekezési törvény, sztrájkjog, vallásszabadság, gazdálkodási szabadság), melyeket a Nemzeti Kerekasztal, az MSZMP és az ellenzéki erők tárgyalásai javasoltak, másfelől olyan fontos lépésekkel, mint a Munkásőrség gyakorlati lefegyverzése (mely törvényileg csak később született meg). A Németh-kormány alatt lett Magyarország köztársaság, Alkotmánybíróság, ez a kormány írta ki a választásokat. Németh Miklós fedte fel először az ország eladósodásának mértékét (20 milliárd dollár, borzongott bele akkor bele mindenki), ugyanakkor ekkor indultak meg az első privatizációk, melyeknek haszonélvezői még az állampárthoz kötődő klientúra tagjai voltak. A Németh-kormány fontos intézkedései: az NDK-s menekültek Ausztriába engedése, ezzel pedig megadni a kezdő lökést a két német állam egyesítéséhez, illetve aláírni a Szovjetunióval a szovjet katonák kivonásáról szóló szerződést.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

AUCKLAND, NEW ZEALAND - AUGUST 29:  Phil Taylor engages with his fans during the Auckland Darts Masters at The Trusts Arena on August 29, 2015 in Auckland, New Zealand.  (Photo by Michael Bradley/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.