Belföld

Atommal és Orbánnal körözzük le Amerikát

Legalábbis ezt mondta Lázár János az ELTE-n rendezett Atomvitán. Ellenfele, Jávor Benedek szerint öt golyóval játszik orosz rulettet a kormány. A sajtónak tilos volt bemenni, de azért a Hír24 így is megoldotta, hogy ott legyen.

Megtelt az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának VI-os előadója Lázár János, Miniszterelnökséget vezető államtitkár és Jávor Benedek, országgyűlési képviselő, Együtt-PM társelnök „titkos” atomvitájára a paksi bővítésről csütörtök este, amelyet többek közt nem más, mint a miniszterelnök fia, Orbán Gáspár hozott tető alá. Az eseményen több ismert, jobboldali kötődésű közéleti szereplő jelent meg: például a karzaton szurkolt Lázárnak G. Fodor Gábor a Századvég stratégiai igazgatója és Giró-Szász András kormányszóvivő, de Gáspár nővére, Orbán Ráhel is a helyszínen izgulta végig a párbajt.

Mit gondolt a dékán?

A bejutás egyébként nem volt könnyű, mivel a szervezők – a Joghallgatók Önképző Szervezete, melynek Orbán Gáspár is tagja, és a Stahly 15 politológus páholy – előzetes regisztrációhoz kötötték a részvételt, ezért a startot megelőzően már tömött sorokban álltak az érdeklődők az Egyetem téri épület méretes előterében. A dolgot csak tetézte, hogy a dékán – gyakorlatilag teljesen feleslegesen – megtiltotta a sajtó jelenlétét a rendezvényen, ami valljuk be: kissé naiv intézkedés így a kampány véghajrájában. A kulisszatitkokba most nem mennénk bele, de lényeg, hogy a megjelent több száz ember között elvegyülve a Hír24-nek sem volt bonyolult helyet találnia a hallgatóság sorai közt. (A vezető kép minőségéért egyébként itt szeretnénk elnézést kérni – sajnos fotóst már nem tudtunk becsempészni magunkkal.)

A kezdeti nehézségeken túllendülve a két főszereplő szinte pontos kezdéssel egymásnak feszülhetett a pulpitusnál állva, két ifjú moderátor vigyázó tekintete mellett. Ők egyébként a vitapartnereken és a hallgatóságon kívül külön is köszöntötték a médiamunkások „álruhában” megjelent képviselőit.

Orbán vezetésével lekörözzük Amerikát

A nagy atomvitát Lázár indította nyitóbeszédével. Szerinte a paksi atomerőmű bővítésére elsősorban az ország versenyképességének helyreállítása miatt van szükség. A politikus úgy vélte, a versenyképesség energetikai kérdés, amelyet az energia ára fog meghatározni a jövőben, legolcsóbban pedig a nukleáris energiával képes az ország áramot termelni. Európa az olcsó energia miatt került versenyhátrányba Amerikával szemben, Magyarország pedig ebben „Orbán Viktor vezetésével” le fogja körözni az Egyesült Államokat – érvelt.

Lázár kifejtette, hogy az energiaigény jelentősen nőni fog az elkövetkezendő évtizedekben, viszont 2030-ig a paksi atomerőmű és a legtöbb szénerőmű engedélye is lejár és tönkremennek az eszközök, amellyel áramot állíthatunk elő. Paks II ezzel együtt a gázfüggőségünk felszámolására is alkalmas – tette hozzá. Mint mondta: az energetikai stratégiát 110 civilszervezet közreműködésével 2013-ban fogadta el a parlament. Ő maga irányadónak az 50 százalék megújuló és 50 százalék atomenergia arányt tartaná.

Orosz rulett öt tölténnyel

Jávor hét pont köré csoportosította, hogy a döntés miért kifogásolható. Egyrészt kívánatos lett volna, ha viták sokasága zajlik le a végső elhatározás előtt, ami szerinte nem történt meg. Felidézte továbbá, hogy a közvélemény-kutatások szerint a magyar társadalom hatvan százaléka, orosz részvétellel pedig kétharmada elutasítja a bővítést.

Véleménye szerint nemhogy csökkeni, egyenesen növekedni fognak az energiaárak, emellett megkérdőjelezhető a két új blokk integrálhatósága is. Jávor illúziónak nevezte azt a kormányelképzelést, hogy munkahelyek sokasága jön létre a beruházással, illetve kifogásolta a keleti irányba történő geopolitikai elköteleződést is. Végül a negatív környezeti hatásokat sorolta: a nukleáris kockázatot, a sugárzó anyag elhelyezését és a Duna esetleges duzzasztását. Jávor szerint ez „orosz rulett, amelyben egyetlen kivételével az össze töltény benne van a tárban, a kormány pedig azt reméli, hogy az egyetlen üres helyet pörgeti ki”.

Lázár a show-man

A diskurzus innentől négy kérdés (a megállapodás körülményei, a szuverenitás, a gazdasági hatások és a jogi komplikációk) körül zajlott volna, de Lázár folyamatos közbevetéseivel – amúgy remek show-manként – megpróbálta minduntalan felrúgni a szabályokat, sokszor nevetésre késztetve a hallgatóságot. Kezdte például azzal, hogy megkérdőjelezte az egész vita értelmét az adott keretek közt, szerinte ugyanis nem lehet vitázni úgy, hogy a másik fél eleve ellene van az erőműnek.

A csörte többször is izgalmassá válhatott volna emiatt, ám sajnos a moderátorok mindig akkor léptek közbe, amikor Jávor éppen felvette volna a kesztyűt. Egyikük ráadásul többször is súlyos szereptévesztésbe esett azzal, hogy kvázi harmadikként reflektált a két ellenfél egyes megállapításaira. Emiatt először Lázár érezte úgy, és adott hangot annak, hogy Jávornak lejt a pálya, majd az Együtt-PM-es kapott egy olyan moderátori riposztot, hogy hirtelen csak pislogni tudott.

Ezzel együtt, aki ellátogatott, és be is fért az ELTE-re, két, viszonylag jól felkészült ellenféllel találkozhatott egy olykor-olykor felparázsló atomvitán. Nagy kár, hogy az eseményt – érthetetlen módon – hivatalosan elzárták a közvélemény elől, ezért a sajtósok többsége valószínűleg rossz szájízzel érkezett tudósítani az összecsapásról. Igaz, erről Orbán Gáspár és a többi szervező sem tehetett…

A vita hosszú volt; ha kíváncsi a részletekre, görgessen tovább!

Kormány ilyet még nem tett

A megállapodás körülményeivel kapcsolatban Jávor Benedek kijelentette, nem volt törvényes akadálya a szerződés megkötésének az oroszokkal, ám – mint mondta – a XXI. század legnagyobb magyar beruházásáról egyetlen kormánynak sem szabadott volna döntést hoznia vita nélkül. A parlament csak előkészítésre hatalmazta fel a kabinetet – hívta fel a figyelmet. Ráadásul élettartam-hosszabbításban volt konszenzus, nem bővítésben – tette hozzá.

Lázár erre úgy reagált, hogy nemzetközi hitelszerződést még egyetlen kormány sem vitt be felfüggesztő feltétellel az Országgyűlésbe, tehát ezt a következő parlament megbuktathatja. Szerinte bármit tettek volna, az az ellenzéknek nem lett volna elég, az engedélyek ellen pedig amúgy is fellebbezni fognak. Megismételte, hogy a kormánynak a parlament 2009-ben felhatalmazást adott és társadalmi vita is zajlott civilszervezetek közreműködésével

Az oroszok régóta a spájzban vannak

Jávor sérelmezte, hogy a titkosítás miatt egyetlen „kockás papírra felírt számsort”, egyetlen háttértanulmányt sem mutatott a kormány, amely alapján a társadalmi vitát le lehetne folytatni. Szerinte valamennyi szaktanulmány azt mondja, Paks II-vel a jelenlegi áramár a duplájára fog nőni. Az Együtt-PM tárelnöke elmondta, a kormány számaiból az derül ki, hogy a teljes beruházás költsége 6000 milliárd forint körül lesz, amit a csúszások, a járulékos fejlesztések és a kiegészítő projektek tesznek majd ki. Az orosz hitel ráadásul geopolitikai, biztonsági kockázatot rejt – hangsúlyozta.

„Az oroszok itt vannak az országban, mert Paks itt működik. Ez így van 60 éve, ha nem így lenne, akkor az orosz technológia levonul és nem lesz áram az ország egyharmadában” – mondta Lázár, aki a 6000 milliárdos költséget lényegében légből kapottnak nevezte. Hozzátette: nem tartja fairnek, hogy tárgyalási jegyzőkönyveket kér az ellenzék, mert ahhoz az orosz fél hozzájárulása is kell, a szerződés viszont nyilvános, háttérmegállapodás pedig nincs. Emlékeztetett: 1987 óta a Magyar Tudományos Akadémia, a paksi erőmű és a Magyar Villamos Művek is készített tanulmányokat. Konkrét előkészítési szerződések születtek, amelyek kidolgozásában nemzetközi, pénzügyi tanácsadók vettek részt. Ha ezek hozzájárulnak, akkor semmi akadálya, hogy nyilvánosságra hozzák a dokumentumokat – mondta.

Van-e kamatos kamat?

Jávor a 3000 milliárdos orosz hitel kiváltására alternatív energia-forgatókönyvet javasolt: 10-20 éves futamú államkötvények kiadását, illetve az unió vissza nem térítendő támogatásainak felhasználását, amelyeket azután energiamegtakarítási fejlesztésekre lehet költeni. Szerinte nincs olyan hitel, amelynek nincs kamatos kamata. Amit felvettünk, arra azt fognak számolni – jelentette ki.

Lázár szerint 20 éves futamidejű államkötvényt legfeljebb az Egyesült Államok képes kibocsátani, az orosz hitel pedig egy fejlesztési kölcsön, hasonlót egyetlen másik állam sem adna 4-4,5 százalékos kamatra Magyarországnak – mondta. Az államtitkár leszögezte: a hitelnek nincs kamatos kamata, mert csak az építés évében lehívott tőkerész kamatozik, így az adósságpálya tartható.

Németországban minden jobb, vagy sem?

Jávor Benedek szerint nem igaz, hogy számtalan munkahely jönne létre az erőmű megépítésével, majd a Paksi Atomerőmű Zrt. brosúráját lobogtatva közölte: a két új paksi blokk maximum 700-800 új állást fog kínálni, a létesítésben pedig körülbelül 4 ezren vehetnek majd részt. Ezzel szemben, ha alternatív energiát állítana elő az ország, akkor tízszer annyi munkahely jönne létre, ahogy például Németországban is – mutatott rá.

Lázár szerint nem jó példa Németország, mert ott az energia 38 százalékát szénerőművek állítják elő és a zöldenergia csak akkor eladható, ha támogatást kap. Még egyszer hangsúlyozta, hogy ő az 50 százalék megújuló és 50 százalék atomenergia arányban hisz, majd később kiegészítette ezt a takarékossági projektek igényével.

Ki a bátrabb?

A jogi kérdések kapcsán Jávor elmondta, biztos benne, hogy a beruházásnak lesz uniós vizsgálata mind a tendereztetés hiánya, mind a versenyjogi aggályok miatt, ezért nem menne olyan bátran Brüsszelbe.

Lázár azzal vágott vissza, hogy pont ez a különbség kettejük közt, majd hozzátette: a magyar kormány maga kérte az egyeztetéseket és félelem nélkül ment tárgyalni. Aláhúzta: az EU nem akadályozhatja meg, hogy egy tagállam államközi szerződést kössön, és az unió főleg azt kifogásolja, hogy a tenderek 40 százalékát magyar vállalkozásoknak akarják kiírni.

Majd egy Unicum mellett…

Zárásként Jávor megjegyezte, hogy sok hasonló vitára lenne szükség a paksi bővítésről, amire Lázár úgy felelt, hogy esetleg egy Unicum mellett majd megejthetik – utalva ezzel arra, hogy az Együtt-PM-esek az ellenzéki Összefogás létrejöttekor állítólag csak egy-két Unicum ledöntése után törődtek bele az összeborulásba.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.