A pártpáros a tervek szerint március közepén mutatja be országos listáját, egyelőre csupán az biztos, hogy Orbán Viktor a formáció miniszterelnök-jelöltje.
Addig is íme a Fidesz 2010-es listájából az első húsz helyezett: 1. Orbán Viktor, 2. Schmitt Pál, 3. Horváth János, 4. Wittner Mária, 5. Semjén Zsolt, 6. Kövér László, 7. Navracsics Tibor, 8. Lezsák Sándor, 9. Jakab István, 10. Szatmáry Kristóf, 11. Turi-Kovács Béla, 12. Farkas Flórián, 13. Ágh Péter, 14. Pelczné dr. Gáll Ildikó, 15. Varga Mihály, 16. Pokorni Zoltán, 17. Kósa Lajos, 18. Harrach Péter, 19. Tarlós István, 20. Kubatov Gábor.
1. Orbán Viktor
Teljes nevén Orbán Viktor Mihály Székesfehérváron született 1963. május harmincegyedikén. Nős, négy lánya és egy fia van.
Fehérváron érettségizik. A gimnáziumban alapszervezeti KISZ-titkár, saját bevallása szerint „a szocialista rendszer naiv és elkötelezett híve”, ám a sorkatonai hónapok alaposan átszabják gondolkodását. Az ELTE-n 1983-tól tagja a Bibó István Szakkollégiumnak, ahol 1984-ben egyik alapítója a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvégnek. 1987-ben jogi diplomát szerez, majd két éven át a mezőgazdasági minisztérium vezetőképző intézetében dolgozik szociológus gyakornokként. 1989 szeptemberétől Soros ösztöndíjjal az oxfordi Pembroke College-ben az angol liberális filozófia történetét tanulmányozza, ám a külhoni tudásbővítést az első szabad választások miatt félbeszakítja.
Alapító tagja és 1989-ig szóvivője az 1988. március harmincadikán megalakuló Fidesznek, ott ül az Ellenzéki Kerekasztalnál. 1989. június tizenhatodikán beszédet mond Nagy Imre újratemetésén, szabad választásokat és a szovjet hadsereg kivonulását követeli, ezzel országos ismertségre tesz szert. 1990. óta országgyűlési képviselő.
1992-ben a Liberális Internacionálé alelnökévé választják, pártja ebben az időben szorosan együttműködik az SZDSZ-szel. 1993-ra a jobboldal felé fordul, centralizálja a Fideszt, kiszorítja a Fodor Gábor vezette szárnyat. A belharcok és az úgynevezett székházbotrány miatt 1994-ben a Fidesz kis híján kiesik a Parlamentből.
1995-ben a pártnév követi a változó beltartalmat: Fidesz – Magyar Polgári Párt születik az 1994-es választási veresége során elporló MDF helyén. Az 1998-as választás után Orbán koalíciós kormányt alakít a jelentéktelen MDF-fel és a Torgyán József vezetette FKgP-vel. 2000 őszén a Liberális Internacionáléból az Európai Néppártba viszi át a Fideszt. A 2002-es országgyűlési választásokon neki áll a zászló, mégis vereséget szenved az MSZP–SZDSZ-duóval szemben. Ekkor életre hívja a polgári körök mozgalmát, ám az Országgyűlésben bő három éven át nem szólalt fel.
2006-ban ismét vereséget szenved a Fidesz, ám Orbán így is megőrzi vezető helyét a pártban, és 2010-ben kétharmados győzelemre vezeti a narancsosokat.
Labdarúgó, már tizenegy évesen a Felcsúti Egyetértés MGTSZ SE labdarúgója, gimnáziumi évei alatt a Székesfehérvári MÁV Előre játékosa. 1981-ben tagja volt az U18-as bajnokságban bronzérmet szerzett csapatnak. Sorkatonai szolgálata után a Medosz-Erdért SE, majd a BEAC csapatát erősíti. 1999 óta az FC Felcsút igazolt játékosa, de a 2005–2006-os szezon óta nem lépett pályára. Csatár, mezszáma ennek ellenére a 2-es. Ő a 2007 őszén alakult, programja origójába az utánpótlás-nevelés fellendítését állító Felcsút SE elnöke.
Húszévesen egy focistát alakított, a Szegény Dzsoni és Árnika című filmben, de ott nem szólalt meg.
Fotó: Kummer János
2. Semjén Zsolt
Budapesten született 1962. augusztus 8-án. Nős, három gyereke van.
A fővárosi Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban érettségizik, majd négy éven át hivatalsegéd a Kisipari Termeltető Vállalatnál. 1984-ben felveszik a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémiára, 1990-ben teológusi diplomát szerez; közben az ELTE-n szociológiát hallgat, 1992-ben másoddiplomához jut.
1989 tavaszán a Kereszténydemokrata Néppárt egyik alapító tagja. Az első ciklusban az Országgyűlés Hivatalának alkalmazottja, a KDNP-frakció hivatalvezetője, frakciótitkára, 1993-tól szóvivője. 1990-ben a párt I-II. kerületi elnöke, az országos elnökség tagja. Az önkormányzati választáson II. kerületi önkormányzati képviselő lesz, az MDF–FKGP–KDNP-frakció vezetője, egy éven át a párt fegyelmi és etikai bizottságának elnöke. 1994-ben a KDNP országos listájáról jutott az Országgyűlésbe, a t. Ház egyik jegyzője. 1997-ben több társával együtt kizárják a pártból és a frakcióból; októberben az MDF képviselőcsoportjához csatlakozik.
1998-ban nem szerez mandátumot, viszont ő a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának egyházi ügyekben illetékes helyettes államtitkára. 2002-ben a Fidesz-MDF közös listáról jut a Házba, a Fidesz-frakcióba ül be. A 2002-ben újjáalakuló KDNP elnökhelyettese, majd Varga László halála után a párt elnöke. 2006-ban egyéniben szerez mandátumot Kalocsán, s lesz a KDNP frakcióvezetője. 2010-ben ismét győz egyéniben, s elnyeri az általános miniszterelnök-helyettesi, valamint a nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszteri megbízatást.
2010 óta az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke (fővadász).
2012 novemberében a hvg.hu plágiummal vádolja meg. Mondván: a politikus 1991-es teológiai doktori disszertációja „jelentős mennyiségű szövegazonos átvételt, illetve szó szerinti fordítást tartalmaz korábban megjelent művekből, idézőjelek megfelelő használata nélkül”. Az egyetem nem indít vizsgálatot. Szintén felvetődik az ollózás vádja Semjén ELTE-s szociológia szakdolgozata kapcsán – ebből több oldal lényegében szó szerint megegyezik a politikus egykori konzulensének két később publikált cikkével. Az ELTE megállapítja a „jelentős szövegazonosságot”, és kimondta, hogy „Semjén Zsolt súlyos szakmai-etikai vétséget követett el”. Semjén azt állítja, jóhiszeműen, oktatóinak iránymutatása szerint járt el, és visszautasította az erkölcsi vádakat. Politikai karrierje túléli a botrányt.
Interjúnk vele itt.
Fotó: Kummer János
3. Kövér László
Pápán született 1959. december 29-én. Nős, három fia van.
A pápai Türr István Gimnáziumban érettségizik, majd az ELTE jogi karán diplomázik. A középiskolában KISZ-titkár, az egyetemen a Bibó István Szakkollégium tagja, majd nevelőtanára, a Századvég című folyóirat alapító szerkesztője. 1986 februárja és szeptembere között a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Társadalomtudományi Intézete ifjúságkutató csoportjának munkatársa. 1987 és 1988 között Soros-ösztöndíjasként a közép-európai társadalmi mozgalmakat kutatja.
Az 1988 novemberében alakult Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsának (MISZOT) egyik alelnöke (a másik: Gyurcsány Ferenc). Egyike a Fidesz 37 alapító tagjának, övé az 1. számú tagkönyv. Részt vesz az Ellenzéki Kerekasztal munkájában. 1989 októberétől a Magyar Narancs felelős kiadója, egészen 1990 júliusáig, a hetilap függetlenné válásáig.
Az első szabad választásokon a Fidesz és az SZDSZ közös jelöltjeként egyéni mandátumot szerez a pápai választókerületben. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának előbb tagja, majd elnöke, 1993-tól a Fidesz frakcióvezetője. Az 1994-es választásokon ismét Pápán indul, immár kizárólag saját pártja logója alatt, negyedik helyen végez 13,36 százalékkal; az országos lista harmadik helyéről jut neki mandátum. 1997 és 1999 között a Fidesz ügyvezető alelnöke. 1998-ban pártja Veszprém megyei listájáról jut mandátumhoz, majd lesz az első Orbán-kormány polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztere – e pozícióról 2000-ben mond le, amikor is pártja elnökévé választják. 2001-ben elengedi a pártelnöki pozíciót. 2002-ben ismét országos listáról jut be, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke, frakcióvezető-helyettes, majd a Fidesz országos választmányának elnökévé választják. 2006-ban Veszprém megyei listáról, 2010-ben Zala megyei listájáról jut be.
2010 júliusában átveszi az Országgyűlés elnöki posztját az onnan államfővé emelkedő Schmitt Páltól. Amikor a plágiumbotrányba keveredő Schmitt 2012. április másodikán lemond, az új államfő, Áder János május tizedikei megválasztásáig Kövér látja el az elnöki feladatokat.
Fotó: Berecz Valter
