Belföld

96 milliárd forint jutott Győrre

A fejlesztéspolitikában az igazán gyökeres változásokra a kormányváltás után három évet kellett várni - jelentette ki Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára csütörtökön Győrben, sajtótájékoztatón.

Elmondta: eltelt hét év, s ma már viszonylag komoly tapasztalatokkal rendelkeznek arról, hogy milyen elvárásokat fogalmaz meg az Európai Unió a különböző források kihelyezése kapcsán.

Hozzátette, most van lehetőség gyökeres változást végrehajtani a fejlesztéspolitikai rendszer működésében. Erre 2010-ben, a kormányváltást követően azért nem volt lehetőség, mert az unió hétéves ciklusokban működik.

7700 fejlesztés a régióban

Közölte, a most záruló uniós ciklusban 7700 fejlesztés valósult meg uniós támogatással a Nyugat-Dunántúlon, ezek támogatáspolitikai összértéke 782 milliárd forint volt, ami egyben azt is mutatja, hogy nagyon komoly a régió forrásfelvevő képessége.

A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, az unió által meghatározott 11 cél között szerepel, hogy a megújuló energiahordozók arányát 14,6, az aktív korúak között a dolgozók arányát pedig 75 százalékra emeljék a pénzügyi ciklus végére. A mélyszegénységben élők számát 400 ezerrel tervezik mérsékelni, a korai iskolaelhagyók rátáját pedig 10 százalék alá csökkentik.

Csepreghy Nándor megjegyezte: e célok megvalósítása érdekében a kormány 24-ről 60 százalékra emelte a forrásokból a gazdaságfejlesztésre fordítható hányadot, de úgy gondolják, hatékonyabb, decentralizált végrehajtási rendszerrel a közcélú beruházások így is elérhetik, egyes területeken pedig meghaladhatják az európai szintet.

“Az egyszerre központi kontrollt biztosító és a helyi döntéshozókat bekapcsoló intézményrendszer lehet az, ami 2020-ra a fejlesztéspolitikát valódi sikertörténetté teszi, aminek köszönhetően Magyarország a régió gazdaságainak éllovasai között szerepelhet” – fogalmazott.

Járműiparra kell alapozni

Kara Ákos, a megyei közgyűlés alelnöke az eseményen arról beszélt: Győr-Moson-Sopron megye továbbra is a feldolgozó- és a járműipar területén kíván további kapcsolódásokat teremteni. “Ebben jók vagyunk; nyilván, ami jó, azt érdemes erősíteni, hiszen ez köt minket a világpiachoz, a világszínvonalú termékekhez” – jelentette ki.

Feladatként említette a megye élelmiszeriparának újrapozícionálását, megfelelő partner esetén a nagy múltú üzemek újraindításával.

Kijelentette, az országban ebben a megyében a legalacsonyabb a munkanélküliség és a legmagasabb a foglalkoztatottság, ezen a helyzeten úgy lehet javítani a következő hét évben, ha a vidéki népesség és az élelmiszeripari feldolgozás felé mozdul el a térség. Hozzátette, a humán hátteret biztosító közösségi beruházásokat is támogatni kívánják.

Simon Róbert Balázs, Győr alpolgármestere azt emelte ki a sajtótájékoztatón, hogy az Új Széchenyi Terv keretében elosztott, mintegy kétezermilliárd forintnyi uniós forrásból a megyébe 96 milliárd forint jutott, aminek valamivel több mint felét vállalkozásfejlesztésre használták fel. A megyeszékhelyre – hasonló arányok mellett – ebből 34,7 milliárd forint jutott; az önkormányzat ez idő alatt 4,3 milliárd forintot nyert el a 2011 és 2013 közötti időszakban ilyen forrásból.

Kiemelte: Győrnek sosem okozott gondot az önrész előteremtése, és itt nem indult egyetlen olyan projekt sem, amely később fenntarthatatlannak bizonyult.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.