A pártot eddig is vezető Gyurcsány Ferencet újra elnökké választották a Demokratikus Koalíció (DK) budapesti tisztújító kongresszusán. A SYMA Rendezvény és Kongresszusi Központban tartott eseményen a szervezők bejelentése szerint a szavazólapot 1046-an vették fel, Gyurcsány Ferencre 1024 érvényes voksot adtak le.
A kongresszus öt alelnököt is választott, a posztot eddig is betöltő Molnár Csaba, Bauer Tamás, Niedermüller Péter és Debreczeni József mellett Vadai Ágnes kapott bizalmat. Bauer Tamás 1002, Debreczeni József 1009, Molnár Csaba 1019, Niedermüller Péter 1012, Vadai Ágnes pedig 998 szavazatot kapott.
Megválasztották a párt etikai bizottságát és elnökségét. Az utóbbi tíz tagja: Varju László, Kerék-Bárczy Szabolcs, Kolber István, Kakuk György, Avarkeszi Dezső, Gy. Németh Erzsébet, Nagy-Huszein Tibor, Élő Norbert, Borka-Szász Tamás, Glázer Tímea. A rendezvény végén egyenként a színpad elé szólították a párt 106 képviselőjelöltjét is, akiket Gyurcsány Ferenc és az alelnökök köszöntöttek.
A DK az Orbán-rendszer legádázabb ellenfele
Így jellemezte pártját a volt kormányfő a tisztújító kongresszuson. Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott, Orbán Viktor önkényének elutasításában radikálisnak tartják magukat, a kormány leváltása után azonban mérsékelt balközép, polgári politikát szeretnének megvalósítani. Szerinte a Fideszt könnyebb lesz legyőzniük a jövő évi választáson, mint utána a „köztársaság újraalapításával” szabadságot, nyugalmat és prosperitást hozni az országnak. „Ami megtörténik a futballban, ugyanaz fog történni ezzel a kormánnyal is” – utalt a magyar válogatott pénteki vereségére, majd a közönség soraiban nagy tetszést kiváltva hozzátette: „akarni nem elég, tudni is kell”.
“Háború, vagy béke”
A DK vezetője szerint ez a jövő évi választás egyik fő kérdése, mert úgy látja, Orbán Viktor folyamatosan hadban áll az ország múltjával, Brüsszellel, a befektetőkkel és a másképp gondolkodó demokratákkal. Gyurcsány Ferenc szerint ezért nem csak a miniszterelnök személyével, hanem az “orbánizmus” jelenségével állnak szemben, amely nem megoldani akarja a problémákat, csak “eltakarítani” az egyet nem értőket. “Ezért nem csinálhatjuk ugyanazt, mint ők”, mert az orbánizmussal nem épül, hanem tönkremegy az ország. Gyurcsány Ferenc szerint a választás után nem nyerhet az ország egyik fele, ezért kormányra kerülve mindenkire tekintettel lesznek, hiszen mindenkit magyarnak tartanak majd, aki annak vallja magát.
A vallás magánügy
A volt miniszterelnök nagy különbségként értékelte, hogy míg Orbán Viktor keresztény, ők szabad Magyarországot akarnak. Szerinte ugyanis a szabad Magyarországon kereszténynek is lehet lenni, a keresztény Magyarországon azonban nincs szabadság. A pártelnök hangsúlyozta, nincs problémájuk az istenhittel. “Csak nincs hozzá közöm” – mondta, hozzátéve, a vallásos kötődést a legszentebb magánügynek tekinti. A “politikai klerikalizmust” azonban elítélte, és Ferenc pápára hivatkozva kijelentette: annak semmi köze a kereszténységhez. A vallásra hivatkozó politizálás milliók őszinte hitével történő “ócska játszadozás”, a “hit és a lélek elárulása” – fűzte hozzá.
Norma lett a lopás
Ezt követően kitért arra is, hogy – mint mondta – össze kell törni a „szervezett felvilág rendszerét”, mert bár eddig a lopás bűnnek számított, mostanra már “törvényhozási normává” változott. A kormányon lévők azért hoznak törvényeket, hogy egyes gazdasági csoportoknak vagy szereplőknek előnyöket teremtsenek. Gyurcsány Ferenc azt mondta: az ország erkölcsileg, szociálisan, kulturálisan, gazdaságilag és politikailag is meggyötört állapotban van. Arra is kitért, hogy a lakosság 44 százaléka a szegénységi küszöb alatt él, ami utoljára Horthy Miklós kormányzása alatt történt meg. A baloldali kormányok alatt – húsz év után először – a leggazdagabbak és a legszegényebbek között csökkentek a különbségek. Olyan világot szeretnének, ahol a szegénység nem bűn. Ma a kormány bűnözőként kezeli a szegényeket.
A volt kormányfő arról is beszélt, hogy „felszabadítják” a közkultúrát és szabaddá teszik a művészeti életet.
“Cudar évek jönnek”
A régióban sehol nem fektetnek be olyan kevés működő tőkét, sehol sem olyan alacsony a beruházási hányad, mint Magyarországon – jelentette ki. „Orbán olyan országot fog örökül hagyni”, amelyben még 2016-ban is legfeljebb csak szerény gazdasági növekedésre lehet számítani. Muszáj megmondani a választóknak, hogy sajnos még jó ideig „cudar évek jönnek”. A DK a kampányban nem több pénzt, hanem „egy jobb világot” szeretne ígérni a választóknak, egy olyan világot, ahol a saját és a közös teljesítmény alapján bárki jobban élhet. Olyan országot képzelnek el, ahol „bátran lehet nőnek lenni”, ahol sokfajta női szerep van és mindenki eldöntheti, hogy ezek közül melyiket választja. „A miniszterelnök úr meg a pártja tűnjön el erről a területről” – tette hozzá.
A rivalizálástól a vendégekig
Gyurcsány Ferenc a jövő évi választással összefüggésben hangsúlyozta, a DK-nak az önbizalma és a támogatottsága is növekszik. A pártelnök szerint „van némi rivalizálás” az ellenzéki oldalon, de saját érdeküknek nevezte, hogy az MSZP és az Együtt-PM szövetség is erős legyen. Ezt indokolva kijelentette: ha bármelyikük elbukik, az elveszített szavazatok hiányozni fognak a közösből. Egyelőre külön listákon indulnak, azt használják ki, hogy a választók sokfajta ellenzéki karaktert láttak. Zárásként azt mondta, a legjobb lehetőség mégis az lenne, ha nemcsak egy színpadon tudnának állni, hanem közösen tudnának megküzdeni „nem Orbán ellen, annak előbb utóbb vége lesz, hanem Magyarországért”.
A kongresszus nyilvános részén vendégként más pártok, szervezetek képviselői is megjelentek. Az MSZP-ből Horváth Csaba és Kunhalmi Ágnes elnökségi tagok, az Együtt-PM-ből Kónya Péter társelnök, a Magyar Liberális Pártot a szervezet budapesti vezetője, Szabadai Viktor, a Közmunkások Szakszervezetét Kordás László főtitkár képviselte.
