Belföld

Mesterházy Attila 1.: Én vagyok a legnépszerűbb ellenzéki

Nagy József
Nagy József

újságíró. 2013. 09. 27. 08:58

Darabolós nagyinterjút közlünk a szocialisták elnökével. A mai etap trambulinja Baja, aztán Bajnai, Gyurcsány, Szanyi, kard és láncfűrész a menü. A hétvégén az áhított kormányzás kerül sorra.

Korábban a témában:

Mesterházy Attila (Mesterházy Attila)

Baját relatíve, a választásokat pedig konkrétan megnyerik. Lekardozás ide vagy oda, jó megállapodás született Bajnaival, aki nem elfogadottabb, mint interjúnk alanya, sőt. Ha nem ért vagy nem ért egyet valamivel, vágjon bele!

Elbukták a bajai időközit, pedig ön, Bajnai és Gyurcsány is korteskedett a városban. Tanulság?

Ennek a választásnak és a korábbi időközi voksolásoknak is az a legfontosabb tanulsága, hogy a baloldalnak jóval magasabb a támogatottsága, mint amit a közvélemény-kutatók mérnek. Baján közel negyvenkét százalékot értünk el. A másik tanulság az, hogy a Fidesz semmilyen választási csalástól nem riad vissza. Négy körzetben az összesített szavazatok alapján nyertünk, az ötödikben viszont megfordította a Fidesz a végeredményt, de csak úgy volt erre képes, hogy a jelek szerint meg nem engedett eszközökhöz folyamodott.

Baja mellett a bajai Bajnaival is meggyűlt a baja, de végül hosszú, véres küzdelemben lekardozta riválisát.

Nem érzem úgy, hogy lekardoztam volna.

Abban maradtak, kettejük közül az a közös miniszterelnök, akinek a pártja több szavazatot kap listán. Az MSZP most huszonöt százalékon áll a biztos választók között, az Együtt-PM öt százalékon. Ezt lehetetlen megfordítani: eldőlt.

Szerintem jó megállapodást kötöttünk.

Meghiszem. Már csak meg kell nyerniük a választást. Ami most nem túl valószínű opció.

Én pont fordítva látom. Ahogy már említettem, éppen időközi választások mutatják, hogy a baloldal napról napra erősebb. Egyre nagyobb az esély a győzelemre.

Minek tudja be, hogy a komplett Fidesz-világ, kormányostul, pártostul, sajtóstul, közvélemény-kutatóstul, csintalansándorostul ön mellé állt a Mesterházy versus Bajnai vitában?

Biztos ön abban, hogy ez segít nekem?

Most biztos segített.

Én inkább azt látom, hogy egy kalap alá vesznek minket.

Szembedicsérte önt a Magyar Nemzet. Hitte volna?

Különösebben nem érdekel, hogy mit ír rólam a Magyar Nemzet. Azt viszont tapasztalom, hogy a Parlamentben mást se kritizálnak a kormánypártok, csak bennünket.

Önök ülnek odabent. Ezzel együtt Bajnait is csépelik.

Az MSZP talpra állt a 2010-es vereség után. Egyértelművé vált, hogy 2014-ben számolni kell velünk, mint kormányzati alternatívával, és ezt a Fidesz is tudja. Amióta eldőlt, hogy Orbán nem képes megsemmisíteni minket, erősödnek és egyre durvábbak a támadások.

„Gyaluljuk le Bajnait, csak aztán forduljunk rá Mesterházyra” – tán ez a fideszes taktika. Ami most önnek kedvez, egyúttal jelzi, Bajnait tartották veszélyesebb ellenfélnek.

Miért tartották volna annak?

Mert szélesebb körben elfogadott, mint ön. És mert a 2010 előtti necces évet ő rakkolta végig kormányfőként.

Két állítás – két tévedés.

Ő volt a válságkezelő miniszterelnök, az arc, a káoszban víz fölött tartotta a pártot, a kormányt.

A pártot? Száznyolcvankilenc országgyűlési képviselő tartotta a víz felszínén az MSZP-t. És száznyolcvankilenc arca volt a válságkezelésnek. A balhét pedig az MSZP és a képviselői vitték el. Talán értem az ön igyekezetét a leegyszerűsítésre, hogy Bajnai Gordon egymaga tett csodát, de a tény mégis az, amit mondtam: hogy ott volt mögötte egy csapat, melynek tagjai folyamatosan alakították és támogatták a válságkezelő kormány politikáját, és magyarázták az utca emberének, miért helyes, ami történik.

Mesterházy Attila (Mesterházy Attila)

Amikor úgy tűnt, nőtt, akkor összement, amikor éreztük, hogy zsugorodik, éppen nőtt, mi az? Kik közé állították Bajnait a Nagy Szocialista Lépcsőn? Mivel nem állt elő Schmuck Andor? És mizu van Ferivel?

Kérdezni igyekszem. Szóval a választási bukás a párté lett, a glória Bajnaié.

Ez így kétségtelenül igaz.

Vagyis indokolt, hogy a Fidesz először őt tette hidegre.

Sokan hajlamosak úgy emlékezni arra az évre, mint a szocialista párt aranykorára, amikor az MSZP elkezdte visszanyerni a társadalmi támogatottságát. A valóság viszont az, hogy abban az egy évben a nehéz kormányzati döntések miatt tovább csökkent az MSZP támogatottsága. A párt újjászervezésével és megújításával az elmúlt három évben viszont valóban nőtt az MSZP és politikusainak támogatottsága. Ebbe a trendbe illeszkedik, hogy én vagyok a legnépszerűbb ellenzéki politikus.

Harmincegy ponttal.

Ez igaz, de az is, hogy még így is ez a legmagasabb az ellenzéki oldalon. Nem véletlen, hogy már nemcsak Bajnait, hanem engem is próbálnak összekötni a Gyurcsány-korszakkal. De ez sokkal nehezebb feladat, ugyanis ismert, hogy Ferivel sok vitám volt akkoriban, és maradt ebből mára is. Lehetetlen lett volna egyetlen lépésben felépíteni a „Mesterházy Gyurcsány embere” üzenetet, ezért közbenső lépcsőnek beillesztették kettőnk közé Bajnait, akivel kifejezetten jó volt a személyes viszonyom.

Volt?

Ezt most arra az időszakra értem, amit a frakció élén töltöttem.

Én meg a mostanira kérdezek.

Továbbra is jó a nexus. Ezzel nincs probléma.

„Mesterházy, a láncfűrészes” címmel jelent meg blogbejegyzés a minap, azzal a mondanivalóval, hogy ön a közelmúltban „feltrancsírozta összes korábbi szövetségesét, hűbéresét”. Pontos a helyzetértékelés?

Nem. Elmondom, mi történt pontosan. A demokratikus ellenzék néhány pártja teljesíthetetlen követeléssel állt az MSZP elé, így nem tudtunk megállapodni velük. Ugye az a cél, hogy a százhat egyéni választókerületben mindenütt csak egy baloldali jelölt induljon. Mi hónapokkal ezelőtt világossá tettük, hogy harmincöt körzetnél többet nem adunk át a remélt szövetségeseinknek. Mert bármilyen fura, legnagyobb ellenzéki pártként mi is szeretnénk indulni a választásokon. A Bajnai Gordonékkal történt megállapodásban harmincegy helyről lemondtunk, maradt még négy, ezeket felajánlottuk a további együttműködésre. Erre aztán kilencet kértek Gyurcsányék – három befutót, három billegőt, és három nem annyira nyerhetőt –, Fodor Gáborék további hármat, az már tizenkettő, még jó, hogy a szocdem Schmuck Andor nem állt elő ilyen igénnyel. Viszont Gyurcsányék és Fodorék is követeltek listás helyet: előbbiek hét-nyolc darabot, utóbbiak hatot, vagyis összesen tizenhármat. Mindez egy az egyben a szocialisták kontójára történt volna, hiszen Bajnaiék listája és harmincegy körzete érinthetetlen. Ez így irreális volt.

Gyurcsány, Fodor és a tizenöt programpontját lobogtató Schmuck is lefelé görbülő szájjal távozott az MSZP székházából. Gyurcsány ezt nyilatkozta: Mesterházy „megalázó módon vetett véget a tárgyalásoknak”.

Nem tudom, mi volt megalázó. Abban maradtunk Gyurcsánnyal, Fodorral és Schmuckkal, hogy tartalmilag sok mindenben egyetértünk, ami jó alap a későbbi együttműködésre, aminek a lehetőségét nem is zártuk ki.

Gyurcsány másképpen emlékezik erre a hvg.hu-nak adott interjújában.

Én pontosan emlékszem arra, hogy mit mondtam a megbeszélésen, az ajánlatunk pedig nyilvánosságra is került.

A láncfűrészes értelmezés szerint ön arra használta fel a „minipártokat”, hogy az „összellenzéki tárgyalásokon” csökkentsék az E14-PM súlyát, és folyamatos kritikáikkal „szétzúzzák Bajnaiék ernyőszervezeti reményeit”. Ön végül elérte, hogy Bajnaiból nem lett az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, a jutalomért jelentkező kicsiket pedig, miután megtették, amire szánta őket, kihajította.

Tudom, hogy keveseket zavarnak a tények, de azért tegyük tisztába: mi mindvégig azt képviseltük, hogy hívjuk az asztalhoz a többi demokratikus ellenzéki pártot is. Gordonéknak erre az volt a válaszuk: azt szeretnék, hogy kettőnk megállapodása képezzen gravitációs pontot, és eköré rendeződjenek a többiek, a DK, a Liberálisok és az MSZDP. Ezt a kis pártok is elfogadták, ezért mi sem ragaszkodtunk ehhez tovább. Nos, ezek után rajtunk kérni számon, hogy a kicsiknek nem jut annyi hely, mint amennyit szeretnének maguknak, legalábbis furcsa. Arról nem is beszélve, hogy mi legalább tárgyaltunk velük, és tettünk ajánlatot.

Mesterházy Attila (Mesterházy Attila)

Ha nem vette volna észre, létrejött az erős kormányváltó szövetség. Kétmillió aktív bizonytalanből meríthetnek Bajnaiék, Gyurcsányék és az MSZP. Hatvanöt körzet nyerhető. Mesterházy Attila újra feltalálja a hurráoptimizmust.

Bárhogy is, a kicsik lapáton, és ha dacból önálló egyéni jelölteket állítanak, a rájuk adott egy, két, öt, tíz százalékon egész biztosan elmegy a választás.

Ezt majd a választók döntik el. De az igaz, hogy a kisebb pártoknak is mérlegelniük kell, milyen stratégiát követnek, és annak milyen következménye lehet Orbán leváltása szempontjából.

Mi van, ha pár nappal a választások előtt a bejutási küszöb alatti támogatottságot mérnek valamelyik kispártuknak? Gyurcsányék esetében ugye öt százalék a határ, az Együtt-PM-nél viszont, mivel pártszövetségről van szó, kétszer öt, azaz tíz százalék.

Mindenkinek saját felelőssége reálisan mérlegelni a saját esélyeit, és hogy az hogyan befolyásolja a választások kimenetelét.

Azért annak is van felelőssége, aki a legnagyobbként hagyja, hogy a kicsik külön induljanak, nem?

Nekünk abban volt felelősségünk, hogy létrejöjjön egy erős kormányváltó szövetség. Ez megtörtént. Más pártok belügyeibe viszont hogyan szólhatnék bele?!

Gyurcsány azt mondja, a tavaszi választás előtti utolsó pillanatban ismét leülnek hármasban – Mesterházy, Bajnai, Gyurcsány -, és a legfrissebb támogatottsági adatok alapján újragondolják a kölcsönös visszaléptetéseket, ezzel „kipucoljuk a teret a nyeréshez”. De az az MSZP-nek „sokkal többe fog kerülni”, mintha most megállapodtak volna.

Hát, ez érdekes teória.

Milyen szereplést vár a szövetségeseiktől és a majdnem szövetségeseiktől?

Kiváló szereplést.

Gyurcsány most négy és tizenkét százalék közé teszi a DK várható eredményét.

Kívánom, hogy legyen nekik tizenkettő! Mert akkor valahol megtalálták a plusz tízszázaléknyi szavazót.

A szoci szimpatizánsok között.

Na, azzal nem javítunk a helyzetünkön, mert ez már most is megvan az MSZP-nél. Azon túl kell növekedni. Minden demokratikus ellenzéki párt számára az a legnagyobb feladat, hogy miként tud minél több embert megszólítani és meggyőzni a kétmillió aktív bizonytalan közül.

Minden választáson a bizonytalanoktól várja a csodát a hátrányban lévő párt. Most épp negyvennégy százaléknyi ez a csoport, csak azt nem domborítja ki senki, hogy ebből huszonnyolc százalék még sosem választott. De a kispártoknál tartottunk. Gyurcsány úgy véli, ön eleve nem akart megállapodni velük, s felhánytorgatja, hogy kezdetben ugyan „csak” ő maga számított nemkívánatos személynek az MSZP-nél, ám amikor úgy tűnt, ez sem lehet gátja a megállapodásnak, azzal állt elő a szocialista párt, hogy Molnár Csabából, Vadai Ágnesből és Varjú Lászlóból sem kér.

Ha még mindig nem merítettük ki ezt a témát, akkor tegyük ezt is helyre. Azt kérdezték, elfogadjuk-e a szabad jelölési mandátumot. Azt válaszoltam: nem. Azért nem, mert Gyurcsány Ferencen kívül a felsorolt három ember is személyes, politikai és szervezeti konfliktussal távozott a szocialista pártból. Így ha Vadai Ági Karcagon szeretne indulni, ahonnan 2011-ben kilépett, vagy Molnár Csaba Győrben vagy Varjú László Pest megyében, akkor nem tudom garantálni a kampányban a helyi aktivisták százszázalékos támogatását. Vagyis felőlem Vadai, Molnár és Varjú is indulhatott volna, csak másutt. De azt is mondtam, hogy ezek a személyi kérdések nem áthidalhatatlan problémák.

Létezhet bármikor balos együttműködés, melyben Gyurcsány nem púp?

Most a bizonytalan szavazók megszólítása a cél, s ehhez nem visz közelebb Gyurcsány Ferenc.

Az egyik kispárt kalkulációja szerint negyven-ötven egyéni körzetet nyerhet a baloldal, de csak abban az esetben, ha mindenütt egyetlen jelöltjük indul. Ám ha az MSZP-E14-PM-esek mellett lesz egy gyurcsányista jelölt, meg egy fodorista, meg egy schmuckista, akkor ez a szám négyre-ötre redukálódik.

Ha csak ennyit lehetne nyerni, akkor teljesen mindegy, mert így is elveszítenénk a választást.

Egyrészt nem mindegy, hogy kétharmaddal vagy simán buknak. Másrészt ötven nyert körzettel egyáltalán nem biztos a vereség, az már az egyénik közel fele. Ha emellett listán bejutnak Bajnaiék, netán Gyurcsányék is, plusz tagolja a mezőnyt a senkivel sem közösködő LMP és a vélhetően mindenki számára vállalhatatlan Jobbik is, abból a szituból kipöröghet balos kormány.

Szerintünk hatvanöt körzet nyerhető.

Ambiciózus.

Az vagyok.

Önnek nemcsak Orbán ellen, nemcsak a foghíjas balos szövetségen belül, hanem a saját pártjában is adódnak ambiciózus csörtéi. „Odahaza” remekül halad: Gyurcsány kiszorítva, Bajnai nem beengedve, az „öregek” parkolópályán. A legutóbbi elnökválasztáson egyetlen kihívója akadt, Szanyi Tibor. Most úgy hírlik, jövőre ő vezeti majd az MSZP európai parlamenti listáját, vagyis Brüsszelre cseréli a magyar Országgyűlést. Az EP-t kontinensszerte arra használják a pártvezetők, hogy megszabaduljanak riválisaiktól, belső ellenzéküktől, kellemetlenné vált egykori harcostársaiktól. Szanyi is egy ilyen portfoliótisztításnak esik áldozatául?

Még nem állt össze az MSZP EP-listája. Amúgy Szanyi indulhatna a XIII. kerületben is, ahogy korábban tette.

1. Szanyi Tibor, 2. Ujhelyi István, 3. Gúr Roland, 4. Veres János, 5. Gurmai Zita, 6. Winkfein Csaba.

Nincs még lista.

Lehet, hogy azokból áll majd a lista, akiket az imént soroltam?

Lehet.

Szanyi útban van önnek?

Dehogy. Miért lenne?

Nem túl karcos?

Stílusa kétségtelenül karcosabb, mint az enyém.

Mesterházy Attila (Mesterházy Attila)

Ezzel együtt ő az egyik legerősebb szövetségesem azóta, hogy kétharmad-egyharmad arányban legyőztem az elnökválasztáson. Ez egy demokratikus párt, bármely pozícióra bármelyik tagunk indulhat.

Maga Szanyi döntött úgy, hogy szívesen menne Brüsszelbe.

Mégis van EP-lista?

Nincs. Szanyi szándékáról ettől még tudhatok.

Mi a baj a jelenlegi EP-képviselőkkel, Tabajdi Csabával, Göncz Kingával, Herczog Edittel és a most hátrább csúszó Gurmai Zitával?

Semmi.

Állítólag Bajnai iránti szimpátiájuk a bűn.

Az miért is lenne bűn? Hiszen szövetségesek vagyunk és szorosan együttműködünk.

Említettük az imént, hogy az „öregek parkolópályán”. Ehhez képest azt lehetett olvasni a hétvégén, hogy Szekeres Imre, Baja Ferenc, Puch László és Boldvai László is befutó helyet kap listán. Van rá sansz, hogy az említettek listára kerülnek?

Van.

Olvasom Gyurcsányt, aki azt mondja, a Fidesz 2014-es legyőzése sétagalopp lenne a kormányzáshoz képest.

Készen állunk a kormányzásra. A kormányzásból elégtelenre vizsgázó Fidesszel ellentétben mi tanultunk a saját hibáinkból, és persze az Orbán-kormány háromévnyi ámokfutásából is. Ezért mi jobban fogjuk csinálni.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Image: 73867259, Az ellenzÈki kÈpviselık kivonulnak az ¸lÈsterembıl az Orsz·ggy˚lÈs plen·ris ¸lÈsÈnek kezdetÈn, majd sajtÛt·jÈkoztatÛt tartanak a Parlamentben 2019. febru·r 18-·n., Place: Budapest, Hungary, License: Rights managed, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.