Belföld

Orbán 30-35 százalékos luxusadót akar

orbán viktor a kossuth rádióban (orbán viktor, )
orbán viktor a kossuth rádióban (orbán viktor, )

Orbán Viktor a közrádiónak adott szokásos interjújában nekiment a „kőgazdagoknak”.

Az eddigi áfakulcsoknál jóval magasabb, 30-35 százalékos áfát vezetne be a kormány a luxuscikkekre, a nagy értékű autókra, ékszerekre, így tenné igazságosabbá az adórendszert – közölte Orbán Viktor a 180 perc című műsorban. Mint mondta: az adórendszerből jelenleg egy kicsi, de jelentős elem még hiányzik, a luxusáfa. Az uniós kifogások miatt egy hasonló típusú adó korábban elbukott, ezért „újabb nekirugaszkodás” kell – tette hozzá.

Fotó: MTI / Kovács Attila

A miniszterelnök szerint ezzel a magyar lenne Európa legjobb adórendszere, hisz a munkát támogatná, a fogyasztást terhelné. Márpedig a kormány még mindig azt szeretné, ha Magyarországon mindenki dolgozna, mert akkor kikerülünk a válságból – ismételte meg sokadszor a kormányfő. Ha a piac nem működik magától, akkor a kormánynak olyan lépéseket kell tennie, amely elősegíti, hogy ez megvalósuljon – tette hozzá.

Orbán a devizahitelesek megsegítéséről azt mondta: ki kell vezetni a devizahitel intézményét a pénzügyi rendszerünkből. Hogy miként, arra Varga Mihály szabad kezet kapott, de sietnie kell. A nemzetgazdasági miniszter újabb tárgyalásai előtt a kormányfő elismerte, hogy korábban nem sok energiát fecséreltek az egyeztetésre, mivel akkor villámháborút kellett folytatniuk.

A miniszterelnök most nyugodtabb tárgyalásokat tart szükségesnek, mert a devizahitelek miatt a legsebezhetőbb Magyarország. A devizahiteleseket „becsapták”, minimum gondatlanok voltak a bankok, de a kockázatokra a figyelmet még az állami szervek sem hívták fel kellő súllyal – mondta. A miniszterelnök megerősítette: nem tudnak és nem is akarnak foglalkozni a fogyasztási eszközökre felvett devizahitelekkel.

Emelni kell a felsőoktatási ponthatárokat

A kormányfő a felsőoktatási ponthatárról azt mondta, egyetért abban a szocialista Hiller István volt oktatási miniszterrel, hogy fel kell emelni a bekerüléshez szükséges, jelenleg 240-es minimumponthatárt, mert az egy “egy közepes dolog”, márpedig közpénzből egyetemen taníttatni középszerű teljesítményre képes fiatalokat nem érdemes. A kormányfőnek  nincs ellenére, hogy közepes képességűek is tanuljanak, de ne egyetemen, hanem a szakképzésben. Ezért lesz a következő időszak fontos feladata a szakfőiskolák megteremtése.

Az önköltséges felsőoktatásról Orbán Viktor azt mondta: a diákmegmozdulások eredményeképpen háttérbe szorult diákhitelrendszert “nem szabad teljesen elfelejtenünk”. Fájlalja, hogy rossz beállításba került ez a hitelrendszer, amelyet azonban folyamatosan átalakítanak, és így szerinte az a végén egy olyan kiugróan kedvezményes lehetőség lesz, amelyet érdemes megfontolniuk azoknak, akik nem tudnak bekerülni az államilag finanszírozott keretbe.

Csak magár számíthat a Sólyom

A miniszterelnököt megkérdezték arról, hogy a Sólyom lehet-e az új nemzeti légitársaság, amely a vezérigazgató bejelentése szerint hamarosan megkezdi működését. Orbán Viktor elmondta, a magyar állam korábban évente mintegy 40 milliárd forintot költött a Malév fenntartására. A mostani kormány is “nyögte ezt a terhet”, mert úgy gondolta, a nemzeti légitársaság fontos dolog. Az Európai Unió azonban másképpen gondolta, és tiltott állami támogatásnak minősítette az állami forrást. “Ez a tilalom fennáll minden új légitársaság esetében is, ezért nem látom annak a lehetőségét, hogy az EU döntése után költségvetési támogatást tudjunk nyújtani bármilyen légitársaságnak” – tette hozzá.

 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik