A Századvég 2013. július elején készített felmérése szerint az emberek többsége adna még négy évet a jelenlegi kormánynak. A megkérdezettek 51 százaléka mondta ezt, csak 35 százalékos volt azok aránya, akik kormányváltást szeretnének. 14 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni.
Legkevésbé a magukat jobboldalinak valló válaszadók vélik úgy, hogy kormányt kellene váltani, mindössze 10 százalékuk válaszolt így, míg ugyanez az arány a baloldali lakosok között 84 százalék. A középen álló megkérdezettek, és a politikai hovatartozásukról nem nyilatkozók körében relatív többségben vannak, akik inkább adnának még négy évet a Fidesz-kormánynak.
Korábban a Nézőpont Intézet azt mérte, hogy a választásra jogosultak 32 százaléka tartozik a kormánypártok, 21 százaléka az összefogásra kész baloldali pártok, 11 százaléka pedig a Jobbik táborába. A Nézőpont Intézet jelezte, a körvonalazódó baloldali összefogás kedvező hatása még nem mutatkozik sem az MSZP, sem az Együtt–PM támogatottságában, előbbi szimpátiaindexe 11, utóbbié 10 százalékos.
A Bajnai Gordon vezette Együtt–PM támogatottsága az utóbbi időben stabilizálódni látszik, ami potenciális szövetségesével szemben is javíthatja pozícióját a választási együttműködésről szóló alkufolyamatban – állapították meg a kutatók, akik szerint a Demokratikus Koalíciót „már annyian sem támogatják, hogy a kerekítés szabályai szerint a választásra jogosultak körében egyszázalékosként bemutatható legyen”. Ezer megkérdezettből négyen vallották magukat a DK hívének.
A felnőtt magyar lakosság 62 százaléka venne részt egy most vasárnap tartandó választáson. A közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 8 százaléka biztosan nem szavazna, 13,6 százalékuk bizonytalan, 8 százalékuk a „kormányváltó bizonytalan” kategóriába sorolta magát.
Fotó: Kummer János
Néhány hete az Ipsos is azt mérte, hogy alig változik a pártok erősorrendje, vagyis szűk egy évvel a parlamenti választások előtt „az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy az ellenzéki erők képesek lesznek-e befogni a pártrangsorban az egész ciklust magabiztosan vezető Fideszt”. A cég emlékeztetett rá, hogy eddig kétszer fordult elő, hogy a voksolás előtt 10-11 hónappal a közvélemény-kutatásokban élen álló párt nem tudta megnyerni a választást.
1997 júniusában a kormányzó MSZP a választókorú népesség 17 százalékával az élen állt, mögötte a Fidesz 14 százalékos tábort mutatott fel. A szocialisták ugyan a pártlistás szavazást megnyerték 1998-ban, de a második fordulós jobboldali összefogás eredményeként ellenzékbe szorultak, a Fidesz alakított kormányt. Ennél is látványosabb változás történt 2005 nyarától kezdve. Akkor júniusban az ellenzékben lévő Fidesz volt a legerősebb párt, a felmérés szerint 28 százalékon állt.
A Fidesz a parlamenti választások után közel másfél millió szavazót veszített, amelyből azóta – köszönhetően a rezsicsökkentés elsősorban az alsó középosztály általi pozitív fogadtatásának – félmilliót visszaszerzett. Az elmúlt négy hónapban a kormánypárt stabilizálni is képes volt ezt a tábort, tartósan kétmillió támogatóval rendelkeznek.
A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet júniusban azt mérte, hogy kismértékben nőtt mind a Fidesz-KDNP, mind az MSZP bázisa, ezzel párhuzamosan csökkent a bizonytalanok, a pártválasztásukat eltitkolók aránya. A teljes népesség körében a kormánypárt tábora kétszer akkora (26 %), mint a legnagyobb ellenzéki erőt jelentő szocialistáké (13 %). A többi párt támogatottsága lényegében nem változott, így a nagyobb fokú politikai aktivitás közepette sem változtak az erőviszonyok.
