A bírói tanács ezzel helyt adott az ügyész kérésének, hogy ne életveszélyt okozó testi sértésben, hanem emberölés kísérletében marasztalják el a tette idején húszas évei elején járó férfit, még akkor is, ha “látszólag nem célzott csapásokkal” sebesítette meg áldozatát.
“A vádlottat most kell megfogni, hogy többet ilyet ne kövessen el” – hangsúlyozta Horváth Péter ügyész. Szerinte alkoholfüggősége dacára a tettes beszámítható volt cselekménye idején. Elmondta azt is, hogy a vita elfajulásában csak a vádlottnak és környezetének volt szerepe, a sértettnek nem.
Az ügyész a hasonló cselekmények gyakori volta mellett a tett előtt elfogyasztott jelentős mennyiségű alkoholra hivatkozva is kérte – a prevenció jegyében – a büntetés súlyosbítását.
Kovács Tamás bíró az ítélet indokolásában hangsúlyozta: nem a vádlott szándékán, csak a szerencsén múlott, hogy a kés nem ért életfontosságú szervet, és az áldozat csak nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett, hiszen a csapások fején, nyakán és kulcscsontján érték.